Halálos harapás (2024) 52% 25★

Az eredeti címe kissé megtévesztő, ugyanis még csak annyi Sting-et sem tartalmaz, mint az 1984-es Dűne. Legalább az „English (Spider-)Man in New York” című örökzöldje felcsendülhetett volna benne…
Abban a hitben kezdtem amúgy bele, hogy: „Na, majd ez is biztosan az év 10 legrosszabb filmje között landol nálam.”, de meglepő módon alábecsültem. Kezdeném azzal, hogy csak úgy árad belőle a 90-es évek TV filmjeinek hangulata, és valószínűleg akkoriban Gyilkos pók az űrből, vagy valami hasonló névvel futott volna. Igazi nosztalgikus trash, de legalább a szórakoztató fajtából, ami szerencsére nem is veszi magát túlzottan komolyan, ráadásul a készítőket láthatóan inspirálták olyan híresebb franchise-ok, mint a Pókember, (Ez az Ethan és Charlotte által készített képregényen látszik.) az Alien, a Szörnyecskék, illetve a cselekmény végén még egy kis spoiler. A karakterei amúgy totál klisések, néhányuk pedig kifejezetten sztereotípiákat erősít, de vicces volt az edgy kislány, akiről egy ponton felőlem már azt is állíthatták volna, hogy Ripley ük-ük-ük nagyanyja, olyan profin kézbe vette ezt a „rovarirtós” ügyet. A fordulatok aránylag kiszámíthatók, de bevallom, hogy spoiler.
Pozitívum még, hogy az effektek egész pofásak egy ilyen kisebb költségvetésű darabhoz képest, plusz a gore-ral sem spóroltak. A színészi játékok ugyan feledhetők, viszont az kellemesen meglepett, hogy a többnyire „ismeretlenekből” álló társulatban pl. Ethan-t fölismertem a Sárkányok házából (Ser Harwin Strong).
Alapból gyűlölöm a pókokat, mégis csak ajánlani tudom ezt mind a szörnyes horrorok, mint pedig a szórakoztató „retro” trash kedvelőinek, de a fent említett szériák rajongói is tehetnek vele egy próbát, ha épp nincs jobb programjuk.

ui.: A kb. nevetségesen hatalmas szellőzőjáratokon nem lehet nem elmosolyodni.

Úgy tűnt, hogy egy egész korrekt rossz horror lesz, de sajnos a végére gagyi lett. Amiért nem 1-2 csillag, hogy valami megmagyarázhatatlan módon megpróbálta komolyan venni magát legalább egy kicsit, ami adott neki egy bizarr hangulatot.

Hát ezt is láttam. Viszont a közelébe sem ér az Arachnophobia-nak. Amúgy meg nem értem, hogy miért egy idegen lény kellett, amikor rengeteg gyilkos egyed él a Földön is. Ezekiel Boone: Kirajzás című könyve is rengeteg lehetőséget rejt.
Viszont legalább a pók szép volt.