Elysium – Zárt világ (2013) 66% 264★

Többször lett volna már lehetőségem, hogy végig nézzem, de mindig más vonta el a figyelmem. Egynek elment, Matt Damon nekem bejött, de a többi valamiért taszított. Nem tudom miért, az űr csipetnyi látványa jó volt, és az elképzelés is, de a megvalósítása döcögösre sikeredett. Volt benne izgalom, és a szokásos világ megváltás gondolata. Bár azon elgondolkoztam milyen jó is lenne egy olyan ágy a mai világban. Csak gondoljatok bele mennyivel kevesebb férfi, nő és gyermek lenne egészséges, ami nagyon, de nagyon jó lenne szerintem. :-)

Nem lett volna ez rossz film, ha egy kicsit jobb forgatókönyvet írnak hozzá, és nem Matt Damon lett volna a főszereplő. Nekem nagyon kilógott a szerepből egy ilyen gettó környezetben. Viszont amúgy is csak Diego Luna és Wagner Moura miatt néztem meg, ők meg jól játszottak. :)

Jó kis film volt, akcióból nem volt hiány. Nem volt annyira mázas se, a vége kicsit max, de el lehet siklani felette. Többet is kilehetett volna hozni belőle, ha hagytak volna neki időt. A végét összecsapták sajnos. Láttunk már rengetek ilyen filmet, maradandó nem lesz, de azért egyszer nézhetős. spoiler

Egy alapvetően „jó" témát ennyire gagyin bemutatni vétek…
A film a jövőben játszódik, ahol ha elég gazdag vagy akár örökké élhetsz egy mesterséges világban ahonnan szép a kilátás a Föld nevű bolygó felé. Viszont ha a Földön (konkrétan Los Angelesben, mivel más helyszíneket nem ismerhetünk meg) élsz, nyomorgás és rossz zenék várnak rád, ahol még egy fa sem látható csak szemét és mindenki koszos…
De!! Jön egy hős és minden megváltozik!!!! Hogy ki ez az a filmből kiderül… Jellemfejlődés nulla, a radioaktivitás csak egy emberre érvényes és jöhetnek a vizilovak is.

Nekem ez nem tetszett. Semmi nem fogott meg. Valahogy semmi. Az egész filmnek Nincs karaktere.. Tele van vérrel meg akciójelenettel de unalmas.

Szerintem ma már nyugodtan kijelenthetjük, hogy túlvagyunk a Neill Blomkamp jelenségen. Bebizonyosodott, hogy a csávó egyslágeres tehetség volt, a 2009-ben gyorsan kivívott elismerése 12-15 év alatt elpárolgott. Igazából csoda, hogy ez nem következett be már az Elysium idején, hisz ezzel a filmmel a rendező bebizonyította, hogy meztelen a király…

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy Blomkamp valójában háromszor csinálta meg ugyanazt a filmet, mielőtt kívülről és utólag visszanézve pánikszerűen arculatot váltott – kisfilmek, majd a korábbiaktól drasztikusan elütő műfajpróbálkozások, elbukott mozis projektek kellettek ahhoz, hogy világosabban lássuk a fickót, de ha lehet a friss híreknek hinni, hamarosan újra a sci-fi vonalon próbálkozik majd.
Nem mondom persze, hogy engedjük el a változó színvonalon dolgozó alkotók kezét, de Blomkamp tényleg szélsőségek között ingadozik. A District 9 után az Elysium egyrészt ugyanaz a film, másrészt ugyanannak a filmnek a rémesen gyenge utánérzése, ami egyúttal lerántja a leplet a blomkampi világkép álszentségéről és demagóg mivoltáról. Blomkamp látszólag a kizsákmányolt, elesett néptömegek oldalán álló forradalmár lélek, ami egy dél-afrikai fehér fickónak kétségkívül jól álló szerep, de az Elysiumban prezentált jóemberkedése már nagyon átlátszó, hát még az a primitivitás, amivel megalapozza a Michael Bay-t idéző akcióorgiáit. Az Elysium alapján pontosan ez Blomkamp: egy icipicit több szépérzékkel dolgozó Bay, aki megtanulta eladni magát az okosabb, vagy okosabbnak vélt közönségnek is. De az Elysiumban minden téren kilóg a lóláb. A történet öncélú hülyeség, a forgatókönyv gyenge, a karakterek skiccek csupán. Sharlto Copley a Disctrict 9-ban már majdnem ripacskodásba torkolló játékára rákontráz a teljesen fogalmatlan és az évek múlásával egyre formátlanabb Matt Damon (meg a lecsúszását tökéletesen támogató, dörmögő Stohl András): ha a csávó ma debütálna a vásznon, senki se kapná rá fel a fejét.
Mégis, az Elysium kapcsán a legvégső és leginkább lényegre törő érvem, hogy szóra sem érdemes. Halálosan untam nézni, akkor is, amikor okos akart lenni, meg akkor is, amikor látványos. Csupán arra kaptam fel a fejem a nézése közben, mennyire nehéz ráismerni William Fichtnerre – a csávó arca mintha elolvadt volna, csak nem Dr. Botox lépett akcióba?

Szerintem ez egy bántóan rossz film. Innen visszanézve, talán nem is baj, hogy Blomkamp nem kapta meg a sokat emlegetett Alien-epizódját…

NEM.

Inkább disztópikus, mint SCI-FI film. Az alapötlet és történet helyén van, látványvilág kellően elég hozzá, nem nyakatekert ŰR film, mondjuk egyes cselekmények indokolatlanok, de alapvetően rendben van a film egysége.

Érdekes, mert a trailer és az internet buzz teljes hiánya alapján ennél sokkal rosszabbra számítottam, és felkészültem, hogy nézek valami szörnyű filmet, hogy pusztuljon az agyam. Ehhez képest teljesen nézhető volt, jól kigondolt világgal és elég pöpec látvánnyal, meg még néhány jó színésszel a tetejébe (most nem Matt Damonra gondolok – misztikum, hogy már megint miért kellett egy tejfehér amerikainak játszani egy latino karaktert, ezért eleve levontam egy csillagot). Nem mondom, hogy örök érvényű filmművészeti alkotás, de a maga műfajában teljesen korrekt volt, élveztem.
Wagner Moura pedig továbbra is jó színész.

Ebben a filmben sokkal több lehetett volna, ha hagynak időt neki, nem ilyen összecsapottra csinálni. Érdekes volt a téma, lehetett volna még bőven csavarni rajta, de ezzel a játékidővel egyszerűen nem tudott kibontakozni. Frankó sci-fi lett volna amúgy.