Ed Wood (1994) 111

2 díj · 4 jelölés

Edward D. Wood Jr. a hollywoodi filmtörténelem legemlékezetesebb negatív hőse. Következetesen végigvitte a „minden idők legrosszabb filmrendezője” szerepet, sőt forgatókönyveket is írt, színész és producer is volt egy személyben. A rendező élete által ihletett film bemutatja a rendező szabados,… [tovább]

angol

Képek 10

Szereposztás

Johnny DeppEd Wood
Martin LandauLugosi Béla
Sarah Jessica ParkerDolores Fuller
Patricia ArquetteKathy O'Hara
Jeffrey JonesCriswell
Bill MurrayBunny Breckinridge
Vincent D'OnofrioOrson Welles
G.D. SpradlinLemon tiszteletes
Mike StarrGeorgie Weiss
Max CasellaPaul Marco

További szereplők

Hirdetés

Kedvencelte 21

Várólistára tette 103


Kiemelt értékelések

Lexy

Nekem sokkal jobban tetszett ez a film, mint azt vártam. Már az elején beszippantott a történet, és hamar megszerettem Ed Wood-ot is. Amennyire szerencsétlen flótás volt ez a rendező, annyira helyén volt a szíve. Imádtam a Lugosi Bélával közös jeleneteit, mindig örülök a magyar vonatkozásoknak. :D Néha nagyon nehezen tudok elvonatkoztatni Johnny Jack Sparrow-jától, de itt annyira jól hozta a filmbeli karaktert, hogy teljes mértékben átkapcsolt az agyam. Külön értékeltem azt, ahogy a végén minden szereplőnek elmondták a sorsát, érdekes volt hallani. Határozottan ez a kedvenc Tim Burton filmem! :)

Rekaboni

Ed Wood egy meg nem értett zseni volt. Csodálatraméltó az optimizmusa és a kitartása, semmit nem ad fel. A film nagyon szépen mutatja be Ed és Béla barátságát. A színészek telitalálatok voltak. Csak ajánlani tudom :)

krlany 

Annyira rossz, hogy az már jó… értem a filmre és a csődtömeg rendezőre is!:D Ed és Béla viszont zseniálisak, főleg együtt. Nagyszerű színészi játékot kapunk az őket megformálóktól.

kedaiyun 

Az életrajzi film, ami emléket állít „a világ legrosszabb filmrendezőjének”, igazi csemege lehet minden filmrajongónak. Remek színészek és szimpatikus karakterek vannak benne, ráadásul fekete-fehér, ami nagyon illik a témához, hiszen a benne bemutatott filmek is fekete-fehérek. Ed Wood számomra szimpatikus volt soha nem szűnő optimizmusával, kitartásával, és elfogadó hozzáállásával. Habár a filmjei gyengék voltak, mégis bízott a sikerben, emellett próbált kevés pénzből gazdálkodni és a barátait segíteni. A közönség igényeinek megfelelni nem könnyű, és láthatjuk, hogyan alakultak a filmek forgatókönyvei az adott helyzetnek megfelelően. Azonban a film nemcsak róla szól, a másik főhős Lugosi Béla, aki az 50-es évekre már megöregedett és kissé elfeledték, de Wood összebarátkozott vele, és megpróbált munkát adni neki. A film legfontosabb szála az ő barátságuk története, ami egyszerre volt megható és tragikus is.
Nem gondoltam volna, hogy ennyire tetszeni fog ez a film, de a kedvenceim között van a helye.

Gothic01 

Nem gondoltam volna, hogy ez a film újranézős kedvenccé fogja kinőni magát előttem, de egyszerűen fergeteges, talán még inkább felfokozottan imádom most, mint amikor először láttam. Szerintem kifejezetten alul van értékelve az élményhez képest, amit nyújt, ennek a filmnek egyénisége van, amit már a fekete-fehér kivitelezés is kiemel – sajnálom, hogy a mi modern korunkban nem nyúl túl sok rendező ehhez a módszerhez. A hihetetlenül tehetségtelen, mégis megállíthatatlanul lelkes rendező, a kivénhedt, drogos ex-horrorfilmsztár, a böhöm birkózó, a tévés jós és az éjszakai csatornáról a vámpírnő, a kényeskedő transznemű haver, aki állandóan fogadkozik, hogy meglépi az átoperáltatást, mégse teszi meg a két már-már parodikusan idétlen és ügyefogyott mindenes; egy olyan elképesztően sokszínű, különc és összességében kacagtatóan szerencsétlen bagázs, akik bármelyik könyvnek vagy filmnek ikonikus hősei lennének… és ez mégis a kőkemény, fájdalmas valóság. :D Többször is nehéz volt elhinni, hogy ez a brigád tényleg létezett valamikor, ám nagyon örülök neki, hogy Tim Burton úgy döntött, felkarolja őket, és megossza a világgal a történetüket. Óriási kár lett volna elmulasztanom a megismerésüket.

Ed egy szánni valóan kapitális pancser. xD Részint önmaga karikatúrája, Jonny Depp pedig egyszerűen zseniálisan alakítja. Tele van lelkesedéssel, nem hagyja, hogy a kudarcok eltántorítsák attól, hogy megélje az álmát, hogy meséljen azokról a dolgokról, amik érdeklik, és megpróbáljon felkapaszkodni a sikerhez vezető hegyoldalon a csúcs felé, de mindenféle túlzás nélkül nincsen semmi érzéke a filmezéshez. Vannak ugyan jó ötletei, és látszik, hogy beleteszi azt a hatalmas szívét minden jelenetbe… de valami felfoghatatlanul komikus hibákat halmoz egymás után annak a következtében, hogy a nagy optimizmusa közepette képtelen leszállni a földre, és valamivel… professzionálisabban megközelíteni. Egy Ed Wood filmben teljesen megszokott tényező, hogy minden jelenetnek a legelső verziója repül a moziba, attól függetlenül, hogy a színészek bénáznak-e vagy eldőlnek-e a nyilvánvalóan mű díszlet elemei, az pedig ugyancsak megszokott elem a meg nem értett „mester” alkotásaiban, hogy a jelenetben nappal van, aztán teljességgel váratlanul, a következő percben már késő éjszaka váltja ezt fel. Mert Ed rendezési mentalitását… valahogy úgy lehetne körbeírni, hogy annyira örül a ténynek, hogy az álma/fantáziája/elképzelése/műve a szeme előtt kel életre, annyira el van ragadtatva, hogy az már egyenesen ezredrangú, a minőség hányas helyezést érne el egy 10-es skálán…

Az abszurd megoldásait látva meg sem tudom számolni, hányszor nem tudtam dűlőre jutni, hogy a fejemet fogjam a szörnyülködéstől vagy a hasamat a röhögéstől, állandóan a „kész, nem bírom, kiégtem”-érzet kergetett, és ez egy kiemelkedően élvezetes. mondhatni felejthetetlen kategóriába sorolható vígjáték-élményhez segített hozzá. A legérdekesebb pedig, hogy nincsen benne direkt marháskodás, nem viccelnek a karakterek, a humor forrását százszázalékosan a helyzetkomikum adja, az ahogyan a néző Ed próbálkozásain és személyes drámáin mulat. Számomra az egyik tetőpont az volt, amikor betörtek a másik stábnak a raktárába, és ellopták a műpolipjukat, hogy meglegyen Ed szörnyfilmjének a nagy jelenete, majd éjszaka egy kis pataknál forgatták le gyorsan, miközben Lugosi rángatta a polip csápjait – mert, hát a motort már nem sikerült elhozniuk, megfeledkeztek róla. Ezek az esetek pedig azt mutatják, hogy összességében nem szenvedett hiányt kreativitásból, mert előbb-utóbb mindig elérte, hogy tovább gurulhasson a szekér, hogy sínre kerüljenek a dolgok… csak az ötletek nem voltak finoman szólva a legjobbak. Egy idő után úgy gondolom, hogy nincs olyan néző, aki ne sajnálná meg Ed kétségbeesett kísérleteit, és ne szurkolna neki keresztbe tett ujjakkal, hogy végre sikerüljön neki, kapja már meg azt az áttörést, amiért annyit tepert – ha tudja is, hogy értelmetlen erre várni.

Mindenesetre a maga nemében Ed Wood egy roppant inspiráló személyiség is kitartás terén, az ahhoz szükséges kitartás terén, hogy küzdjön az álmai megvalósításáért, hogy azt a hívatást űzhesse, ami a szíve legnagyobb vágya, nem törődve vele, hogy eközben mennyi és milyen irányból érkező pofont kap. Más az ő helyében biztosan feladta volna, erre a teljesítményét alapul véve mondhatnánk, hogy mindenki jobban is járt volna, ha megteszi… mégis… van valami különleges ebben az elkötelezettségben. Valami példaértékű a totális inkompetenciájától eltekintve. Ha akaraterővel hegyeket lehetne elmozdítani, akkor bizony Ed Wood rendesen átformálta volna a bolygónk domborzati rendszerét. Egy valóságos csodabogár, aki ha nem is olyan szempontból, mint ahogy azt szerette volna, de biztosra veszem, hogy sok emberre gyakorolt pozitív hatást, és fog ezután is.

A barátsága Lugosival a furcsasága ellenére is nagyon szép volt, főként a vége felé ütközött ki, mennyire bearanyozta az öregember napjait, akiről évtizedek óta mindenki elfeledkezett, valamint a Lugosit alakító színész is briliáns volt. :)

Banditaa

Pécsi egyetemistaként láttam az egyik filmklubos vetítésen. Instant kedvenc lett. Aztán nemrég újra megnéztem, még mindig tetszett, de nem volt akkora hatással mint első alkalommal. Mindettől függetlenül zseniális film.

dorottya_k

Valamikor régen láttam már a filmből, de csak most néztem meg végig. Nem csalódtam! A fiatal és lelkes Johnny kiváló választás volt Wood szerepére. Kellemes hangulatú film, jókat mosolyogtam rajta. Azért szurkoltam Ednek, de hát hiába:DD

LukeSkywalker 

Tim Burton szenzációs tablója Edward D. Wood, Jr.-ról, akit nemes – vagy nemtelen, ki-ki döntse el maga – egyszerűséggel minden idők legrosszabb filmrendezőjének tartanak.

A világklasszis szereplőgárda sziporkázik, és egészen átlényegülnek az általuk megformált figurákká.
Johnny Depp nagyszerűen alakítja az Orson Welles-i babérokra törő, világháborús veteránból önjelölt filmrendezővé avanzsáló Ed Woodot, aki nem mellesleg titokban transzvesztita.

A film másik fénypontja ironikus mód a sötétség hercegét, a magyar Lugosi Bélát játszó Martin Landau, akiénél jobb magyar akcentust még nem hallottam amerikai színésztől. Landau Bélaként brillírozik, és egyszerre tekintélyt parancsoló és szánalmat ébresztő, mondhatni esendő emberi portrét fest a Drakula szerepével világhírűvé váló, majd élete alkonyán elfeledve, a kábítószer és alkohol rabságában, nyomorban tengődő megkeseredett horrorsztárról. Méltán nyert Landau Oscart a megformálásáért.

Tim Burton fekete-fehér világa egyszerre korhű és nosztalgikus, a régi Hollywood aranykorát – illetve az aranykor árnyékos oldalát – kiválóan adja vissza. Ez az egyik olyan filmje, amiért Burtonnek Oscart kellett volna kapnia (a másik egy másik Ed, az Ollókezű), mert kétséges, még egyszer képes lesz-e ilyen mélyenszántó alkotást létrehozni (ne legyen igazam).
A szatírába és vígjátékba hajló film közben bőven átélhetjük egy siker után áhítozó férfi kétségbeesésének tragikumát, meg nem értettségének – lássuk be, ő magát nem tartotta rossz rendezőnek, és mindent megtett, hogy „jó” filmeket készítsen – tragikumát.
Az Ed Wood ezért nem egyértelműen vígjáték, e sorok írója számára nagyon is drámai jelleggel bír, ami csak tovább emeli e filmalkotás értékét.

Az Ed Wood a bemutatása óta eltelt pontosan két évtized során mit sem veszített frissességéből, éppen azért többek között, mert egy letűnt kort ábrázol időtlen módon. Igazi mestermű, Tim Burton eklektikus kánonjának egyik, ha nem legfontosabb műve, amit minden igaz film- és a film készítésének körülményeiért rajongónak szívből ajánlok.

Apró érdekesség: A rendezőnek – mármint Tim Burtonnek – ekkoriban kreatív nézeteltérése támadt állandó zeneszerzőjével, Danny Elfmannel, akivel összes korábbi és ezt követő filmjét együtt készítette, ezért az Ed Wood zenéjét nem más, mint a Gyűrűk Ura zeneszerzője, Howard Shore írta. Bevallom férfiasan, fogalmam sincs, Elfman milyen zenét komponált volna a filmhez, de Shore korabeli szörnyfilmek zenei világát idéző muzsikája telitalálat.

zeana 

Iszonyú vontatott volt, alig tudtam végigszenvedni, hiába nagy klasszikus, engem untatott :(

Kontra_Judit 

Ez nem az én filmem volt…sokszor untam. Idegesített Ed Wood szerencsétlen stílusa. Nem csodálkoztam, mikor Dolores lelépett, én sem bírtam volna ki egy ilyen kétbalkezes pasi mellett. Hogy Kathy mit evett rajta, még most sem tudom…Lugosit kicsit sajnáltam, hogy a kábszerekbe menekült, de Ed számlájára legyen írva – pozitív értelemben – nagyon korrekt volt, és mindig kiállt mellette. Igazi jó-barátok lettek. Ez nagyon tetszett a filmben.
Számomra nem volt igazi mondanivalója a történetnek.


Népszerű idézetek

krlany 

Ed Wood: – Atyavilág, Béla, ezt hogy csinálod?
Lugosi Béla: – Laza ízületek kellenek, és tiszta magyar vér.

Evione 

Ed Wood: My Gosh, Bela, how do you do that?
Lugosi Béla: You must be double-jointed. And you must be Hungarian.

LukeSkywalker 

Ed Wood : Tudja, maga sokkal rémisztőbb az életben, mint a filmben.
Lugosi Béla: Köszönöm.

Evione 

Ed Wood: Now, what is the one thing, if you put it in a movie, it'll be successful?
Georgie Weiss: Tits.
Ed Wood: No, better than that. A star.
Georgie Weiss: Kid, you must have me confused with David Selznick. I don't make major motion pictures; I make crap.
Ed Wood: Yes, but if you take that crap and put a star in it, then you've got something.
Georgie Weiss: Yeah. Crap with a star.

2 hozzászólás
Evione 

Ed Wood : You know, you're much scarier in real life than you are in the movie.
Lugosi Béla: Thank you.

Evione 

Lugosi Béla: Karloff? Sidekick? FUCK YOU! Karloff did not deserve to smell my shit! That limey cocksucker can rot in Hell for all I care!
Ed Wood: What happened?
Lugosi Béla: How dare that asshole bring up Karloff? You think it takes talent to do Frankenstein? It's all makeup and grunting.

Evione 

Ed Wood: Is there a script?
Georgie Weiss: Fuck no. But, there's a poster.

Evione 

Ed Wood: And cut! Print. We're moving on. That was perfect.
Ed Reynolds: Perfect? Mr. Wood, do you know anything about the art of film production?
Ed Wood: Well, I like to think so.
Ed Reynolds: That cardboard headstone tipped over. This graveyard is obviously phony.
Ed Wood: Nobody will ever notice that. Filmmaking is not about the tiny details. It's about the big picture.
Ed Reynolds: The big picture?
Ed Wood: Yes.
Ed Reynolds: Then how about when the policemen arrived in daylight, but now it's suddenly night?
Ed Wood: What do you know? Haven't you heard of suspension of disbelief?

krlany 

Lugosi Béla: – A klasszikus horror ma már senkinek nem kell. Ma az óriási rovarok mennek. Óriási pókok, gigantikus szöcskék, kész elmebaj, ami itt folyik.
Ed Wood: – A régi filmek kísértetiesebbek voltak… Kastélyok, telihold…
Lugosi Béla: – Azoknak mítoszuk volt. Megvolt a maguk költőisége.
Ed Wood: – Igen.
Lugosi Béla: – És még egy fontos dolog; a nők. A nők jobban kedvelik a hagyományos szörnyeket.
Ed Wood: – Komolyan?
Lugosi Béla: – A tömény borzadály egyszerre taszítja és vonzza őket. A kollektív tudatalattijukban ugyanis benne van a szülés gyötrelme, a vér. A horror lényege a vér.

LukeSkywalker 

Ed Wood: Van forgatókönyv?
Georgie Weiss: Egy fenét. De van plakát.


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján