Azon a karácsonyon (2024) 80% 59★

Egy aranyos és meghitt kis mese, televágva pol korrekt hülyeségekkel és olyan dolgokkal, hogy a hóvihar az klímakatasztrófa. Az első 10 percben azt hittem, hogy a falra mászom tőlük. Pedig nem a világ sz@rságai miatt kezdek bele egy-egy filmbe, mesébe, hanem, hogy kikaplcsoljak.
Aztán szerencsére sikerült megfeledkeznem ezekről és tudtam picit élvezni.
Az alap sztori átlag kis karácsonyi téma. Igazából a szeretet a lényeg. A gyerekek újdonságra vágynak a felnőttek hagyományosságával szemben.
Viszont nekem a kis Danny sztorija tetszett a legjobban, ahogy szíve választottjához igyekezett közeledni, illetve a szigorú tanár nénit -aki a mogorva figura ebben a mesében- igyekszik a magányból kirángatni. :) Plusz az ikrek közül Charlie simán belopta magát a szívembe. „Rossz” kislány, de mégis…. annyi jóság szorult belé, amit nem mutat ki.
Az animáció, rajzolás, karakterkidolgozás nagyon nagyon szép.
Egynek úgymond elment. Nem lesz minden évben újranézős.

Egyszer nézhető, de akár ki is hagyható. A legnagyobb pozitívuma az animáció, valamint a felvetett témák alapján ígéretesnek tűnt, de ahogy sokszor, most sem tetszett a megvalósítás, pláne ezzel a semmitmondó, vérszegény megoldással, tanulsággal. Emellett volt néhány ingerlő elszólás. Pl. szenved az elhanyagolt (igen, az volt) gyerek, hangot ad az érzéseinek – nagyon jól teszi –, a szomszéd nő reakciója pedig az, hogy „anyádnak a legrosszabb". Egyrészt régen rossz, ha valaki súlyban méri és megkülönbözteti mások nehézségeit, többek között azért, mert rohadtul nem lesz ettől jobban, aki rosszul van, ez nem segít rajta (cserébe tiszteletlen, és ahelyett, hogy együtt érezne, validálná, amin keresztül megy, elbagatellizálja az ő oldalát is), másfelől bűntudatot okoz neki, illetve további nyomást helyez rá, azt kelti vagy azt az érzetet keltheti tudattalanul, hogy gyerekként ő a felelős a szülei jóllétért, ami rendkívül káros. Igen, bele kell képzelned magad a másik helyzetébe is, megérteni az ő oldalát is, de nem ebben az aspektusban, és nem ilyen körülmények között. Az anya pedig az egész film alatt másokat választott a saját gyereke helyett, másokért hozott áldozatot, holott másnak kellett volna az elsőnek lennie. . . Mindegy, remélem, csak forgatókönyveket írnak az írók, és nem emberekkel foglalkoznak.

Ez az idézet volt még a film érdeme: https://snitt.hu/idezetek/95078, és más nem nagyon jut eszembe.

Maximálisan a 22 pár csillogó hatodikos szempár miatt imádtam. Nekik nagyon tetszett, nevettünk együtt, gondolkodtunk együtt, izgultunk együtt.
Teljesen angol, vicces, kedves és jó példa is. :)

Sok év után ismét egy karácsonyi film, ami tetszik.