FBI – New York különleges ügynökei (2018–) 85% 10★

15 rész után:
Ahogy azt a FBI: Most Wanted (2020–) sorozatnál is írtam, amíg nem néztem ilyet, nem is tudtam, hogy szükégem van olyan sorozatra, ahol sima egyszerű emberek vannak. Akik nem azért jók a szakmában, mert zsenik vagy mert mást dolgoztak, amit itt is hasznosítani tudnak, hanem egyszerűen csak a tapasztalat miatt. Unalmasan hangozhat, és lehet én is unalmasnak mondanám, ha így olvasnám/hallanám ezt valahol, de nagyon nem az.

Viszont, valamit mégis hiányolok belőle. Vagy éppen túl sok? A kettő együtt. Nem tudom, lehet valaki pont ezt szereti benne, de engem pont zavar, hogy túl sok idő megy el a főszereplők (lelki) bajára. Tehát, hogy adott egy piszok izgalmas ügy. De tényleg annyira woah, hogy pislogni sem tudok… Aztán mire kettőt pislogok, vége a résznek és kb lósz-rt sem tudtunk meg az ügyről, mert fontosabb volt azt hallgatni, hogy rinyál Maggie, hogy próbálja őt istápolni Omar és mit elemez a pszichomókus… Ahelyett, hogy arra az érdekes ügyre koncentráltunk volna. Annak a miértjére, vagy részletesebben a nyomozásra, akármi, lelkisegély-szolgálat nélkül (vagy legalább is fele ennyi is bőven elég lenne).

A túltolt PC-ségbe és a sablonos karakterekbe/szálakba nem szólok bele, mert hát ilyen világot élünk ahol ilyen karakterek/történések KELLENEK különben kasza az egész vagy rámondják hogy nem reprezentatív (vagy mi) és tönkre teszik, ízekre szaggatják… Az viszont már inkább a sorozat hibája, hogy a karaktereket túltolták és nem képesek (látványosan) fejlődni. Bár még csak 15 rész telt el, szóval ilyen következtetést még vétek lenne levonni, bár mindjárt vége az első évadnak és nem hiszem, hogy tudták, hogy lesz második évad, szóval már látni kéne valamit szerintem… Na mindegy.

Viszont Maggie egy abszolút idegesítő főszereplő. Annyira túltol mindent, annyira felnagyít mindent, hogy minden egyes rész végére kvázi sikerül megutálnom. Megvan az a típusú személy, aki elkezdi elmesélni milyen rossz napja volt, te elkezded őt sajnálni, nyugtatni, majd a sztori végére már ott jár, hogy egyenesen über-mega-ultra sz@r napja volt és most akkor egy perces néma csönddel sajnáljuk őt, mert a világon senkinek nem volt rosszabb napja az övénél, így a végén már az jár a fejedben, hogy ekkora rinyagép vagy, meg is érdemled…?? Na Maggie pont ez a karakter. A rész elején kiderül róla valami vagy csinál valamit, ami miatt tényleg nagyon sajnálod (érzékeny típus vagyok, van amit sikerült is megkönnyeznem), de a rész végére már annyira átesik a ló túlsó oldalára, hogy sajnálat helyett, csak szánalmat érzek iránta (igen úgy, hogy az elején meg is könnyeztem). Pl.: spoiler

Ezt most csak azért írtam le, mert a kezdeti (pár rész utáni) 5 csillagból, most feltornáztam 7-re és később látnom kell, hogy változott-e valami, illetve, hogy a jó vagy a rossz irányba, innen tudva, merre lendítsem a csillagokat.

Jó kis sorozat ez. Nem annyira ütős, mint elsőre hittem, hogy lesz, de kellemes kis krimi, jól el lehet vele az ember. Nálam nem volt az a fajta, amitől lefordultam a székről, de nagyon kedvelhető. Nem vitték túlzásba a politikai aspektusát sem, ami kifejezetten tetszett, mert kivételesen tudtam élvezni egy ilyen hangvételű sorozatot.

Nem is tudom, mi mást írjak róla, kellemes, izgalmas, szórakoztató, a karaktereket gyorsan meg lehet szeretni. spoiler

1-2. évad után:
Nagyon keményen indul, aztán néhol kicsit ellaposodik, majd megint bedurvul. A történet néha egysíkú és „hálivúdi” (értsd: az ügyek túl gyors és túl egyszerű megoldása, hihetetlen véletlenek, hirtelen megvilágosodások), de a karakterek szeretheőek. Fenntartja a figyelmemet a sokadik rész után is.
spoiler