Kedvencelte 2

Várólistára tette 38


Kiemelt értékelések

Valentine_Wiggin

A nagy plot twistig még követni is tudtam, hogy mi történik. Ott viszont annyi idegsejtem kísérelt meg csoportos öngyilkosságot, hogy a film hátralévő részében őket próbáltam meggyőzni, hogy sok minden van a világon, amiért érdemes élni.

7 hozzászólás
Gothic 

Ez valami tüneményes! Annyira elképesztően, szavakba önthetetlenül imádtam, hogy nem is csillagozom, mert egy 10-es skála ehhez kevés lenne. *-* Egyszerűen zseniális, annyira absztrakt és újszerű, nem is beszélve az eszmei mondanivalóról. Nem is értem, hogy miért minősítik le mindenhol már évtizedek óta, hiszen Ed Wood egy hatalmas koponya, aki csakúgy, mint a saját korukat meghaladó embereknek a zöme, ellenérzéseket váltott ki a nem értő tömegekből. De, ha mástól nem is, akkor a lentebbiek tőlem meg fogja végre kapni azt a jól megérdemelt elismerést, amelyért sajna egész életében hiába dolgozott töretlen lelkesedéssel, kreativitással és profizmussal. Legyünk őszinték; manapság már nem csinálnak ilyen kaliberű filmeket…

.
.
.
.
.

Nem LSD-ztem be és lobotómiát se hajtottak végre rajtam a legutóbbi értékelésem óta; ha őszinte akarok lenni, akkor a 9-es terv az űrből-t még csak filmnek se tudnám nevezni jó érzéssel.

Süt róla az a hamisíthatatlan Ed Wood-i hozzá nem értés, amit kisebb dózisokban és jóval szerethetőbb formában már megtapasztaltam a Tim Burton által rendezett életrajzi filmjében; első vágásnál nappal van, a másodiknál éjszaka, majd megint nappal, miközben a jelenetben eltelik maximum két perc és egyéb nyalánkságok. A narrációban pedig az a leginkább elgondolkodtató, hogy hogyan tud valami egyszerre ennyire bugyuta és annyira álművészi, álfilozofikus és csicsás lenni, hogy a sakál részeg Coelho és Hemingway kollaborációja se tudná megütni ezt a mércét. Ha ki akarnék állni a művész úr mellett, akkor azt mondanám, hogy ha már sci-fi, akkor simán felül lehet írni a bolygónk tengely körüli forgásának az időtartamát, de azon kívül, hogy majd szétpukkadtam a röhögéstől, amikor Tor Johnson zombiként előmászott a sírból, nem sikerült olyan ingerrel bombáznia az agyamat, ami pozitívan hatott volna rám, így én se teszek meddő kísérletet a fényezésére. A részletekről és a kötelező szakmai fogásokról egyaránt pofátlan hanyagság süt, az dobja fel az egészet valamennyire, hogy a szinkronstúdiónál az illetékesek voltak akkora trollok, hogy meglovagolva a film idétlenségét, direkt elrontsák a fordítás előadását.

Néztem, néztem, de nem tudnék konkrét jeleneteket korrektül felidézni, valahol a negyvenedik perc tájékán pedig ki is kapcsolt az agyam, és a valamiféle bizarr, nyitott szemű alvásban húztam ki a maradékot. Leszedálásnak parádés.

Ha valaki hozzám hasonlóan egy nem igazán normális pillanatában úgy határoz, hogy meggyőződik róla személyesen, tényleg olyan béna-e, mint amilyennek mondják, akkor nem akarom eltántorítani… de meglepetés se fogja érni.

5 hozzászólás
bonnie9 

-Ez meg micsoda?
-Ez jó kérdés! Mire számít?
– …nézzük meg, egy ilyennek milyen lehet a belseje.
– Tudják, mi volt ez?
– Mi se jobban, mint maguk.
– Nagggyon fuhra volt. Földhöz vágott minket. Ez a legfantasztikusabb történet, amit valaha hallottam. Inkább sose láttam volna.
– Beszélhetek nyíltan? Nem akármilyen látvány volt.
– Biztos, hogy ezt komolyan gondolja? És mihez kezdünk velük? Vegyük őket komolyan?
– Nem tudom mi volt az, vagy hogy mi történt…Bármi más is, nem volt különösebb, mint bármi más.

Persze az idézetek a filmben nem feltétlenül ebben a sorrendben hangzottak el, de körülbelül hasonlókat éreztem a nézés közben. Hogy ez lenne a világ legrosszabb filmje?! Az igazság az, hogy sajnos láttam már ennél rosszabbat is. És nem egyet. Időben később, jóval nagyobb költségvetésből és nem egy nagy névvel. Szóval közel sem ért annyira tragikus élményként a megtekintése, mint néhány más ZS kategóriás műremeknek. A díszletek sem rosszabbak, mint mondjuk a 70-es évek magyar sci-fijei. A „szinkron” pedig egészen egyedi élményt ad. Eredeti nyelven azért beismerem, könnyen meglehet, hogy ez is a The Star Wars Holiday Special (1978) sorsára jutott volna nálam is, de ezzel a hangalámondás színvonalú asszisztens-irodavezető-főkönyvelő-menedzser csodával valami fenomenális volt. :D

Negative_Singularity

Istenem, és ennek van egy több, mint másfél órás verziója is… Én csak a 79 perceset néztem, bevallom derekasan, de ez is kikészített. Őszintén, nem tudom, hogy ez most jó volt-e vagy, rossz. Maga a történet, esküszöm, hogy nem is lett volna katasztrófa, a végén a filozofálgatás a szolárbombáról vagy mi fenéről, egész elgondolkodtatóra sikeredett. Ezzel szemben viszont a kivitelezés pocsék volt, és nem az alacsony költségvetésű díszletek, hanem a hanyagság miatt. Könyörgöm, ha feldől egy díszlet, vegyük már újra!
A zombikat meg vámpírokat sem értettem, szerintem teljesen feleslegesek voltak, simán elég lett volna, hogy az emberkülsejű ufók eljönnek – immár kilencedszerre – figyelmeztetni minket, hogy álljunk le a pusztítással, mert baj lesz.
A szinkront azért még külön kiemelném: az valami csodás volt… mint azok a régi vicces, alámondásos videók, amikre otthon vágta össze az ember a hangot. Nem tudom, eredeti hanggal milyen lehet, de gondolom hasonló ehhez…
Összességében azonban elmondható, hogy sokkalta rosszabbra számítottam.

12 hozzászólás
Serge_and_Boots 

Korábban már utaltam rá, hogy gondolatom szerint a nagyon látványosan rossz és komolyan vehetetlenül rossz alkotások bizonyos értelemben sokszor több értelmet hordoznak magukban, mint a kaptafák mentén haladva nem minden összetevőjükben katasztrofális filmek. Előbbiek, a rosszul rendezett-filmezett-eljátszott mozik igen sok esetben olyan elképesztő lelkesedésről és elszántságról tesznek tanúbizonyságot, ami érdekessé és bájossá teszi őket – és pontosan ilyen darab a 9-es terv… is, azzal a különbséggel, hogy erre a mozira rátelepedett egy egyszerre lenéző és tisztelettel teli kultusz is, ami megint csak új adalékot adott az egyébként objektíve szörnyű, de értelmes gondolatokat még így is felvillantani képes előadásra.

A kötelező körön túljutva: igen, ez a film azoknak lehet érdekes, akik kíváncsiak mennyiféleképpen lehet elrontani egy mozit. Elbénázni a rendezést, béna trükkökkel és díszletekkel takargatni a pénztelenséget, tehetségtelen színészeket bénán instruálni, színésznagyság karrierjét a végponton bemocskolni, etc., etc…
Ezen túlnézve, a sztori a maga egyszerre élőhalottas-földönkívülis ökörködésével a korabeli trendek paródiája is lehetne alaphangon, ám az Ed Woodot láthatóan izgató gondolat, az emberiség immáron nemcsak önmaga, hanem lassan az ismert univerzum elpusztítására való képességétől való rettegés tulajdonképpen találó. Így újranézve nekem a Nolan és a Tenet ugrott be róla: minél nagyobbra növünk és minél nagyobb pusztító erő kerül a kezünkbe, annál nagyobb lesz az esélye annak, hogy ma még ismeretlen erőket haragítunk magunkra. Ezt az elképzelést tulajdonképpen nem lehet elvitatni a mozitól, mint valid gondolatot és átadni kívánt üzenetet, legyen a kivitelezés hozzá képest bármennyire röhejes is.

Az pedig, hogy Woodot ez a félelem felkavarta, érdekes korképet mutat nekünk be az ötvenes évekről: ott áll az emberiség frissen az atomkorszak hajnalán, még senki sem tudja, mit hoznak magukkal az atomfegyverek, nincs kőbe vésve, hogy soha senki sem fogja elindítani a bombát, ezzel még a politika és a közvélemény-formálók sem áltathatják magukat és a tömeget – és ennek tetejébe, miközben a tévében szombat éjjel Lugosi Béla filmet adnak, megjelennek a csészealjak. Az utolsó adalékanyag a babyboom: Amerika ekkor jól érezte és jól is akarta érezni magát, nem zuhant depresszióba. Van ebben az egészben minden nyomasztó aspektusa ellenére is valami meseszerű, nem?

Az utolsó utáni megjegyzésem a szándékosan a film színvonalához igazított magyar szinkronra vonatkozik: érdekes és jó is az akció, meg nem is, valahogy kettősek az érzéseim vele kapcsolatban. Ha van türelmünk válogatni a kópiák között, talán keressünk inkább utólag színezett és feliratos változatot!

5 hozzászólás
Sárkánybaby

Édes istenem.
Ezt a filmet kétféleképpen lehet értékelni:
7/10, OMG olyan rossz volt, hogy az már jó!
és
3/10, nem csoda, hogy Ed Woodot minden idők legrosszabb rendezőjének tartják.
Nagyon sok szinten volt nulla, a rendezés, a dramaturgia, a színészek, legfőképp a díszletek… de én azért adtam rá 3 csillagot.

Nadja_Blue

Az igazi Ed Wood film. A nappalok és éjszakák egybeolvadnak, a díszletek pedig felborulnak és persze szóba se kerül, hogy ilyen apróság miatt újravegyék a jelenetet. Szinte minden rossz benne, ami rossz lehet és pont ettől lesz olyan szórakoztató. Mert néha igenis üdítő rosszfilmeket nézni.

Blissenobiarella 

Van valami bájos abban, hogy az ember szombat délelőtt, egy finom kávé mellett megnézi a világ legrosszabb filmjét. Rendkívül jól szórakoztam, és a meglévő hibákon felül a fantasztikusan gyatra szinkron csak emeli az egész fényét. Még sokszor meg kell majd néznem majd ezt az alkotást, hogy minden percét maradéktalanul kiélvezhessem. (csak akkor már nem egyedül teszem majd, ezt terjeszteni fogom)

2 hozzászólás
blianhun 

Barátom, elég erős a szíve a sokkoló igazsághoz, ami az űrbéli sírrablókról szól?


Népszerű idézetek

mvancsika 

– Na, menjünk le, és derítsük ki, kinek a sírja!
– Hogyan?
– Úgy, hogy lemegyünk, és kiderítjük, kié.

mvancsika 

A Hollywood mellett fekvő San Fernando városban földhöz vágta az embereket az alacsonyan szálló csészealjak kipufogógáza. Ez történt.

blianhun 

A szinkron az SPI International megbízásából… így sikeredett.

blianhun 

– Van fegyvere?
– Nincs.
– Bánni tud vele?

bonnie9 

– Ilyen a világon nincs.
– Nem is ebből a világból van.

bonnie9 

Ó, Jeff a csendet tanulmányozta és engem is bevont.


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján