Kojot négy lelke (2023) 85% 59★

Csak azért vonok le egyetlen csillagot, mert a modern szálat kicsit kevésnek érzem, és ilyen formában inkább kihagytam volna a történetből. Értem, miért került bele, be akarták kötni a mai világhoz, ahogy kimondják, ahhoz, hogy az emberek még mindig keresik a helyüket az élet körforgásában, de a spoiler egy kicsit túl idealista és szép kép, ami azután, hogy a film mitológiai szála mennyire fáj néhol, nem ütött akkorát.
Maga a film egyfajta alternatív teremtéstörténet, amiben az ember nem, hogy nem a teremtő legfőbb műve, de még csak nem is egészen az övé – az álmában létrejött csínytevő prérifarkas, Kojot az, aki létrehoz egy emberpárt, hogy bebizonyítsa, ő is képes rá. Az embereket ugyan a teremtő is neveli, de újra és újra eltévednek, Kojot lépten nyomon ott van, hogy bajt keverjen, és a tökéletes világból lassan megformálódjon egy tökéletlenül tökéletes – ahol van halál, van születés, de a körforgás valahogy mégis fenntartja az egyensúlyt… persze, amíg a fehér ember meg nem érkezik, és jó szokásához híven fel nem borítja ezt a törékeny rendet.
Noha egyértelműen indián legendákon alapul a történet, és azoknak is több különböző változatát gyúrta össze, azért akadnak benne kifejezetten európai elemek – Kojot például akaratlanul is felidézte bennem Madách Luciferjét újra és újra. Miközben az elején úgy ismerjük meg, mint a gonosz bajkeverőt, aki négy életén át keseríti meg az ember életét és tör borsot a teremtő orra alá, végső soron Kojot inkább főhős, mint antagonista. Kicsit ő jelképezi a reményt, hogy még a legrosszabbaknak is spoiler Kifejezetten tetszett, hogy az öreg teremtő ugyan ott van, mint kvázi istenfigura, de egyben egyértelműen esendő, becsapható, és végig hangsúlyozzák, hogy azért van ami felette és a fizikai világ felett áll – míg ő itt csak az indiánok világának teremtője volt, az álmaiban azért megjelentek a világ más részei, és az onnan érkező sötét jövő is.
A látványvilág egészen szürreális, de sokszor nagyon ötletes (imádtam, hogy a tengeren túli világban egy csomó európai ország ötvöződött), hol naturalista, hol egészen művészi, a zene pedig egyszerűen varázslatos. Az indián motívumoktól a modern számokig, a teljes OST-t brilliánsan válogatták össze, remélem, meg lehet majd találni.
Bátran merem ajánlani – rég láttam ennyire jó magyar filmet.

Valahogy nem azt kaptam, amire számítottam, bennem maradt némi hiányérzet a végén. Talán kevés volt a modern korra vonatkozó rész, pedig azt hiszem abból vártam volna többet, hogy a régi kultúra és hitvilág hogyan tud továbbélni a mai korban, amikor a maradék természeti kincset is ki akarják pusztítani. A teremtés történetet szépen előadja, és érdekes is, ahogy jobban megismerhetjük belőle az őslakosok világképét. De valahogy pont a tanulság, hogy meg kellene védeni a természetet és harmóniában élni vele, az nem akar átjönni belőle. Túl hirtelen zárul, nekem az ott csak úgy lógott a levegőben. De ettől függetlenül dicséretet érdemelnek az alkotók.

Magyar rajzfilm az észak-amerikai indiánok eredetmítoszáról, meg arról, hogy még mindig lenne tán értelme megpróbálni helyreállítani a harmóniát az emberiség és a természet között. Egyedi képvilágú, megindító és erős film, mely nem fél humort is használni.
Bővebben: http://ekultura.hu/2023/03/23/kojot-negy-lelke

A Kojot négy lelke mindent összevetve egy olyan magyar animációs film lett, amelyből bárcsak minden évben jöhetne egy a mozikba. Úgy kulturális tisztelgés történetében és animált világában, hogy közben arra is rávesz, gondolkodjunk el emberi mivoltunk és helyünkön a természetben. Remélhetőleg, megtalálja itthon és külföldön is a maga helyét – ugyanis készült hozzá angol szinkron is.

Bővebben: https://www.roboraptor.hu/2023/03/22/kojot-negy-lelke-k…

Szerintem csodálatos film. ♥

Nagyon szép munka. Ez végre tényleg egy olyan magyar alkotás ami megérdemli a dicséretet. Az animáció egyedi és varázslatos.
És a zene amit hozzá tettek még inkàbb hozzá ad a varázslathoz.