Édes fiam Jack (2007) 73% 20★

A bajusz és a szemüveg öltöztet. :)

David Haig felé minden elismerésem. Már a Dilizsaruk óta csípem, ez a szerep pedig olyan jól állt neki. (Plusz ő írta az eredeti darabot és ezt a forgatókönyvet is, ügyes pasas!…) Ráadásul végig annyira emlékeztetett a filozófia tanáromra, hogy ihajj… Jó, hát nem pont habitusában, de külsőségekben mindenesetre nagyon.

Daniel Radcliffe – szerencsére – nekem =/= Harry Potter, úgyhogy én láttam benne / mögötte az alakítást is. Élveztem. És, most rá kell cáfoljak a fanyalgókra, igenis klasszul áll neki a bajusz.

Aztán. Olyan kevés I. világháborús alkotás van, konkrétan örültem, hogy az 1917 után megint láthattam valamit a témában. Mi több, szintúgy igaz történettel, meg írói élettel vegyítve. Drámai az egész, sokk, még ha az ember pontosan tudja is, hogy hová fog kifutni a sztori. (Ennyi, töméntelen mennyiségű szenvedés, értelmetlenség és veszteség láttán csak összeszorulni bír az ember szíve.)

Jó film! Szívesen megnézném színpadon is. Még ha nem is látok túl sok esélyt arra, hogy itthon bemutassák. (Bár, most, hogy a debreceni színház „Egy sima, egy fordított”-at hirdetett… Lehet, hogy abban a sok angol-eredetnyelvű szövegben pont megbújt valahol ez is…)

@Kontra_Judit értékelésének utolsó pár sorával pedig magam is csak bőszen egyetérteni tudok: „Az utolsó pár perc viszont nagyon megfogott, mikor a fiú apja elszavalt egy verset (meghallgattam az eredetijét a Youtube-n, de közel sem annyira szép angolul, mint ennek a szinkronszínésznek a hangján – Ha minden igaz Csankó Zoltán)” :)

Szomorúnak kéne lennem, de valahogy nálam nem érte el a várt drámai hatást, egyszerűen nem tudtam komolyan venni Radcliffe-t azzal a bajusszal. Nem rossz ez a film, de valamiért belőlem semmilyen érzelmet nem váltott ki, egyedül az utolsó pár percben elhangzó versnél hatódtam meg.

Kihíváshoz választottam a filmet, de egyáltalán nem bántam meg, hogy megnéztem. A rövidsége ellenére egész a történet, bár már egész korán sejthető, hogy hova fog kifutni. Egyébként nekem egészen eddig fogalmam sem volt róla, hogy Kipling, akit csak a Dzsungel könyve írójaként ismertem egy ilyen családi drámán ment keresztül. David Haig nagyon tetszett ebben a szerepben, meglepett, hogy ő írta egyébként a történet és az is, hogy színházi darab is létezik ebből. Daniel Radcliffe szerintem jól alakított, igazából tudom, hogy sokan nem tudnak attól eltekinteni, hogy ő Harry Potter volt, de szerintem most már lassan talán tovább lehetne ezen tekinteni, mert tulajdonképpen egy tehetséges ember, vagy legalábbis nekem semmi bajom nem volt itt sem az alkításával meg más filmekben sem, amikben láttam. Szóval összegezve ez egy jó film, érdemes neki esélyt adni és habár alapvetően szomorkás a hangulata azért nagyon is lehet élvezni.

Ez egy életrajzi dráma, ami nem nyerte meg a tetszésemet:( Először is Daniel Radcliffe csak Harry Potterként elképzelhető – legalábbis egyenlőre – katonaként elég mókás volt. Alacsony is, az a fura szemüveg és a bajusz… Kim Catrall szintén ez a skatulya szerep, ő már csak maradjon a Sex és New York berkeiben, mint NŐ :) Talán az ifjú színésznő kedvéért érdemes volt végignézni, aki a nővérét alakította (Carey Mulligan) és szerintem róla még a tehetsége folytán hallani fogunk!!! Ígéretes!
Az utolsó pár perc viszont nagyon megfogott, mikor a fiú apja elszavalt egy verset (meghallgattam az eredetijét a Youtobe-n, de közel sem annyira szép angolul, mint ennek a szinkronszínésznek a hangján – Ha minden igaz Csankó Zoltán)