Birmingham bandája (2013–2022) 93% 212★

Tudtam, hogy látnom kell. Nem is találom a szavakat. Nagyon megszerettem ezt a sorozatot, annyira … Nem is tudom. Brutális, érzelmes, kemény. Imádom. Az összes szereplő telitalálat, a zenék, a filmezés szintén. Sosem tudhatjuk, mire szàmítsunk, de a Shelby-kben van még „muníció”. Én biztosan nézni fogom!

Nem is tudom, mit írhatnék. Ez a sorozat tökéletes. Oké, vannk hibái, de egyszerűen nem tud érdekelni, mert minden egyes részt imádtam. Fantasztikus a történetvezetése, tele van meglepő fordulatokkal, lehet izgulni a szereplőkért, lehet utálni őket (ezt úgy jó értelemben, mikor azért írták őket, hogy utálni lehessen, a színész jól játszik, vagy éppen teljesen emberien időnként hibázik az illető), lehet őket szeretni, lehet őket csak tátott szájjal bámulni, mert hát, na… :D A színészek egytől egyig zseniálisak, Cillian Murphy-vel az élen, aki egymaga már elviszi az egészet a hátán.
2018. abszolút kedvence nálam, egy rossz szót nem tudok rá szólni. Vagyis de, mert nem vagyok még mindig kibékülve spoiler De minden percet megér, a cinematography is fantasztikus, a jelmezek és az akcentusok (!!) is.
Sokat nem is érdemes tudni a sorozatról csak nézzétek meg!! By the order of the Peaky Blinders.

Első perctől kezdve beleszerettem a sorozatba, hiszen ’20-as évek, gengszterek, Angila, Cillian Murphy, tehát rögtön megvett magának. Ezeken kívül a színészek nagyon jól hozzák a karaktereiket, a történet jól fel van építve (igaz a harmadik évadnál kezdett kicsit belaposodni, de visszatudta hozni a szokott színvonalat). Egyszerűen imádom az egész sorozat hangulatát. Kíváncsian várom a folytatást!

Stílusosan annyit mondhatnék, hogy ez f***ing crazy volt! (már bocs!)
Ha bírod, hogy véres, kemény, meg durva, de szereted, ha fineszes, pimasz, fordulatos és őrülten szórakoztató, akkor ez a te sorozatod! Fúúúú, de messze van még az október! Ez most rendesen odatett! A történet, a hangulat, a színészek, minden!
Ez meg egy közvetlenül az utolsó rész után megírt értékelés, szóval elnézést, de ha megnézted, szerintem te is hasonlóan magasröptű leszel… ;)

In the bleak midwinter…

Kevés olyan sorozat van, amire azt mondanám, hogy ezt mindenkinek látnia kell, de a Peaky Blinders pont ilyen. Én 2014-ben kezdtem el nézni, azóta mindig izgatottan vártam az újabb évadokat. Na de lássuk, hogy miért is tartom ennyire jónak ezt a sorozatot. 
(Nem lesz külön elemzés évadonként, inkább egy általános – enyhén spoileres, azért minden részletbe nem akarok belemenni – leírás. Így is elég hosszan fogok most írni.)
Steven Knight fantasztikus alkotó, ugyanis képes volt egy olyan gengsztertörténetet megalkotni, ami valami újat ad a nézőinek. Mert nem, a Peaky Blinders egyáltalán nem az a sorozat, amit megszoktunk már a zsánerben. Persze magába foglalja a maffiatörténetek stílusjegyeit, viszont Knight olyan módon alakítja ezeket és meséli el Shelbyék történetét, ami miatt (számomra) kiemelkedik a műfajából.
A történet a 20-as évek Angliájában kezdődik, ahol megismerhetjük a Shelby családot, akik illegális fogadásokból és bűnözésből élnek. A család dinamikája és a különböző személyiségek is már egy jó alapot teremtenek egy izgalmas történetmeséléshez, ugyanis olyan egyéniségeket vonultat fel már a pilot epizód is, ami megragadja az ember figyelmét. Az elejétől kezdve együtt sodródunk a Shelby családdal, megismerjük és megszeretjük őket, izgulunk, hogy vajon az évad végére mi fog történni velük?! Mert ennek a családnak egyáltalán nincs egyszerű élete, az illegális fogadásoktól eljutunk az olasz maffián át egészen a politikai felsőkörökig, miközben érdekes korképet kapunk az 1919–1934 közötti Angliáról (mivel fikciós történetről van szó, tudom hogy vannak benne pontatlanságok, ettől függetlenül az általános hangulata érdekes volt).

A Peaky Blinders egyik erőssége a karaktereiben rejlik. Nem szeretnék kitérni külön minden karakterre, viszont két személyt ki kell emelnem: Polly Grayt és Thomas Shelbyt. Nagyon sajnálom, hogy Helen McCrory elhunyt, mivel egy kiváló színésznőt vesztettünk el a személyében. Polly Gray karaktere fontos szerepet játszott a család életében, tanácsaival, spirituális megérzéseivel és azokkal a jól megírt dialógusokkal engem teljesen lenyűgözött. Nyugodjon békében Helen McCrory!
Polly mellett aki számomra igazán magáénak tudta ezt a sorozatot, az Cillian Murphy volt. Igen, ez a sorozat a Shelby család életéről szól, de mindig is Thomas Shelby állt a középpontban. Na most az a helyzet, hogy én ebben a sorozatban mérhetetlenül megszerettem Cillian Murphy-t. Hogyan lehet eljátszani egy ennyire zseniális, ravasz, megtört, a saját démonjaival folyamatosan küzdő, összetett karaktert ennyire tűpontosan? Amikor már azok a jéghideg kék szemek is többet mondanak minden szónál, na ez, ez a színészet. Senki nem tud úgy sétálni slow motionben és dohányozni, mint ez a férfi. Thomas Shelby karaktere az egyik legkomplexebben megírt férfikarakter a televíziózás történetében, tessék kimondtam. Thomas Shelbyért nem kéne az embernek izgulnia, mert néha olyan eszközökhöz folyamodik, amik morálisan elítélendőek, mégis ahogy nézed a sorozatot, minden porcikád azért izgul, hogy Tommy nyerje meg az éppen aktuális antagonista elleni háborút. Egyszerűen tökéletes.
A főszereplők mellett a castingolást nem bízták a véletlenre, ugyanis a mellékszereplők is kiválóan játszanak benne. Főleg Tom Hardy, aki megint csak morogva beszél és gesztikulál, de ezt annyira profin teszi, hogy minden percét imádod, amikor a képernyőn van.

A kiváló színészi gárda mellett kiemelném még a látványvilágot, mert az operatőrök fenomenális munkát végeztek. Legtöbbször a slow motion technika emelkedik ki, de azért a kistotálok és a közeliek is tökéletesen teremtenek hangulatot, miközben a háttérben modern zene szól. Azért kosztümös (végülis az, értitek milyen értelemben) drámát rendezni úgy, hogy nem a korszak jellegzetes zenéit használják fel és így sem veszt a komolyságából, sőt még jól is esik az ember lelkének a háttérben pl. Nick Cave Red Right Hand-je – na igen, ehhez tehetség kell. Ez a szám egyébként mindig is Tommy Shelbyt fogja eszembe juttatni.

A Peaky Blinders egy olyan brit drámasorozat, amit én határozottan ajánlok megtekintésre. Az utolsó két évadra ugyan érezhetően elfárad, de ezek nem vonnak le az értékéből, főleg hogy mindig van egy olyan jelenet, dialógus vagy esemény benne, ami kárpótol az esetleges holtjáratokért. A sorozat zárásával én elégedett vagyok, a végén lévő fordulatra nem voltam felkészülve, de boldog vagyok, hogy így zárult. Vagyis nem zárult, mert előttünk van még egy mozifilm. De addig is…

By the order of the Peaky fucking Blinders!

Huhaaaa. Ezek után 2 évet várni? Bele fogok őrülni.
Nem is a Shelbyk lettek volna, ha nem rabolják el már az elején a szívemet. Alapjáraton is az akciódús sorozatoknak és filmeknek a rajongója vagyok, és ha ehhez hozzátesszük a fantasztikus kosztümöket és a brit akcentus csengését, nem csoda, hogy ennyire levett a lábamról a Peaky Blinders.
Egy évad 6x 1 óra, ami kevesebb, mint a Trónok harcánál. Ami nagy szó. Mi fér bele ennyi játékidőbe? Minden, kérem szépen. Mindent beletettek ebbe a keretbe, mégsem éreztem túl sűrűnek, így legalább mindig történt valami, ami vonzotta a figyelmemet és a tekintetemet.
Fantasztikus színészek játéka az egész sorozat, legfőképpen a Tommy Shelbyt megelevenítő Cillian Murphyé az érdem, amiért ennyire brutálisan valóságosan és kétségeket kizárólag tudta hozni a karaktert, aki érzelmeit elrejtve a munkájának és családjának él, meglovagolja az üzleti élet adta hullámokat, és mindeközben próbálja a bőrét is menteni. Ám mindeközben a néző feladata megtalálni a mélyen rejtőző embert, akinek igenis dobog a szíve.
Kiemelném még Arthurt a Shelby famíliából, akinek meredek Kálváriát kellett megmásznia a sorozat alatt. Először is önmagában kellett helyre raknia azt, hogy legidősebbként mégsem ő a család feje, hanem öccse osztogatja a parancsokat. Eközben állandó figyelemre vágyik, elismerésre. Nagyon a szívemhez nőtt a karaktere, empátiát ébresztett bennem, és drukkoltam neki végig, hogy megtalálja a helyét mind a családi életben, mind a világbeli rendeltetését.

Sok többévados sorozatnál érezhető a minőség romlása, ám a Peaky Blindersben spoiler egyre színvonalasabbá és izgalmasabbakká váltak az epizódok. A színészek látszólag apait-anyait beleadtak a játékaikba, ez pedig a képernyőn keresztül is jól megfigyelhető.
Rendkívül izgalmas és egyedi sorozat, a brit akcentus rajongóinak erősen ajánlott!

Az első évad ritka erős, pontos, ütős volt.
Próbáltam továbbnézni, de számomra egyre sötétebb lett minden, aztán lassan abbahagytam. (A párom végignézte, néha én is belekukkantottam, vagy elmesélte hol tartanak.)
Eleve nem tudok a gengszterfilmekkel mit kezdeni, nem tud lekötni az embertelen emberek sorsa. A főhős ráadásul engem nagyon ifjúkommunista, BM-es, ÁVH-s karakterekre emlékeztetett.
A magam okán így ajánlani csak annak tudom, akit a gengszterség nem zavar.
Akit meg kifejezetten érdekel, annak biztosan nagyon fog tetszeni.
„Filmészetileg” nagyon profi, színvonalas sorozat.

Már az első évad óta kerülgettem ezt a sorozatot, hogy meg kéne néznem. De hát engem hol érdekelnek a bűnözők, a drogok, a bandaháborúk? Nos, nem igazán érdekelnek, többnyire kerülöm is az ilyen filmeket. De Cillian Murphy – porcelánarcú uraság – miatt belevágtam. Aztán csak lestem, eddig is nagyon bírtam őt, de ezt a szerepet mintha ráöntötték volna. Minden mozdulata, pillantása, ordítása a helyén volt. Hamar (nagyon hamar) megszerettem a sorozatot, a karaktereit, a dinamikáját, na meg persze a zenéjét (külön öröm volt P.J.Harvey-t hallani – anno nagyon szerettem ;) ). Talán a harmadik évad volt egy kicsit mélypont számomra, az urizálás nem jött be. Vhol biztos jól mutat, de sokkal jobban szerettem azokat a jeleneteket, amik Small Heath-ben játszódtak, a szürke, füstös utcákon a sorházak között, vagy a szabadban. Nem azt mondom, hogy nem volt izgi, mert sokszor csattant az állkapcsom a földön, és kapkodtam a levegőt, de a negyedik évad Small Heath-i jelenetei visszahúzták ebből a mélypontból a sorozatot. Szerettem a fel-felbukkanó sztárokat – Tommy Flanagan, Tom Hardy, stb. – egyedül Adrien Brody volt röhejes (bocsi). Nem tudtam komolyan venni, egyszerűen nem volt félelmetes, és a hangja …… attól bárki gyilkossá válna kínjában :D :D . A kedvencem (Tommyn és Pollyn kívül) Arthur volt. Nagyon bírtam azt a kis idiótát :D :D , imádtam az akcentusát (face=fájsz), a hangját, a karakterét spoiler.
Annak ellenére, hogy gengszterekről szól a sorozat, bizony engem megvettek kilóra :D , és ráadásul még szurkolok is nekik (igen, lődd le, igen, taposd ki a belét, stb – ááááá, kicsit sem vagyok pszichopata :D :D :D )

Nagyfiam évek óta mondja, hogy milyen jó kis film, nézzem. Most újra nekifuttottam és azt kell mondanom, érdekes sorozat, nem egy hétköznapi. Bár egy bűnszervezet vezetése, tele bűnössel, nem dicséretre méltó. Thomas akkor is egy remek pasi, nem hiába őt is utoléri ámor nyila.
Cilian Murpy remek színész, azt hiszem bele tudnék szeretni :)

By order of the fookin Peaky Blinders.