Az űrhajós (2024) 58% 70★

A történelem legköltségesebb házassági tanácsadása: a film.
Komolyan csak egy ilyen út végén, a Jupiter mögött (előtt…melett…) jött rá erre a főszereplő?! Ráadásul egy fura lénynek kell rávilágítania arra, ami normális embernek valószínűleg félúton leesett volna a „telefonbeszélgetésekből”.

A látvány gyönyőrű, kreatív. A lény spoiler cuki.
De ez a lelkizés, merengés a totál egyértelmű dolgokon nem jött be. Erőltetett volt.

Felmerül a kérdés, mi volt valódi, és mi nem. Szerintem spoiler

Vicces volt amúgy, hogy a sok ázsiai film után, gondoltam, megnézek egy nyugatit, erre spoiler :D

Aki lelki vívódást akar nézni sci-fi környezetben, annak ajánlom.
Aki a sci-fi részre van kiéhezve, nos… az lehet, hogy csalódni fog, mert nem azon van a hangsúly.

Érdekes film volt. Bár kicsit furcsa Adam Sandlert scifiben látni. Bár talán inkább nem is a scifi része volt lényeges. Tetszett, hogy volt mondanivalója. A képi világ pedig nagyon szép.

Ez a film leginkább a Chernobyl rendezője, Johan Renck miatt, és a jól csengő casting végett érdekelt, no meg persze azért is, mert egyre kevesebb független sci-fit kapunk mostanában, pláne ami még jó is (igen, rád nézek kedves Rebel Moon). Továbbá az sem tántorított el, hogy elég vegyes volt a fogadtatása, és hogy Netflix-re érkezik, mert az utóbbi évekből a sokak által középszerűnek vélt, szintén Netflix-es Stowaway-t is speciel rohadtul bírtam.
A történet nem merészkedik újabb vizekre, sokszor megidéződik az Ad Astra introveráltabb hangvétele, amit úgyszintén nem bántam. Mi több itt is Max Richter komponálta a zenét, ami meglepő módon markánsan ambient jellegűre sikerült, marha jól passzolt ide. Kellően megkapó hangulattal bír, az űrbéli részek eléggé bevonzottak és megpendít pár érdekességet. Űrhajósunk úgymond plusz utasa relatíve jól nézett ki, szerepe igazából könnyen leszűrhető, a drámai él itt-ott megvillantja magát, de annyira nem mellbevágó hatású, nem rossz csak lehetett volna erősebb. Adam Sandler-t jó volt ilyen szokatlan szerepben látni, Carey Mulligan szintén rendben volt, Paul Dano pedig ezúttal csak hangként nyújtott szolid alakítást.
Nem egy eget verő sci-fi dráma, de arra a baráti 100 percre tökre lekötött.

Szép kivitelezésű, mély dráma, egyfajta belső utazás, miközben a MINDENT IS megtapasztalja a főhősünk.
Sandler nagyon korrektül hozza a karakterét, de ez mindegyik színészre igaz.

Az űrhajós tehát egy tipikus amerikai filmes üzenetet fogalmaz meg arról, hogy a magánélet végső soron fontosabb a karriernél. Komoly kérdések, komoly helyzetek jönnek elő, de a végső mondanivaló kiszámítható és jól ismert. Ilyen értelemben Adam Sandler valójában nem távolodott túlságosan messzire attól a sablontól, amit az ő színészi ténykedésével azonosítunk. Az űrhajós kétségkívül komolyabb, sőt, komorabb alkotás a tipikus „Adam Sandler-filmnél”, karakterrajza, problémakidolgozása azonban felszínes marad és megreked az egyszerű igazságoknál. Összebújós, romantikus estékre kiválóan alkalmas, de ennél többet nehéz belelátni.

Bővebben: https://www.roboraptor.hu/2024/03/18/netflix-film-az-ur…

Egy szimpla önmegértéses film. Ehhez nem kell az űrbe helyezni a történetet, a pszichiátria is elég lett volna. És újat nem tudunk meg se az űrről, se az emberi természetről. A lelki változás (másokra odafigyelés) meg nem ilyen hipphopp megy…

Kérem, vegyék le a sci-fi jelzést a filmről, mert ez nem az. Egy űrbe rakott erőltetett kapcsolati dráma. Nulla tudomány, nulla fantasztikum.

f*ckin ridiculous

Szeretem az Adam Sandler filmeket, de ezért kár volt. Amikor könnyezni kellett volna ott én könnyeztem! Tök általános családi problémát mutat be, amit senki nem vesz tudomásul, mert önmaga sokkal fontosabb! A „kapok” helyzet nem működik az „adok” nélkül! Egyszer meglehet nézni, annyira nem rossz, de a többség pontosan ezt csinálja!