Gyerekjáték (Gyerekjáték 1.) (1988) 69% 138★

Nem tudom megmagyarázni, hogy miért, de nagyon szeretem ezt a filmet, pedig elég idétlen és a slasher sem az én világom. De alapból bejönnek az olyan horrorok, amikben gyerekek a főszereplők, a gyilkos játék pedig plusz piros pont nálam. Izgalmas a cselekmény; szeretem várni, hogy mi lesz Chucky következő lépése, pedig rengetegszer láttam már a filmet gyerekkorom óta. Mondjuk sosem értettem, miért akarna bárki olyan kinézetű babát, mint Chucky, ehhez képest én is mindig szerettem volna egyet, mert creepy gyerek voltam. Nekem ez mindig kellemes, nosztalgikus élményt nyújt.

Nem volt rossz film, tetszett is. Izgalmas volt, a szereplők is jók voltak. Chucky nem is volt olyan ijesztő, mint elsőre gondoltam, legalábbis nem ijesztett meg. :-D A kis gyerek cuki, csak túl erőszakos.

Lehet, hogy a nosztalgia miatt, de nagy kedvencem a franchise első része.
Bár a 80-as években szerintem nagy durranás lehetett az akkori felhozatal mellett ez a film, hiszen ötletes és a kivitelezés is megállja a helyét, továbbá a színészek is kitettek magukért, ráadásul tudott ijesztő és bizarr lenni, ahol szükség volt rá.

Na én lepődtem meg a legjobban, de tetszett a dolog :D Azt hittem szörnyen gagyi lesz és kicsit sem félelmetes, mert szerintem egy horror típus van, aminek esélye sincs azzá válni, az pedig a babás horror. Utóbbiban igazam volt, az este során nem fogok attól félni, hogy a régen elpakolt babáim az életemre törnek, de volt egy kellemesen kellemetlen hangulata, ami élvezhetővé tette. Kedvencem a rendőr volt, aki annak ellenére is vezetett, hogy Chucky az életére tört, kérem szépen ilyen egy vérbeli sofőr: soha meg nem állni, még ha egy gyilkos baba késsel szúrkálgat se!

Klasszikus, imádom :D Egyik általános iskolás farsangon Chuckynak öltöztem, és hódolatom eme remek filmötletnek még máig is tart.
Bármikor újra tudom nézni.

Hogy őszinte legyek, sokkal jobb volt, mint amit az emlékeim és az előítéleteim alapján vártam tőle. Persze gyerekként láttam és akkor marha félelmetes volt, amiből mára nem maradt semmi. Viszont el kell ismernem, hogy technikailag tényleg sokkal jobban kivitelezett, mint gondoltam. A történet persze alapvetően hülyeség, ne várjunk tőle sokat. Vannak benne jelenetek, amik elég neccesek a szereplők viselkedése szempontjából is, de azt hittem, kínszenvedés lesz végignéznem, de ennek ellenére jól szórakoztam ezalatt a röpke másfél óra alatt. Az utolsó tíz perc volt csak elhúzva, ott azért már ráuntam spoiler. De összességében nem volt olyan szörnyű. Aki egy kicsit nosztalgiázna a nyolcvanas évekből, bátran megnézheti.

Felnőtt fejjel nevetséges az egész történet meg maga a baba megjelenése, de te jó ég, mikor már csak a baba képét megláttam az újságban, totál rámtört a frász.
Személy szerint legalább egyszer kötelező megnézni és ha béna akkor viszlát de sosem tudni…ez a film főleg azokra lehet igazán hatással, akik fiatalon féltek megnézni és rettegtek minden nagyobb méretű babától.

Simán el tudok képzelni a filmrendező-szakon olyasmi vizsgafeladatot, hogy „csinálj horrort egy játékbaba főszereplésével!”. Végül is Tom Holland egész jól oldotta meg, bár nyilván nem félelmetes, de egészen élvezhető stílusgyakorlat.

Sok-sok évvel ezelőtt láttam, így eléggé megkopott emlékekkel vágtam bele az ismételt filmnézésbe. Kellemes csalódás volt, a vártnál jobban élveztem.
Chucky baba elég ronda, nekem biztos nem kellene. Félni azért nem tudtam tőle, és rémálmaim sem lesznek.
A film szerintem eléggé rendben van, kellően izgalmas, a kisfiú jól játszik; bár vannak elég bénácska jelenetek, de ez még belefér.

Újra és újra és újra. Mindig kihagyok egy-két évet és pont úgy tudom élvezni, ahogy először. …és persze első nézés óta megy a vita itthon, hogy nekem kell egy saját Chucky. De mindig leszavaznak…