Kung Fu Panda 4 (Kung Fu Panda 4.) (2024) 72% 123★

Ez a franchise hivatalosan is kifáradt. Imádtam a trilógiát és már a 3. részt is egy remek zárásnak tartottam, így nem is értettem, hogy minek még egy negyedik. Persze sok animációs szériával estek már hasonló hibáiba (Shrek, Jégkorszak, Toy Story), és addig tolják a franchise-t, amíg az pénzügyileg megéri a stúdiónak.
Nem volt amúgy ez rossz, de már olyan jónak sem érzem, mint a korábbiakat. Po még mindig imádnivaló, ahogy Shifu, meg a többiek is, de ez már olyan klisékbe és minimális önismétlésekbe csúszik bele, hogy már sokszor nehezemre esett mosolyogni is rajtuk. A sztori fő fordulata pedig spoiler. Az aktuális gonoszunk talán egy fokkal érdekesebb, erejét tekintve pedig jóval kreatívabb, mint az előzőek, mégsem éreztem azt a varázst, ami a trilógia esetében még megvolt. Öregebb lettem, ez tény, de én már az első részt is 18 évesen láttam, szóval ez itt nem sokat számított.
Hatalmas hiba volt szerintem pl. az Ötös kihagyása, akiket állítólag annyira hiányoltak már az előzetesekből is a nézők, hogy az utolsó pillanatban spoiler, amivel már nem sokat segített a dolgon.
Azért a csillagozásomon látható, hogy élveztem. Gyönyörű volt az animáció, a harcjelenetek koreográfiája továbbra is mesés, aranyosak (bár ugye már picit fárasztók) a poénok és különösen tetszett az apák szála is. Zenéjét tekintve most nem volt túl erős, viszont díjaztam benne két meglepit. Az egyik esetében csak itthon esett le, hogy mit is hallottam, míg a másik egy ismert pop klasszikus Tenacious D (Jack Black kis duója) átdolgozásban.
Összességében egynek bőven elment, de remélem, hogy ezzel most már tényleg vége Po kalandjainak. Nem kell mindent a végtelenségig elhúzni.

Po mindig is a kedvenc medvém marad. A gyerekkorra való visszatekinések meghatóak voltak. Zhen új színt vitt Béke völgyébe, de mégsem volt az igazi, Kezdjúk az elején. Csacsi,öreg medvém…Szó szerint ezt mondja Róbert Gida Micimackónak. Ha filmkritikus lennék biztos több koppintást is felfedeztem volna, de más a mesterségem. Kaméleontól kicsit féltem. Az Öröngő ötös nekem is hiányzott, de örültem,hogy végre más is megmutathatta a tehetségét. Li és Mr. Ping az összetartásbóln jelesre vizsgázott nála.
A színek szépek voltak, mint mindig.

Ha a tavalyi Sárkánylovag harmadik évadjával hasonlítom össze, akkor egyértelműen gyengébb, hiszen míg abban voltak tétek, volt megújulásra való törekvés, volt új helyszín és szereplőgárda, addig itt ez nem történik meg, pusztán csak grafikai értelemben ad többet ez a rész, mint mondjuk a harmadik adott. A történet opcionális, a karakterek kétdimenziósak, a főgonosz teljesen átlagos, ahogyan az akciószekvenciák sem sokkal menőbbek, mint nyolc évvel ezelőtt voltak. Ha nem hasonlítom össze a sorozattal, akkor pedig szintén csalódás a fent felsorolt érvek miatt, így összességében véve ez egy kihagyott ziccer lett, még ha látványban az eddigi legszebb Kung Fu Pandával is van dolgunk – ami meg a technológiának és a pénznek köszönhető, mintsem a kreatív csapatnak.

Értékelés: 6/10

Egynek elment, de a nyomába se ér az előző filmeknek és sorozatoknak. ( Sorozatok közül mondjuk a 2 újabbat nem láttam lehet már azok sem jók, na mindegy. )
Po mindig is a lelki társam lesz a kaja iránti szeretetben, de ideje lenne békén hagyni. Az egész történet klisék halmaza volt. A történet gonosza egyáltalán nem félelmetes, nem is hagyott mély nyomot maga után.
Ami nekem nagyon tetszett a filmben az a két apa szála. Nagyon jó poén alapanyag voltak.
Az animáció nagyon szép, a zenék 1-2 kivétellel felejthetőek lettek. A harcjelenetek nagyon jól néztek ki.
Atya ég Shifu új szinkronhangja nagyon zavaró volt, nem hiszem el hogy nem találtak senkit akinek picit közelebb áll a hangja Tahi Tóth Lászlóéhoz.

Terveztem újrázni a trilógiát a 4. rész előtt mivel már jó sok éve láttam őket, de végül csak egy recapnál maradtam.
Alapjában azért szeretem a Kung Fu Panda filmeket, bár ettől még kicsit sem éreztem szükségét a folytatásnak, a korábbi 3 film bőven elég volt, de hát mind tudjuk, hogy nagyon nehezen tudnak leállni a folytatásokkal…
Amúgy többségében nem volt vészes, bár érezhetően a leggyengébb rész lett. Legnagyobb hibája egyértelműen a Furious Five kihagyása volt, nem is tudom hogy gondolták. Ha az eredeti szinkronszínészek nem akartak/tudtak visszajönni akkor inkább hagyták volna az egészet. A másik maga Awkwafina. A karakterrel annyira nem volt gondom (ha a vele kapcsolatos csavar iszonyatosan kiszámítható is volt), de engem ennek a nőnek még a hangja is idegesít, eddig lényegében bármiben láttam ő volt a leggyengébb pontja az egésznek. Nem igazán értem miért erőltetik.
De a Kaméleon maga szerintem érdekes volt ezzel az alakváltással, jó volt a régebbi gonoszokat is látni egy kicsit, Po szüleinek minikalandja sem volt rossz. Azért a humorát és a zenéjét továbbra sem mondanám rossznak, ha nem is ért fel az előzőkkel.

Igazán vicces már csak helyenként volt, az elején a töménytelen mennyiségű (rossz) szóvicc irritáló volt.

Egy már sokkal érettebb Po, még a maga hebehurgya természetével is, ami viszont pozitív volt. A fő gonosz „lopkodása” csöppet sem volt eredeti, mivel spoiler

Nem tudtam eltekinteni tőle, hogy Zhen úgy nézett ki, mint Judy Hopps és Nick Wilde szerelemgyereke xD

Nekem nagyjából ugyanaz volt, mint az eddigi részek, különösen, ami a hangulatát illeti. Több és érdekesebb(nek tűnő) karaktert kaptunk, a leírásban szereplő történet is jónak ígérkezett, de nem mindig kötöttek le az események.
Az üzenet, bár nem mond újat, ezúttal is valid volt: a változások elfogadása.

Nekem továbbra is a 2. az etalon a franchiseból.

Nagyon szeretem ezt a sorozatot és a mostani is tetszett. Ugyanakkor ezt a részt nézve úgy éreztem, mintha kezdene elfáradni az egész. Jól szórakoztam, de korábbi részek jobban megérintettek. Hiába volt itt is mélyebb mondani való, az nekem kevésbé jött át. Po és Zhen viszonyának változása számomra cseppet kidolgozatlan, túl „hirtelen” volt. Az Őrjöngő Ötös is hiányzott nekem.

Nekem a főgonosz nem jött be, mert nem valami okos, illetve akivel néztem, aszerint a film cselekménye nem teljesen kompatibilis a korábbi részekkel – én azokra már nem emlékszem pontosan. Ettől még egy szórakoztató mese, amit élveztem. A gyönyörű, kreatív, hatalmas, ókori kínai várost és a zenét nagyon éltem. A végén még akkor is a kreditek számára (a magyar változatban) bólogattam/táncoltam ültömben, mikor bejött a takarító. :D

Bár láttam a korábbi részeket is, nekem most ért be Kung Fu Panda. Talán jobban mondva most értem be én hozzá. Most kezdtek szíven ütni a mondanivalók, a hangulat, és érzem át a rejtőző finomságokat. Úgyhogy lassan beérik a többi film újranézése is.
(Ebben a részben valahogy mintha a poénok is jobban estek volna.)