Az amerikai katona, Nicholas Brody iraki szolgálata alatt az ellenséges erők fogságába esik, azonban csodával határos módon, 8 év elteltével sikerül kiszabadulnia. A hazájában hősként tisztelt és ünnepelt Brody életét csak a CIA keseríti meg, akik a másik oldalhoz való átállását gyanítják…
Homeland – A belső ellenség (2011–2020) 89★
Képek 12
Szereposztás
Kedvencelte 53
Várólistára tette 131
Kiemelt értékelések
8 év! Eddig volt része az életemnek ez a sorozat. 8 évig voltam CIA ügynök, beépített kém és védtem az Amerikai Egyesült Államokat, úgy, hogy életemben nem jártam még ott. Együtt dobogott a szívem a szereplőkkel, ugyanolyan feszült voltam, ha nehéz döntést kellett meghozniuk, és kétségbeesett, amikor nem tudták, hogy hogyan tovább. Ilyen az, amikor nem 3 nap alatt darálsz le egy 8 évados sorozatot, hanem minden évben csak 1 évadot nézel meg belőle.
Ahogy a Homelandben a szereplők jöttek, mentek az évadok során, úgy az én életem szereplői is kicserélődtek ezidő alatt. Ahogyan a sorozatban, az életemben is voltak nagy veszteségek, és kisebb változások, azonban egy valami állandó maradt, hogy a következő évben új évad jön. Ennek most vége, mert a sorozat véget ért. Hogy mennyire vagyok elégedett a befejezéssel még magam sem döntöttem el, viszont furcsa érzés lesz, hogy ez a sorozat, már lekerül a folyamatban lévő sorozataim listájáról.
Claire Danest azt hiszem ebben a sorozatban kedveltem meg igazán, amin ő átment a 8 év alatt, annak a fele is elég lenne egy embernek, azt hiszem játsszon akármiben is, nekem ő mindig egy kicsit Carrie Mathison marad. Mandy Patinkint, pedig annak ellenére, hogy a Gyilkos elmékben is imádtam, nem tudnám más szerepben elképzelni, mint Saul Berensonében, a mindig nyugalmat árasztó, átgondolt, egy lépéssel mindig az ellenség előtt járó, megbízható támogatóéban. Az évadok között voltak, jobbak, erősebbek, gyengébbek, de összességében elmondhatom, hogy minden évad végén okot szolgáltattak a készítők arra, hogy ne engedjem el a sorozatot. Ha valaki megkérne, hogy meséljem el, hogy miről szólt a 8 évad, akkor igen csak bajban lennék, mert összességében nem tudnék sok értelmes dolgot elmondani, de azt biztosra meg tudnám erősíteni mindenkinek, hogy megéri belenézni, még akkor is ha távol áll tőle ez a téma.
Nem is tudom, hol kezdjem… Kevesebb mint két hónap alatt néztem végig az összes évadot, munka és család mellett. Szerintem ez elég beszédes.
A családból már mindenki látta, így nagy hiányosságomat pótoltam. Nagyon bevonódtam a sztoriba. Jó volt belelátni ebbe a világba, de nem is kérnék belőle többet.
Carrie néha sok volt nekem, de tiszteltem a kitartását, a lojalitását. A politikusokat meg utáltam, mocskos egy világ az is.
A hatodik és a hetedik évad első részeinél kicsit megtorpantam, de aztán megint beszippantott mindkét évad, és a végére nagyon izgi lett.
A többi tökéletesen felépített, megszerkesztett.
Sosem fogom újra megnézni, de velem fog maradni az egész, az tuti.
Azzal, hogy megnéztem az utolsó részt, véget ért egy hosszú, majdnem évtizedes, nagyon tartalmas utazás. Nyugodtan mondhatom, hogy a Homeland az egyik legjobban megírt, legizgalmasabb cselekményű, színészileg legjobban eljátszott sorozat, melyhez szerencsém volt.
Még ha nem is mindegyik évad volt tízpertíz, a nagy egészet tekintve mégis jár a sorozatnak a maximális csillagszám, ugyanis egy ennyire maradandó, felkészült, szerteágazó, a világban végbemenő folyamatokat átlátó, izgalmas és okos sorozatot nehéz készíteni. A Homeland-nek sikerült.
A harmadik évad első részéig bírtam talán, pedig mennyire zseniális volt az első évad (zöld toll!). Ilyen az, amikor a csatorna ragaszkodik a baromságaihoz.
Egy csillag levonás, mert akármilyen jó a sztorija, a forgatókönyve, azért vannak benne olyan jelenetek, megoldások, amikor fogom a fejem, hogy ezt azért ne… Meg Brody milyen ronda egy pasi volt.