Sutter Cane, a sikeres horrorregény író eltűnik, és vele együtt következő regényének egyetlen példánya is. Felkutatásával a kiadó John Trentet, egy cinikus biztosítási nyomozót bíz meg. A nyomozás során Trent egy unalmas kisvárosba, Hobb's End-be, Cane regényeinek állandó helyszínére jut. Itt… [tovább]
Az őrület torkában (Apokalipszis-trilógia 3.) (1994) 66★
Képek 30
Szereposztás
Kedvencelte 9
Várólistára tette 49
Kiemelt értékelések
Nehezen nézek már végig 2000 előtti filmeket, de a témájánál fogva ez mégis lekötött és magával ragadott. Kevés Cthulhu mítosszal foglalkozó sztorit láttam eddig, viszont azok közül ez mindenképp egy erősebb darab, ha nem is mondanám Carpenter legjobb alkotásának. Kicsit lassan, de kellőképp feszülten (akadnak benne azért kissé bugyutának érződő momentumok) építkezik, rövidségénél fogva mégsem húzza feleslegesen sokáig a nézők agyát, miközben a végére olyan fordulatokat tartogat, melyek mai szemmel is megállják a helyüket. Természetesen látszik rajta az idő, de szerencsére a praktikai effektek mindig szebben öregszenek, mint az elavult CGI, plusz Sam Neill kiváló színészi alakításai is bőven kárpótol bennünket ezért, szóval a klasszikus horror kedvelői még így is simán megtalálják benne a számításaikat.
Nehez ertekelnem, mert jo is volt kozben meg nem is. Ha ugy tekintek ra mint egy kicsit parodiaba hajlo horrort akkor 9pontos, de eselyes hogy nem ez volt a cel. Valamiert nem tudtam komolyan venni, a parazastol őrülten messze voltam pedig mindent megtettem a hangulatert. Feleg lehuzott redony, fak arnyekai kintrol bevillannak, es megsem. Sam Neill sajnos nalam eleve nem nyero valasztas egy horrorba, de ettol meg el tudtam volna tekinteni. Lovecraft rajongokent nekem a venek gagyik voltak, es hiaba volt az alapsztori kurvajo, a megvalositas semennyire sem húzott be, nem lepett meg a pszichedelikus elmebaj. Kar, pedig vartam.
Kicsit félve ültem neki, mert arra számítottam h elég bénácska lesz koránál fogva, de majd jóindulatúan szemet hunyok felette. Hát tévedtem. Ilyen elszállt, pszichedelikus filmet régen láttam. Nem kell hogy minden logikusan következzen, nem kell hogy logikailag egybefüggő legyen. A filmnek a fantázia elszállásáról kéne szólnia, és ez pontosan így is tesz. Egy tébolyult utazás az egész és én nagyon kajáltam, és nagyon néztem volna még. A film értékét növeli, hogy semmilyen szinten nem volt zavaró h ez egy 1995-ös film mert úgy bedarálta az embert , hogy ihaj.
A sztori baromi jó ötlet.
Még. Ilyet. Többet.
A történet és annak megvalósítása is kimagaslóan jó. Ha egy csavaros horrorra vágysz, tudom ajánlani.
Az egyetlen gyenge pontja a látvány, ami végülis eléri a célját, mert segíti a történetmesélést, az évek azonban nem kímélték.
Néhány másik Carpenter film után különösnek hatott, mert ez mintha még elrugaszkodottabb lenne. Tetszett az alaptörténet, hogy az író könyvei valóságosak, minden egyes szó. Azon kezdtem gondolkodni, hogy milyen lenne, ha Stephen King regényeinek helyszíneit lehetne bejárni. Hátborzongató. A színészek miatt is megérte megnézni. Érdekes és jó volt Sam Neillt a Jurassic Parkon kívül másban is látni :)
Ha még egyszer meg kéne néznem, én is begolyóznék. :D
A feléig tetszett, voltak benne fincsi, elborult részek, az alapötlet is egészen különleges, de…Amikor a városban a csaj kijön a templomból, na onnantól sajnos lejtmenet.
Népszerű idézetek
Az ember azt hinné, hogy egy Stephen King- nél nagyobb író jobb ügynökre is szert tudna tenni.
– I just like being scared. Cane's work scares me.
– What's to be scared about? It's not like it's real or anything.
– It's not real from your point of view, and right now reality shares your point of view. What scares me about cane's work, is what might happen if reality shared his point of view.
– Whoa, whoa, whoa, we're not talking about reality here. We're talking about fiction, it's different, you know?
– A reality is just what we tell each other it is. Sane and insane could easily switch places, if the insane were to become the majority. You would find yourself locked in a padded cell, wondering what happened to the world.
– No, that wouldn't happen to me.
– Well, it would if you realized everything you ever knew was gone. It'd be pretty lonely being the last one left.