Babylon (2019–2020) 68% 8★

Még 2019-ben, a megjelenésekor ismerkedtem meg ezzel az animével. Rendkívül ígéretesnek tartottam az első három rész alapján. Viszont a magyar fordítás ott abbamaradt, angol felirattal pedig nem szerettem volna megnézni, mivel nem egy egyszerű történetről van szó. Türelmesen vártam egészen mostanáig, ugyanis a napokban végre befejezték a fordítást. Én meg -mint kiéhezett vadállat- ledaráltam az összes részt a mai napon.

Kifejezetten egyedi az animék között, meglehetősen szokatlan témákkal dolgozik: Megjelenik itt a politika, összeesküvések, manipuláció; Emellett mélyebb kérdésekre is keresi a választ, többnyire az igazság, erkölcs, a „jó és a rossz” témakörén belül. Lenyűgöző alapötlet, hitelesen előadva; igényesen megírt, meglepetésekkel teli eseménysor; kidolgozott, érdekes helyszín; remek építkezés és történetvezetés. A rejtélyes, nyomasztó hangulata teljesen magával ragadott. Karakterek szempontjából úgy általánosságban nem alkot nagyot (nem is lényeges egyébként ez a része), a főszereplő sem valami kiemelkedő jellemét tekintve, viszont tökéletes választás volt egy ilyen becsületes, erős igazságérzetű ügyész ebben az ördögi játékban. Na de van egy zseniális karakter: Magase Ai. Ez a nő minden idők egyik legérdekesebb karaktere, akárhányszor feltűnt a sorozatban libabőrös lettem, és ijesztő mosoly ült az arcomra. Kedvenc antihősöm. Az 1-3 rész megint ugyanazt a borzongást váltotta ki belőlem, mint másfél éve. Talán egyetlen alkotás sem volt ennyire izgalmas számomra, mint a Babylon első negyede. Itt még kedvenc volt. A 3. rész végén váratlan irányt vesz fel, ami elég megosztóra sikeredett. És pont ez volt a lényege. A Babylon semmiképpen sem akart egy középszerű, felejthető sorozat lenni: Akár tetszik, akár nem, unatkozni nem igazán lehet rajta. Abba nem akarok belemenni, hogy mennyire realisztikus, mennyire lenne ez működőképes a valóságban, de hitelesen prezentálta. Itt már azért voltak olyan elemei, melyeket én sem tudtam hova tenni, de így is 8-9 pont körül mozgott. A 7. résszel bezárólag….

Ugyanis itt jön a feketeleves. Amennyire jól volt megírva az első fele, kb annyira borzasztóan a második. Úgy érzem, ez annak köszönhető, hogy az alkotó nem tudott mit kezdeni az ötletével, csak félig-meddig állt össze a fejében a sztori. A gyors tempóban haladó cselekmény most majdhogynem megállt. Teljes összeszedetlenség, néhol randomság jellemezte. Rendszeresen elveszítette a fókuszt, mint ami azt sem tudja, mi akar lenni. Megjelent a kidolgozatlanság, amely csak megválaszolatlan kérdésekhez vezetett (vagy logikai buktatókhoz). A főszereplő már nem is volt főszereplő többé. Magase Ai a fináléig fel sem tűnt. Az eddigi rejtélyes hangulat, vele az izgalmassága megszűnt létezni. Itt már a filozofálgatást nem tudta beépíteni az eseménysorba. Több helyen saját magának is ellentmondott. A bibliai párhuzam jó lehetett volna, ha okoskodó módon nem bukik el már rögtön a Tízparancsolat értelmezésénél. A befejezés az viszont -majdnem mindenkivel ellentétben- elnyerte a tetszésem. Ezt a sokkoló stílust vártam, csak az a gond, hogy nem volt teljes a klimax, hiszen előtte meg minden rossz volt (a 8.résztől kezdődően). Pedig olyan jó sorozat lehetett volna…. Iskolapéldája a wasted potential-nak. Hatalmas csalódás, erre vártam másfél évet? De így sem tudok elmenni a kiváló első fele mellett, ami szerintem lealázta az egész műfajt.

A leírásból kiindulva egyáltalán nem egy ilyen animére számítottam. Csak egy nyomozós történetet vártam egy kis politikával, de ez annál sokkal több volt. A lélektani címkét nem vettem észre, pedig nagyon fontos része a történetnek (igazából a legfontosabb).
Az első pár rész elképesztően izgalmas volt, mindegyik rész vége egy olyan fordulatot hozott a történetben, aminél csak pislogni tudtam. Rég lepődtem meg már ennyiszer egyetlen sorozat során, úgyhogy azon is elgondolkoztam, hogy még kedvenccé is válhat. A 7. rész körül viszont elfogyott a kezdeti lendület, nem igazán tudtam élvezni, hiszen nem nagyon történt semmi. Így a második fele miatt már biztos voltam benne, hogy sajnos kedvenc nem lesz, de a végére ugyanúgy kíváncsi voltam. A végére pedig talán a leginkább a „babylonos" szó illik (és ezt jó értelemben, hiszen az első pár rész izgalmasságát, mozgalmasságát hozta vissza).
A szereplők érdekesek voltak, Seizaki szimpatikus volt, nagyon sajnáltam mindazért, amiken keresztül kellett mennie spoiler. Magase… te jó ég. Ez nagyon hülyén hangzik, de én szabályosan féltem tőle, miközben néztem az animét. Sőt, igazából még most is félek. Hátborzongató az egész személye, a kérdéseitől, válaszaitól és nem utolsó sorban a cselekedeteitől kiráz a hideg. Mondjuk ez is azt mutatja, hogy mennyire jó tök hülyén néz ki, hogy pont ezzel a jelzővel illetem őt… karakter.
Nagyon elgondolkodtató anime, és annak ellenére, hogy nem haladtam gyorsan a megnézésével, sokszor azon kaptam magam, hogy az animén gondolkodom napközben. Nyomasztó, az én lelkemet megülte.