Kangnam Blues (2015) 85% 14★

Ehhez tényleg gyomor kell, a folytonos öldöklés és verés látványa fojtogató egy idő után és a végére tele lett a bucim, viszont a történet érdekes és nézeti magát, az akciójelenetek kidolgozottak és „igényesek”. Min Ho nagy sztár benne, jól állt neki a szerep, nem egy flowerboyt alakít. Megérdemli ezt a magas százalékot, de én most nem tudok többet adni rá.

Oh Min Ho…létezik még egy olyan férfi, aki koldusként is ilyen veszett jól néz ki?:D Min Ho próbál mindig másféle karaktereket megjeleníteni, hát itt totálisan nem a megszokott szerepkört látjuk tőle.
Viccet félre téve ez egy nagyon durva film korrupcióról, erőszakról, gyilkosságokról és mindezt egy nagyon realisztikus köntösbe burkolva. Happy end az első képkockától kilőve… zsepi nem kell, de erős gyomor javallott. Harcjelenetek erőszakosak és durvák, de nagyon szépen megkoreografálva.
Ez volt az utolsó Min Ho filmem/sorozatom, most már tényleg csak várhatok két évet , hogy leszereljen:D

Nem vártam hogy ennyire rossz lesz ez a film. Jelzem hogy nem kifejezetten a színészek játéka rontott az ”élményen”… Nem őket tartom felelősnek. Inkább úgy érzem hogy Yoo Ha mint író alkalmatlan arra hogy karaktereket alkosson, hogy történetet írjon. Sőt, nem tartom jó rendezőnek sem. Ez már bennem van egy ideje, de korábban úgy voltam vele, hogy egyetlen filmje megnézése után nem akartam lehúzni… És a Pipeline-t nem is ő írta, ami látszik is.
Viszont ez a film két órás szenvedés volt. Nekem felfoghatatlan/elfogadhatatlan amikor ilyen hosszúsággal dolgozik valaki és teljesen üres, kidolgozatlan karakterekkel próbálna elmesélni valamit…
Legalább a karakterek közötti kapcsolatok bemutatása, ábrázolása lehetett volna erősebb. Ezáltal talán érezhetőbb lett volna, hogy elvileg valamiféle történetet is írtak a filmhez – és így a színészeknek is lett volna alkalmuk alakítás terén többet mutatni… De úgy tűnik a brutális gyilkolást illetve a felesleges szex jeleneteket fontosabbnak találták mint azt, hogy valóban egy történetet mutassanak be…

Lee Min Ho tényleg felnőtt. Már éreztem ezt a Faith-t és a City Huntert nézve is, de ebben a filmben teljesedett ki a szememben színészként. A történet összetett, megrázó és izgalmas. Nem egy könnyed, rózsaszín felhős sztori, nem is romantikus, hanem kegyetlen, véres, realista, és ami a legfontosabb, elgondolkoztató. Imádtam!