Egyiptom istenei (2016) 65% 336★

Ez a film borzasztó. A lehető legjobb módon.

Az egész egy összecsapott romhalmaz. Fantasztikus, hogy próbál vicces és grandiózus lenni, de ez egyáltalán nem úgy sül el, mint ahogy azt az alkotók várták volna. A humor nem a párbeszédekben és a karakterek személyiségében rejlik, hanem a röhejes CGI környeztben és a nevetséges forgatókönyvben. Én személy szerint remekül szórakoztam rajta. Aki úgy dönt, hogy megnézi, annak ajánlom, hogy pár barát társaságában tegye meg. Remek program lesz szétszedni ezt a katasztrófát, garantált a nevetés.

Nekem tetszett. Látványos, jó szereplők, és van benne egy kis izgalom is. :-)

Megdöbbentem a %-on.
Többször láttam már és még mindig oda tud szögezni a TV-hez. Én nagyon szeretem. Látványos, jók a színészek és nekem a sztori is tetszik. :)

Nem volt ez olyan rossz, nem értem a nagy lehúzást. Semmi extra csak egy izgalmas akciófilm fantasy elemekkel. A látvány viszonlag jó volt csak túl sok volt a CGI. Egynek teljesen elment.

Végre valaki észrevette, hogy Egyiptom is létezett az ókorban! Az utóbbi pár év görög mitológiás felfutása után már jól jött egy kis vérfrissítés, ráadásul egyáltalán nem olyan rossz film ez, mint amennyire elsőre tűnhet. A történettől ne várjunk világmegváltást vagy meglepő fordulatokat, hisz a film (szokás szerint) inkább a látványra épít, nagyon helyesen, mert gyönyörű képekké avanzsálódtak azok a dollárcsilliárdok, amiket beleinvesztáltak. Szerintem csak Nikolaj Coster-Waldau miatt is megéri megnézni, az Egyiptom-rajongók pedig biztosan díjazni fogják a próbálkozást. A zene is tetszett, úgyhogy bőven el tudom képzelni az újranézést.

Csak a szokásos csihi-puhi. Semmivel nem rosszabb, mint a Thor és társai… Mindig a megalomán faszikkal van a baj… régen is, és ma is… Persze, ha isten az ember, akkor nagyobb balhét tud kavarni, és az önteltsége is nagyobb. Túl mély nyomott nem hagyott, de egynek elment.

Egyrészt, Hollywood végre rájött, hogy az egyiptomi mitológia jó. Másrészt, az egyiptomi mitológia tényleg jó. Rengeteg a logikátlanság a történetben, rengeteg istent teljesen átalakítottak (Ízisz szerintem az egyik legvagányabb istennő, akit leírtak, határozott, félelmetesen okos, és nem szokta feladni… itt pedig ő a tipikus gyenge nő, aki azonnal a férje után hal), viszont a film maga humoros, dinamikus, tanulsága is van, Hórusz karakterfejlődése pedig kimondottan érdekes benne. Én nem tudom utálni, többször újranézős is, mert szórakoztató mozinak abszolút kitűnő. A látványvilága pedig pazar, örülök, hogy volt lehetőségem megtekinteni 3D-ben.

A trailer alapján nézhetetlen filmet vártam, ehhez képest kellemes meglepetés…

Nem volt annyira szörnyű, mint vártam, ám mégis – a kívánatosnál is jobban – megvolt a „műanyag mellékíze”. :( (Sokan dicsérik a látványát, én viszont… Nem bírtam túltenni magam a CGI nagyon is nyomasztó jelenlétén, ami bizony látványosan van jelen a képsorokon. [Mármint, én azt szeretem, ha minél természetesebben simul bele a megoldás a végeredménybe. A mitológiától függetlenül. Hát, én itt csak „amatőr”, gagyika megoldásokat láttam – leginkább. Elég, ha azt vesszük alapul, hogy milyen filmes trükkök birtokában voltak a régi öregek, meg a ’90-es évek szakemberei, például.])

Közben amúgy azon járt az eszem, hogy „ezt a történetet” szívesebben néztem volna meg inkább a görögöktől. (Alkésztisz és Admétosz) Még akkor is, ha Görögországról több film készül(t). Azok sem jók / jobbak, de… Ha már így elkalandoztak közben a gondolataim, és pont ez ugrott be… Az talán beszédes.

Tényleg hamar elveszett az érdeklődésem. Amikor jöttek a naaagy, látványos[nak szánt] snittek, én inkább fület váltottam a böngészőben és csak hallgattam a történéseket, a zenét. Mondjuk az akciófilmekkel is kb. ezt szoktam művelni mostanság. Semennyire nem érdekel a ribi-robi, dirr-durr, bimm-bumm, csitt-csatt, az autósüldözés… :D

Konzekvencia: Gerard Butler filmjeit tényleg messzire el kell kerülni, hacsak nincs valami igazán nyomós érv a megtekintésükre. (Viszont ebben az esetben is illik meggyónni a bűnt és aztán sűrűn bocsánatért esedezni a vétekért. :D)

Hát nem üdítő jelenség, mikor Hollywood végre rájön, hogy a görög(/római) mitológián kívül is van élet? Valakinek eszébe jutott, hogy létezik Egyiptom, ennek pedig csak örülni tudok! E film középpontjába pedig a mitológiájuk legnagyobb csatáját, Hórusz és Széth összecsapását állították. Nikolaj Coster-Waldau a keze helyett ezúttal a szemét veszti el, méghozzá a gonoszt jól megformáló Gerard Butler „jóvoltából”. Van azonban egy aranyos hősszerelmesünk, aki szíve hölgyéért bármit megtenne, így útra kerekedik, hogy segítsen a bajba jutott istenségnek visszanyerni szeme világát, és vele az egész Egyiptom feletti uralmat. Alapvetően persze kiszámítható történetről van szó, mégis ügyesen csomagolták a megfelelő köntösbe, így maximálisan élvezhetővé vált. Ré legendájának megvalósítása nagyon ötletes (plusz: mindig is tudtam, hogy Geoffrey Rush is „isten” – kb. mint Morgan Freeman), de a film maga is lenyűgöző a látványt illetően. A sivatag, no meg az oázisok, a különböző épületek, vagy éppen a város is valóságos ajándék a szemnek, a zenét és összhatást illetően pedig érezhető némi A múmia-feeling (gyanítom nem alaptalanul). Ha egy jó kis kikapcsolódásra vágysz, mélyenszántó gondolatok nélkül, végre kicsit kreatívabban, akkor ezt a filmet Neked találták ki! ;)
Megjelent a Fészek 2016. áprilisi számában