Az alelnök (2012–2019) 78% 19★

Az első két részt megnéztem, de úgy tűnik, ez nem nekem való. Vígjátéknak nem túl vicces, szatírának közhelyesnek tűnik, drámának meg unalmas.

Teljesen véletlenül találtam rá a sorozatra és szinte azonnal berántott, az első hat évadot egy hétvége és egy teljes hét alatt sikerült megnézni és jöhetett a hetedik. A politika sosem érdekelt, sőt, számomra az egész politikai/politikusi (tisztelet a kivételnek) környezet elég visszatetsző. Viszont a jó filmeket mindig is szerettem, igaz a politikai filmeket nem feltétlenül néztem. Kivéve, ha vígjátékról van szó és Armando Iannucci neve garancia a minőségi szórakoztatásra és a fekete humor gyomrosaira. A The Veep/Az Alelnök című sorozat is alaposan felrázza az embert. Selina Meyernek mindene meg van, amit csak egy politikus akarhat: erős gyomor, széles arc, vastag bőr és igen hajlékony gerinc, ha az érdekei érvényesítéséről van szó. A saját családját is eladná ha tehetné, és végül is meg is teszi. Sokszor eszembe jutott, hogy talán nem is ő az inkompetens, sokszor a csapata rontotta el a dolgok nagyon nagy részét, és köztük is akad jó néhány figura, akinek nem sül le a képéről a bőr, ha Selináért harcba kell szállnia. Aranyköpések garmadája és a kreatívan sértő szidalmazások kiapadhatatlan forrása a sorozat. Minden karakter egy-egy olyan figura, akit ha példaképnek nem is, de intő példának megmutatnék, hogy mivé ne váljon az ember, ha megcsapja a hatalom, az irányítás szele. Az igazán őszinte hangok Garyé, Catherine-é voltak, a trumpi figura tökéletesen rémisztő alakja Jonah Ryan lett. Belegondolni is furcsa, hogy a mai amerikai közélet mennyire visszatükröződik a sorozatban…
A színészek egytől egyik kiváló munkát végeztek, Julia Louis-Dreyfus, Tony Hale és Timothy Simmons karakterei voltak azok a figurák, akikre igazán érdemes odafigyelni, hiszen nekik volt a legnehezebb szerepük. JLD-re rászabták Selinát, minden díjat megérdemel. Tony Hale mint Gary, aki első pillantásra egy tök jelentéktelen valakinek tűnik, hiszen ő az örök táskahordozó, de mégis, a gesztusai, az egész jelenléte olyan humorforrások, amelyeket tanítani lehetne. Timothy Simmons pedig biztos vagyok benne, hogy egy nagyon rendes ember, de a szerep amit kapott, az volt a leghálátlanabb, hiszen Jonah, á hagyjuk, szóra sem érdemes ez az idióta, de Timothy Simmosnak jár a gratuláció érte, mert zseniálisat alakított.
Az biztos, hogy ez egy többször nézős alkotás, mert jó ha az ember alaposan megrágja a poénokat. Nagyon szép lezárást kapott, örülök, hogy megmutatták kivel mi lett, és kíváncsi lennék, vajon Mike mit mondott volna Selináról, de hát vannak fontosabb hírek is, mint az Elnökasszony méltatása.

Nagggyon buta, de jó értelemben, pont ezért nagyon bírom. Semmi se szent nekik, és elég nagy partiarcokat válogattak hozzá… Előbb hiszem el, hogy így működik az amerikai politika, mint hogy a West Wing szerint. :D