Bábel (Halál trilógia 3.) (2006) 81% 159★

A Halál trilógia leggyengébb darabja, de ettől még piszok kemény és érdekes egy film. Iñárritu és Arriaga itt is bizonyították, hogy van új a nap alatt.
Ugyan a film közel két és fél órás, minden perce pattanásig feszíti a néző idegeit és nincs egy felesleges töltelékjelenet sem, minden a helyén van. Ráadásul nézeti magát, mert a nézőt nem hagyja nyugodni, hogy a különböző sokkoló történetszálak hogyan végződnek és hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Zseniális.

Izgalmas film a különböző kultúrákról és azok találkozásáról. Kicsit nekem túl nyomasztó volt, hogy szinte csak tragikus élethelyzeteket láthattunk.

Azért nehéz értékelni ezt a filmet, mert a mondanivaló nagyon sokat húz rajta, a kivitelezés viszont már annyira nem tetszett, mégsem csinálnám másként, mert ahhoz, hogy átérezzük, amit mondani akar, pontosan így kellett megrendezni.

Nem is értem, ez a film hogy kerülhetett el engem. Iszonyatosan erős. Nem egy délutáni matiné, most úgy érzem magam, mint akit gyomorszájon vágtak. Brutálisan jó film jó kis gondolkodnivalóval. Emészteni kell.

Nah, végre, egy jó kis dráma. Pedig ezt régebben elvileg meg akartam nézni… vagy nem? Mert csak a címére emlékeztem… Ehh, és most, mikor bejelöltem a nézést szembesültem vele, hogy ez egy trilógia 3. része… :l
Na mindegy, akkor utólag nézem majd meg az előző részeket, bár cím alapján azt hiszem nem kapcsolódnak szorosan egymáshoz… :o

Nekem ez tetszett. Szeretem az ilyeneket. Hamar kitalálni itt is dolgokat, de nekem tetszően van összerakva. Ja és lol, itt nem volt kézi kamerás rárángatás, mégis drámai volt. Főleg a dadusék a sivatagban… ott éreztem nagyon, amit amúgy a valóéletben is szoktam, hogy hogy el tudnak xaródni a dolgok… :/

Egy újranézés kellett, hogy rájöjjek mennyit értem, és hogy a film mennyire hátborzongatóan zseniális. Jövök én még a bábeli zűrzavarba, mert valami vonz az örvénylő káoszban…

Hangulat és kitartó elszántság kell Alejandro Gonzálet Inárritu filmjeihez, ami bennem most is megvolt, de nem elég. Ez valahogy nem ragadott magával, nem kaptam meg a várt beteljesülést. Ennek ellenére szegmensekre a mai napig emlékszem, nyomot hagyott mindenképp, csak nem úgy, ahogy számítottam rá.

A Bábelbe beleszeretve festő barátom mutatott rá Inarritu valóban meglévő vizualitására, amelyek a mexikói szakrális festészet gyökereihez nyúlnak vissza. És noha a Bábel már nem követi tökéletesen a három résztéma egybefonódását, számomra kevés film tudta ennyire megmutatni, hogyan nem értjük egymást a legszorosabb emberi kapcsolatokban sem.