L: A Q generáció (The L Word) (2019–2023) 71% 19★

Sokkal jobban tetszett, mint az eredeti, nagyon örülök, hogy megcsinálták ezt, de persze az eredeti szereplők nélkül nem lett volna az igazi. Bette és Shane a kedvenc a régiek közül (te jó ég semmit nem változtak az évek alatt), nekik nagyon örülök, hogy újra itt vannak, nélkülük azért nem tudnám elképzelni. Nekem Alice a legtöbbször sok, de azért jó volt őt is újra látni. Újak közül Dani a kedvenc, de igazából a végére valamennyire mindenkit megszerettem. Még azt a színésznő által alakított karaktert szeretem jobban, aki a Sense8-ban is játszott, itt határozottan jobban tetszik, mint akkor abban.
Története tetszett, érdekes irányokba is elvittek szálakat spoiler, a baráti kapcsolataikat nagyon szeretem, a kampánybeszédek fantasztikusak voltak és nagyon kíváncsian várom a folytatást.

Nagy kedvencem a The L Word, azt hiszem, háromszor is végignéztem az elmúlt 7 évben. Amikor hallottam, hogy jön a sorozat következő generációja, nagyon megörültem, főleg, hogy visszatért Shane, Alice, Bette spoiler. Az újakat is érdekes volt megismerni, nyilván nem a régi, mert nekem Kit és Helena is hiányzott (meg Dana :'( – a többiek nem különösebben). Nagyon örültem a tinédzser Angie-nek is, nem semmi lehet Bette Porter és Tina Kennard lányának lenni. : ))
Minden esetre várom a következő évadokat. *.*

Nagyon örültem, mikor meghallottam, hogy 10 év után visszatér az L word! Tudtam, hogy nem lesz ugyanolyan, hiszen itt főként egy másik generációt mutatnak be, új szereplőket, viszont szerencsére pár régi kedvenc is visszatért. Alice-t, Shane-t imádom, az utóbbi színésznő alig változott valamit. Bette sem öregedett túl sokat, csinos, bár a karaktert sose kedveltem. Ez most sincs másként, bár az Angie-vel közös jeleneteiket szerettem. Az újak közül Dani-t találtam érdekesnek, majd meglepetésre a végére, Finley-t. A sorozat sok mindenben hasonlít a korábbihoz, ugyanúgy sok benne a szex, a megcsalás, az intrika, ugyanakkor ott van a barátságok fontossága. Kíváncsi vagyok, hogy a folytatásban mit hoznak még ki belőle!

Ezzel a szériával is ugyanaz a problémám, mint az elődjével: a karakterek végtelenül üresek, egydimenziósak. A leszbikusságon kívül nem sok jellemvonást birtokolnak, ezért bárki bárkivel könnyedén összepárosítható egy baráti vagy szerelmi kapcsolatra. És éppen ez az, amit maximálisan kihasznál a sorozat. Random szerelmek képződnek és múlnak kétnaponta. Ahol 2 ember egy szobában marad pár percre, ott máris beindul a sejtetés. A kavaráson és pletyka generáláson kívül viszont nem igazán szól semmiről.

Pár gondolat még a sorozat által képviselt értékekről.
– Nagyon igyekszik úgy ábrázolni a főszereplőket, hogy a hétköznapi nők hétköznapi életének és problémáinak benyomását keltse. Ehhez képest a többségük jóval az átlag életszínvonal fölött él (értsd: mindenki luxus házat és autót birtokol LA-ben). Rengeteget dolgoznak sokszor késő estig, de érdekes módon bármilyen napszakban ráérnek a barátaikkal közösen enni vagy szórakozni. A reggeli közös futás, táncikálás és a szex munka előtt már tényleg túlzás. Mégis kinek van minderre ideje ennyi munka mellett?
– Barátként is nagyon hasznos tanácsokat tudnak osztogatni, amikor pl az egyik jelenetben valaki kezd besokallni a sikertelen kapcsolatai, túlzásba vitt kicsapongásai miatt és már éppen ráébredne, hogy talán valamit rosszul csinált eddig és változtatni kellene. Erre milyen tanácsot kap? „Ne emészd magad, tökéletes vagy, inkább bulizzunk este.” És ezt helyes reakcióként tünteti fel a sorozat.
– Egy másik szereplő igent mondott egy lánykérésre, majd a következő hetekben rádöbbent, hogy a párja munkamániás és befelé fordul, ha konfliktusa akad, majd realizálja, hogy ezek számára problémát jelentenek. Kérdem én, mégis kinek mondott igent és mennyire gondolta komolyan, ha ilyen alapvető dolgokat nem tudott a másikról?
– Egy anya feloldozást kér a saját gyerekétől, amiért elhagyta.
– Valaki bizonytalan szituációban azzal bíztat egy gyereket, hogy ő xy lánya, ezért meg kell tudnia csinálni. A valóság azonban az, hogy ezzel a szöveggel rögtön duplájára nő a teher és a kockázat mértéke, inkább csak árt vele, de persze ezt is pozitív reakció követte.

Összességében, számomra túlságosan amerikai a rossz értelemben, ahol a maximumon járatják az önbecsapást, magamutogatást, alapvetőnek veszik a luxust és mindenki sikítva rohan, ha egy kicsit is meg kellene kapargatni a problémák felszínét. Edzés mellé a háttérben elment.

Első évad után
Az eredeti sorozatról annak idején elég hamar lemorzsolódtam. Valószínűleg éppen a Queer As Folk után jártam és kerestem valami hasonlót, de mégsem adta azt az érzelmi élményt.
Voltak kétségeim, hogy ha semmit sem tudok a régi szereplőkről, működik-e majd ez a folytatás, de az első rész bizonytalansága után szépen meggyőztek, hogy működik. Olyan témák és problémák kerültek elő benne, amik nagyon érdekeltek. És annyira nem habos-babos-rózsaszín az évadzáró, hogy ezzel ki is emelkedett az „egynek jó” kategóriából a sorozat.

Második évad után
Ez az évad jóval felszínesebb, érdekes témákat félperc alatt letudnak benne, és már nekem is szemet szúr, hogy bármely két véletlenszerűen összerakott szereplő között azonnal lesz szexuális vibe…

Én ezt nagyon szerettem. Az L word is egy szuper sorozat volt, így nagyon örültem, amikor kiderült, hogy jön egy sorozat, melyben Shane, Bette, és Alice folytatja a már megszokott hangulatot. Kevesebbre számítottam, így teljesen elégedett vagyok az évaddal. Nagyon tetszett, nagyon jól szórakoztam, megfelelően voltak benne érzelmek és természetesen sz*x vegyítése is, ahogy már az L word-től is megszoktuk, ez a sorozat nem is menne nélküle. Remélem hamar jön a második évad :)