Kék ördög (1995) 64% 15★

Nagyon tudom kedvelni az ilyen filmeket, igazán közel áll hozzám az amerikai negyvenes évek hangulata, életérzése, zenéje, és pont emiatt sosem gondoltam volna, hogy ennyire halálosan fogom unni ezt a mozit! Szkepticizmusomat alátámasztandó, minden jel arra utal, hogy ezt a darabot a magyar közönség egyszerűen elfeledte az évtizedek alatt, pedig Denzel Washington neve azért mifelénk is elég erős hívószó…

Na de mint ment el a cucc? Első blikkre azt mondtam volna, a Walter Mosley eredeti regényéhez való kitartó és sokszor görcsös ragaszkodáson. A mozi cselekménye meglehetősen komótos, sokszor beleül és lubickol egy kört a hangulatban, ami azonban váratlanul szürke, nem üt át igazán a háború utáni napsütötte nyugati-parti hétköznapok érzete. A főhős belső monológjai nagyon hamar kényelmetlenné válnak, a készítők mintha modorosan ragaszkodnának ahhoz, hogy stilisztikailag egy film noir mozi és egy detektívregény régimódi, közhelyes stílusára alapozzanak, csakhogy ez mozgóképen nem okvetlen működik jól.
A történet egyértelműen lapos, egészen Don Cheadle megjelenéséig színtelen és stílustalan is, onnantól fogva viszont elönti az egészet valamiféle Elmore Leonard-utánérzés: humor, lazaság, coolság, csupa olyasmi, ami nagyon hiányzott az első 50-60 percből. Az élmény innentől határozottan jobb lett, de még mindig olyan volt az egész mozi, mint egy nagy költségvetésből készült hangjáték, aminek a rendezője nem is forgatókönyvet, hanem egy regényt tart a kezében.
A készítők meglepően kevésbé aknázták ki a korszakot: a zenék abszolút jellegtelenek, látunk szép, korabeli autókat, de semmi igazán különöset, izgalmasat. Rettentően egyhangú és tompa a miliő, az egész film sokkal kevésbé eleven, organikus és lélegző, mint azt elvárnánk egy szép lassan már történelmi távlatba kerülő kor ábrázolására tett kísérlet esetében.
Washington sem ment sokat a helyzeten, sőt: Cheadle egyértelműen ellopja előle a show-t, a magyar szinkronban Jakab Csaba nagyon találóan ráérez a színész enerváltságára. El tudom képzelni, hogy ez a karakterformálás része, sőt, azt is, hogy Mosley eredeti figuráinak rajongói odavannak érte, de ilyen jellegű háttértudás híján nem találtam benne semmi érdekeset.

Sajnos nem jött be, és merem feltételezni, hogy a film itteni alulnézettsége sem a véletlen műve.