Fekete vasárnap (1977) 68% 4★

@Pistee66 relatíve alacsony csillagszáma most meglepett, mert rám ez a film nagy hatást gyakorolt – lehet, jó lelki állapotban talált meg, de a finálé igencsak feszesre húzott jó negyven percében már nagyokat markolásztam a fotelom karfáján, és már bőven ezelőtt is elkezdtem gondolkodni, mi a túróért nem hivatkozza ezt a mozit senki sehol semmilyen releváns témában…

Pedig erény és ügyesség-okosság van itt gazdagon! A Fekete vasárnap lényegében egy arab-izraeli konfliktusból eredeztetett nagy terrorcselekmény-felgöngyölítés, amiben a karrierje végnapjait élő Robert Shaw újra bizonyíthatja rátermettségét. Másfelé kéne fordulnia a logikai irányvonalnak, de tőle nem tudok elvonatkoztatni: a pali állítólag öntörvényű, nehezen megmozgatható és kezelhető alkoholista volt már ekkor, mégis végigcsinált egy sor kemény, fizikai erőnlétet megkívánó jelenetsort. Ráadásként ezúttal mint izraeli titkosügynök-terrorelhárító tevékenykedik, és kizárólag színészi képességein és rátermettségén múlik, hogy eszünkbe sem jut kételkedni benne. Úgy értem, a szintén izraeli vonatkozású Gyémántok elején kellett úgy negyed óra-húsz perc, mire az ember feldolgozta Shaw újfajta karakterét, de utána fel sem merült, hogy megkérdőjelezzük a figuráját – itt még ennyire sincs szükség, amit és ahogy csinál, az tökéletes. Nem tudom nem süvegelni és csodálni őt, mint színészt!
A film ajánlata a továbbiakban Bruce Dern! Eszméletlen… Valami ficam folytán talán a legtöbben őt is beskatulyázták a jellegzetes amerikai karakterszínészek tucatjai közé, de akárcsak Shaw esetében, róla is el tudom mondani: sosem láttam még rossz filmet tőle! Mellettük Marthe Keller a kritika szerint takaréklángon égett, és hát érzi is az ember, hogy nincs mindig partiban a két férfi kollégájával, de a film hatásmechanizmusát nem sérti meg, úgyhogy igazi probléma természetesen vele sincs! Egyébként is nagy teher nehezedik a vállára, hiszen egy öngyilkos misszióra induló terroristát kell emberarcúan megformálnia, míg Dernnek ugyanez a figura őrült kiadásban jutott. Szellemes módon, míg Dern saját magát adja el ebben a szerepben egészen briliáns és kiváló módon, addig Keller munkájának ügyesen aládolgozik a forgatókönyv. Mindenesetre elmondhatjuk, hogy viszonylag ritkán aggódunk antihősökért, különösen ilyen brutálisan egyenesen megjelenített antihősökért ennyire filmnézés közben.
Frankenheimer egyébként rendezőként korábban olyan filmekben remekelt, mint A vonat, a Grand Prix, meg A mandzsúriai jelölt, de a forgatókönyvírói háttér is kőkemény volt, tessék csak megnézni a filmográfiákat. Ennek köszönhetően a mozi 143 perces műsorideje elröppent, mint a madár! Elférne mindez másfél órában is, szent igaz, de így végtelenül kerek és teljes az egész kép.
Ha van határvonal, ami jelzi nekünk a film korát, akkor az maximum a trükkfelvételek sora: ezek néha inkább a hatvanas, mintsem a hetvenes évek végére emlékeztetnek, de magából a moziból nem zökkentenek ki egy percre sem.

Szerettem! Gyenge pillanatomban adnék rá kilencet is, de vélhetően a nyolcas reálisabb. Ezzel együtt ajánlom, szerintem kiváló darab!

@Serge_and_Boots értékelése után (amit ezúton is köszi), és még a kihívás* lejárata előtt kaptam az ötleten, és megnéztem. spoiler Kétszer is, hogy a film első felét is korrektül bepótoljam :D
Igyekeztem részben úgy is nézni, mint egy 47 évvel ezelőtt elvárt/rendezett akciófilmes tartalmat, részben úgy is, hogy a politikai tartalom mit jelentett akkoriban, és mit jelent ma. Szerintem akkoriban ez egy rohadt jó akciófilm lehetett, és ha nem lett szélesen ismert és terjesztett sem akkoriban, sem azután, az leginkább Dahlia karaktere (kemény, következetes, elkötelezettsége férfit is bátorítani-támogatni képes, és még szép is, tehát minden tekintetben vonzó) és politikai – széllel szembeni – nézetei miatt lehetett, ami így együtt nem volt deklaráltan vállalható cél. Lehet, hogy Frankenheimer kritikusabb nézetei állnak a háttérben, vagy én ülök a lovon fordítva…Most ezen felröhögtem, mert a széllel szembeniség el is hangzik a vége felé közeledve, a film legizgalmasabb pontjánál.
Minden vágási antipátiám ellenére megnyert a film azzal, hogy nem volt szájbarágós abban, hogy hogyan és miért következtek egymásból a jelenet/cselekmény-váltások, bár ezek nekem csak másodszorra lettek logikusak, amikor figyeltem is. spoiler
Az egyik csúcspontom valahol a film 60. perce körül volt a Mojave sivatagi kísérletnél, bár itt nem értettem Dahlia sikeres kísérlet utáni hallgatását, ahogy nézte Michaelt, és nem tudtam eldönteni, hogy spoiler. Bruce Dern egyik legjobb alakítása lehet ez, bár csak 8 filmjét láttam (amiből filmként csak hármat kedvelek, és ezekből BD szerepei nem is jutnak eszembe). Robert Shaw-val néha nem tudtam mit kezdeni, részben bejött és összhangban láttam a karakterrel, néha meg hiteltelennek éreztem, illetve hiába tetszett egy jelenetben, de úgy éreztem közben, mintha mást néznék hirtelen, amiben jól alakít, de nem azt, amit 10 perccel előtte. De értem, hogy a keménység/puhányság váltakozása (és ennek magyarázása) azért kellett, hogy jelentősége legyen annak, hogy spoiler. A Dahliát játszó Marthe Keller akcentusát (már ha a színésznőnek volt olyanja, de ezek szerint lehetett) jól beleszőtték a sztoriba, mert úgy látom, ♥bázeli♥ születésű. A sztoriban egyszer előjön az akcentus-téma a 25. perc körül, másszor pedig azért nem jön elő, mert meg sem szólal (amikor éjjel a rakományt rakják át motorcsónakba + 45. perc).
Összességében inkább 7 csillag, mert abszolút nézhető, és a keménysége miatt időtálló is, de most úgy érzem, a hosszúsága miatt nem ismétlem többször.

*https://snitt.hu/kihivasok/nezzuk-egyutt-ujra-robert-shaw-filmjeit