Az éjféli égbolt (2020) 57% 163★

Ez sem jobb annál a Potyautas filmnél. Baromi unalmas, és habár a könyvet még nem olvastam, de a sztori egész végig olyan vontatott, annyira lapos volt, és érzelemmentes. Nagyon a magányra hangolódott a film, de azért az űr látványa legalább tetszett. És a végén a színes égbolt, az nagyon szép látvány volt, de a többi nem igazán fogott meg.

Ahhoz képest, hogy a trailer-e mennyire behúzott, sajnos a végeredmény komolytalan, súlytalan, érzelemmentes. A kiállítása tényleg nagyon szép, a színészek okék, de izgalomból is csak morzsák vannak. Egy ilyen érdekes alapkoncepciónál pedig ez édeskevés.
Például nem értem mi szükség volt azt az éneklős részt belespékelni egy olyan helyzetbe, ahol az lenne a tét, hogy kommunikáljanak a Földdel. Már épphogy csak nem musicalbe csapott át a film.
Amennyire nem akarta egy kicsit se érdekessé tenni és a néző tudtára adni a Földön lévő kataklizma következtében fennálló állapotokat, engem a végére sokkal jobban izgatott a K23-as bolygó, de abból is csak szeleteket adott. Pedig ott aztán volt mit nézni.
Becsülendő, hogy Clooney rendezésre adta a fejét, de a színészi munka jobban áll neki. Komótosan, ütemtelenül rakja egymás után a jeleneteit, ami sokszor kizökkentett. Felejthető a zene, a karakterek is csak a felszínt kaparják. A végére próbálja összekapni magát, a maga módján tetszett az Iris körüli kis csavar, de későn jött. Annyira nincs jól balanszolva az egész, hogy mire kicsikarja belőlem a figyelmet, addigra pörög a stáblista.
Egyedül tényleg a vizualitás miatt lesz egy halovány közepes, mert azt nem lehet elvenni tőle (főleg a K23 megjelenítése tetszett nagyon).
De ebből egy lényegesen érdekfeszítőbb, drámaibb hatású sci-fit is ki lehetett volna hozni, ami simán kultstáuszba kerülhetett volna, így viszont megmarad egy óriási csalódásnak.
Maradjunk annyiban, hogy a Gravity-ről készült rövidfilm, az Aningaaq a maga 7 percével több érzelmi behatással bírt, mint ez a 2 óra. :(

Szép, végtelenül kiszámítható, unalmas és mesterkélt kliséhalmaz. Övön aluli hogy a legvégén se derül ki hogy what happened, pedig szerintem a legtöbben csak ezt kiderítendő szenvedtük végig a fölöslegesen hosszú játékidőt. Valaki szólhatna napjaink scifikészítőinek, hogy nem attól lesz egy film művészi hogy minden…. nagyon… lassan… történik, és nem attól drámai, hogy random emberek meghalnak akiket előzőleg abszolút nem hoztak közel a nézőkhöz. Még a végén a nemrossz fordulatot is sikerült értelmetlenné tenniük.

Nem tudom milyen a könyv, (valószínűleg elolvasom) ez inkább egy lelkizős dráma. Nekem ez sajnos gyenge volt, az éneklős részt még mindig nem tudom hova tenni…
.

Szép, de full klisés, kiszámítható sztori. Elmondhatatlanul untam…

Őszintén szólva, nem tudom, hány csillagot érdemelne… Igazából ez a könyv párja (és nem adaptációja!). Végig azon vigyorogtam, hogy ahol a könyv írónője női szemmel tekintett a dolgokra, ott Clooney férfi szemmel (pl.technikai vagy homályban hagyott részletek, vagy éppen a lelki indoklások, stb.) Ez nagyon vicces volt… Ennél több értelme nem nagyon volt a filmnek, sajnos, pedig az alapötlet alapján egy szuperjó sci-fit is lehetett volna belőle rittyenteni – de hát nem. Szokás szerint tele volt technikai képtelenségekkel, Clooney több drámai történést rakott bele, míg az írónő több lelki rezdülést ábrázolt. A vége pedig hasonló, de mégis más, mint a regényben (s így kicsit kilátástalanabb), pedig örültem volna egy katartikusabb befejezésnek, az talán helyrebillentette volna az egész történet egyensúlyát. Egyetlen erénye, hogy egész gyorsan eltelt a két óra, szóval nem unalmas, csak nincs értelme. :)
Ha már lelki oldal és sci-fi, inkább az Utazók c.filmet ajánlanám, amely sokkal szívhezszólóbb, mégis sokkal sci-fisebb, mint ez…

Minden csillagot a látvány kap, vagyis az a kevés amit ki lehetett meríteni belőle, a sarkvidéki zordság és a K23, de valójában azért néztem hogy hátha ezekből lesz még több, de sajna nem lett. A sztori így nekem unalmasan vontatott volt, kb minden ami érdekes lehetett volna abból hangyányit adott a film, pl. mi történt, miért, részletek a Föld pusztulásáról. Így ez egy kihagyott ziccer. Kár.

Az űr es a sarkvidek latvanya elvitte a hatan ezt az egyebkent nem tul jo filmet. De a latvanyert osszessegeben megerte, am jo szivvel ajanlani nem tudnam.

Ez valami rém unalmas volt, több részletben, napokon át néztem, mire a végére értem. Ahhoz képest, hogy disztópia meg űrutazás, egy másodpercnyi izgalom sincs benne. George Clooney küzd, de ezt a filmet nem lehet megmenteni. El se tudom képzelni, milyen lehet a könyv…
Két ember hogy népesít be egy bolygót vérfertőzés nélkül?… Ugh.

Nem tudom, hogy velem van-e a baj, de ez nekem nem jött be…. :/ A könyvet már a megjelenés óta el szerettem volna olvasni, de most elment tőle a kedvem. Most a filmet egy kihíváshoz néztem meg, mert szerepel benne George Clooney. A látvány világ szép volt, de olyan nagyon unalmas, hogy elmondani nem tudom. Nem is mindent értettem, de a magány mint fő érzelem nem mindig elég egy jó filmhez.