Időről időre (1979) 63% 25★

Minden olyan megvolt benne, ami szokásos volt a 70-es évek filmjeiben (néha túlhúzott dramaturgia).
H. G. Wells időutazik ’79-be, rácsodálkozik a vívmányokra, és szerelmes is lesz – spoiler Bájos volt az ártatlan arcú, bociszemű Malcolm McDowell, Mary Steenburgenről pedig hirtelen csak a Morgenék jutottak eszembe, amiben láttam, aztán kiderült, hogy másik 8 filmben is, és ebben is nagyon szerethető volt. A „hágévelsz”-en felmorrantam, de sajnos abban az időben is ez ment, meg még 20 évvel később is, amikor már a hábéót kötögették be. Pénz az legyen, amit elkölt a nép, de tudni minek hozzá?

Ez egy váratlanul furcsa, de egyértelműen jó és szórakoztató film. Fogalmam sincs hogyan került a várólistámra, de mindenképpen bánnám, ha soha nem néztem volna meg. Az effektek kissé gagyik, néha kissé belassul, de a történet és a szereplők mindenért kárpótolnak.

Kis semmi extra vasárnap délutáni filmecske, egy jó nagy adag hülyeséggel megtoldva (H.G.Wells a Hasfelmetsző Jacket üldözi téren és időn át), de meglepően jól szórakoztam rajta.