Az illinois-i üzletember, Ray Kroc megismerkedik a Kalifornia déli részén hamburgerezőt üzemeltető McDonald fivérekkel az 1950-es években. Krocot lenyűgözi az étterem gyors kiszolgálási rendszere, s ügyesen manőverezve átveszi az irányítást a vállalkozás felett; hamarosan milliárdos birodalommá… [tovább]
Az alapító (2016) 213★
Képek 9
Szereposztás
Kedvencelte 6
Várólistára tette 166
Kiemelt értékelések
A film megnézése alatt elfogyasztottam egy mekis vacsorát, így elmondható, hogy ultra 3D-s mozis élményben volt részem.
Nekem tetszett ez a film. Ray Kroc piszkosul zseni volt, de egy gerinctelen szemétláda is. Addig forgatta az egészet, míg meg nem kapta, amit akart. Michael Keaton jól hozta a szerepét, jól állt neki. Szegény McDonald testvérek jól pórul jártak ezzel a fickóval az biztos. Mindent elvett tőlük, amit csak akart. A történet érdekes volt, és a szereplőkkel sem volt semmi bajom. Cseppet sem untam a filmet.
Aztakurvaaa. Nem tudom eldönteni hogy tisztelem vagy megvetem a csávót. És erre most ráhapciztam. Tisztelem, mert hatalmas elme volt. Legalább is jó logikája volt. Agyafúrt. És amihez nem értett megtalálta azt aki megoldja neki. Viszont ugyanakkor egy gerinctelen undorító féreg is volt. Elszerette más feleségét, a sajátját lesz*rta… A vége pedig… spoiler
A film egyébként jól felépített, szereplő válogatás is tetszett. Még a hossz is jól el lett találva. Hosszabbat már nem tudtam volna megnézni.
„Az üzlet háború”-ez a film kulcsmondata, a végére mi is megértjük ezt. Életrajzi, teljesen valós történet, majdnem hogy dokumentumfilm, amit remekül megírtak azért, és ragyogó színészek játsszák el. Mind valós figurát jelenítenek meg, főszerepben Michael Keaton, akinek ez egy jutalomjáték / Csankó Zoltán szinkronja is nagyon jó, mint mindig/.
Itt aztán az üzlet tényleg háború, sőt lopás, de legalábbis ügyeskedés, meg némi csalás-biztosan volt valaha tisztességes, családias üzlet és bolt-szerte a világban, de ezek tán csak mutatóban maradhattak, az üzletláncok, franchise működések elsöpörték őket. A kissé vontatottan induló filmben elénk tárul mindez, egyre érdekesebb lesz a történet, a legvégén bemutatják a Keaton alakította embert is, egy villanásra.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ray_Kroc
spoiler
Érdekes és elgondolkodtató történet. Sosem gondoltam volna, hogy valójában egy testvérpár fejéből pattant ki a McDonald's ötlete, és azután milyen szépen alakult is át az eredetileg „családiasnak” tervezett üzleti modell. Ray Kroc egy undorító, sunyi, pénzéhes alak, akit igazán kifogástalanul játszott Michael Keaton. Lényegében az ő alakításán állt vagy bukott a film, szerintem tökéletes választás volt erre a szerepre. Maga a történet valóban kissé lassan bontakozik ki, mégis érdekelt, hogy hogyan is válik olyan sikeres vállalkozássá ez az amerikai burgerező, ami forradalmasította a gyorsétterem fogalmát. Én magam ritkán járok a Döncibe, igyekszem kerülni az efféle kajákat, de olykor-olykor elcsábulok… Mindenesetre megdöbbentő volt látni, hogyan is alakult át a minőség és kerültek előtérbe a porból, különféle mesterséges anyagokból készült műételek. Sajnáltam nagyon a híres testvérpárt, nem ezt érdemelték, nagyon nem…
A film jó, Keaton szokás szerint jó, de a szerepe szerint… vascsővel ütöttem volna, az általa megformált Ray-t. Hogy lehet egy ember ennyire gátlástalanul undorító.
Lehetne lehúzni a filmet, azért mert Kroc egy igazi gerinctelen szemétláda volt, de ettől még a film tökéletesen bemutatta mi és hogyan alakult és Keaton tényleg zseniálisan alakította Ray-t… Egyszer mindenképp megéri végig nézni milyen apró dolgokon múlnak ember életek.
Vegyesek az érzéseim a főszereplőt illetően. Nekem abszolút bejött az életrevalósága, a lelkesedése, és, hogy használta a fejét. Az már más kérdés, hogy ami végül aztán a testvérekkel történt, az engem is végtelenül bosszantott. :( Kijárt volna nekik sokkal nagyobb kompenzáció, valami, amivel a lelkiismeretét kifehéríthette volna ez az ember… Nem lett volna törvényszerű ennyire eltorzulnia a sikertől, sajnos. :'(
Ettől függetlenül egy valami meglátásom szerint vitathatatlan tény: az élet egy túlburjánzott, nagy dzsungel – tkp. bármilyen területen, – és „macsétázni”, meg harcolni kell, ha az ember jót / jobbat / valami érdemit akar magának. Persze az már más kérdés, hogy ki mennyivel éri be, vagy éppen nem éri be. Egy bizonyos szint alatt én viszont ebben semmi rosszat nem látok, túl sok ostoba ember van, sorry…
Ray Kroc szimpatikus volt nekem? Sokáig igen. Tényleg csak a legutolsó húzásai fájtak, ott már bennem is eltört az empátia mécsese. :'( De legalább az age gap szálnak örülhettem. :'D
Ami a Mekit illeti: én gyerekként – amikor először megnyílt a városban – eleinte még lelkesen megyegettem. Igaz, véletlenül sem a kaja miatt, engem csak a játékok érdekeltek. :'D Már akkor is szétosztogattam a családban a menühöz járó kaját, enyém meg lett a játék. :P Aztán, ahogy kinőttem a játszós-korból, kinőttem a Mekiből is. Hosszú évtizedek teltek el, mire legközelebb odatoltam az arcom, mivel a munkahelyem hozzám vágta cafeteriaként a szépkártyát. És, mint ismeretes, ott ezt elfogadják. (Én meg alapvetően smucig skót vagyok olyan helyre menni, ahol ezen felül még borravalót is kéne adnom, szóval, maradnak az efféle megúszós helyek, ahol ezt elkerülhetem.) Vagyis, mostanában hellyel-közzel magam is a vendégük vagyok. Viszont alapvetően csak kávéra, meg salátára. Burgert na, hát azt most sem fogyasztok. Rosszul is lennék, ha nekem ilyet meg kellene ennem. (mindegy, mit raknak bele) Előbb mennék ki legelni a gyepre. :P
Népszerű idézetek
– Sokan félnek kockáztatni. Tudja, hogy… Hogy többre vigyék.
– Milyen szomorú!…
– Egyetértek.
Ray Kroc: Ha egy konkurensemet fulladozni látnám, lenyomnék egy csövet a torkán.