Az iguána éjszakája (1964) 76% 5★

Szuper darab, jó színészek, de úgy önmagában a Broadway-n nagy sikerrel játszott színdarabok történeti lenyomatának megőrzésén felül – na jó; élő iguána van benne és talán 1 órával rövidebb, mintha elolvasnánk a darabot – nem látom a filmtörténeti jelentőségét és a filmségét. Pedig egész ígéretesnek és erősnek indult az eleje spoiler. De aztán a hegytetőn eluralkodik a filmen a színdarab.

Ez közel sem jelenti azt, hogy ez a film nézhetetlen. Ez egy szuper film, elgondolkodtató, helyet ad a empátiára, nagyon mély gondolatok vannak benne, azt is megkockáztatnám, hogy az „amerikai Bergman-film” jelzőt is rásütném, bár kicsit sarkosabb a probléma, mint a bergmani hétköznapi világban. Csak – ahogyan mondjuk a Jelenetek egy házasságból is – számomra minimális újdonságot hozott a színdarabhoz képest, így a filmsége kicsit biceg.

Nagyon érdekes karakterek, remek színészek, és egy elég őrült történet.
De hát végül is ez egy Tennesse Williams darab, ami meg is látszik a filmen, mert nem annyira filmszerű, mint inkább egy színdarab kiterjesztett térben.
Ami az Oscart illeti, itt is megmutatkozik a jelölés ad hoc jellege, a ruhákért kapott szobrot a film, miközben hőség van, mindenki lengén öltözik, teljesen hétköznapi ruhákba.
A legjobb mellékszereplőnek meg Grayson Hallt jelölték, miközben Deborah Kerr vastagon megérdemelte volna a díjat. Hall csak idegesen futkos és fenyegetőzik az egész filmben. Szegény Kerr, hatszor jelölték, de egyszer sem kapta meg, aztán később hozzávágtak egy tiszteletbeli díjat.