A Coen testvérek 2016-ra a rájuk oly jellemző fanyar fekete humorral kísért alkotással rukkolnak elő, ami ráadásul egy impozáns szereplőgárdával kíván hódítani. A történet egy film forgatása körül játszódik, mégpedig a nagy hollywoodi hőskorban, de a munkálatok alatt azonban különleges… [tovább]
Ave, Cézár! (2016) 182★
Képek 12
Szereposztás
Kedvencelte 7
Várólistára tette 147
Kiemelt értékelések
Aki beülne egy könnyen fogyasztható, kikapcsolódásra alkalmas filmre, az NE ezt a filmet válassza. Ez a film elsősorban azoknak tetszhet, akiket érdekel Hollywood hőskora, másodsorban pedig a Coen rajongóknak. Azért csak a második helyen említem Coenéket, mert nem teljesen a tőlük megszokott stílusú filmet kapjuk. Hiányoltam a cinizmust, a fekete humort belőle. A film viszonylag sok szálon fut és a fontosabbakat el is varrják a végére. Megkönnyebbültem, mikor kiderült mire utal a Sasok szárnyalásának emlegetése. Nem biztos, hogy kibírtam volna még egy félbehagyott Clooney történetet (lásd: Gravitáció) :) Még a kisebb, pár másodperces szerepekben is nagy nevek tűntek fel, bár ez nem meglepő, ugyanis nem hiszem, hogy a rendezőpárosnak sokat kellene házalnia ezügyben. Egy érdekesség Coen rajongóknak: az utóbbi időkben minden témát két filmmel járnak körül. Ennek a „párja” a Llewyn Davis világa (2013), amit sajnos még én sem láttam, de valószínűleg meg fogom nézni ezek után.
Ha a vígjáték egyenlő a fricskával, szatírával, akkor ez egy vígjáték… de nem az… Hollywood aranykora, aminek itt épp bűbájosan fityiszt mutatnak Coen-módra.
Nincs történet, csak két nap egy ember és a filmstúdiók, színészek életéből, némi kulisszatitkokkal megspékelve… és mivel nincs konkrét történet, nem rohanunk sehova, nyugodtan nézelődhetünk a forgatásokon, a díszletek között, ahol, hol épp Fred Astaire/Gene Kelly és a tengerészek, hol John Wayne és a westernhősök, és hol Charlton Heston és az ókori Róma kapnak görbetükröt, mindezt persze kedvesen, dédelgetve kis baráti arcon legyintésekkel, melyben azért valahol ott a szeretet és a kor iránti rajongás. Slussz poén az ideológiák kifigurázása, ami mondhatni touché. A film címéről nem is beszélve…
Nagyon jók az egyes filmbetétek, és parádés hozzájuk a szereposztás is. Egytől egyig remek jelenetek, csak épp annyira túljátszva/karikaturizálva, mint amennyire kell. A színpadon/színházban is játszó színészek elemükben voltak, brillíroztak, élvezet volt nézni a játékukat…
A keret az – amiben elhelyezzük ezt az egészet –, lehetne egy picit ütősebb. Abból hiányzik valami. Nem tudom mi…
A kor filmes eszközeit használja az alkotás, amit maximálisan a javára írok, de épp emiatt egy kicsit más szemmel is kell ránézni.
Ha szereted a régi filmeket, ezzel kapcsolatban pedig elhagyod a skatulyákat, a prekoncepciókat és csak hagyod, hogy körbevegyen, akkor jól fogsz szórakozni.
Most én mit is néztem?
Ez a film egy az egyben vígjátéknak volt beállítva. Ezzel szemben szerintem a két kezemen meg tudom számolni hányszor nevettem rajta. Ha nem erre számítok, akkor valószínűleg jobban tetszett volna.
A történet kb a nullával egyenlő. A fő konfliktus, miszerint Baird Whitlock eltűnik a forgatásról spoiler. Ez ott elhéderezik, koktélozgat, beszélget Cézárnak öltözve, miközben igazából nem is keresik. spoiler Mannix rohangál ide-oda, miközben próbál nem bagózni, és eközben vagy ezer dologgal foglalkozik egyszerre. Igazából egy csomó pici törtétet kaptunk csokorban. Ezzel csak az volt a bajom, hogy bár stílusát tekintve valóban jó volt, én konkrétan unatkoztam. Volt, amikor visszahozott a film, de egyszerűen nem tudtam maximálisan élvezni.
Értem én ezt, hogy Hollywood aranykora, meg a többi nyalánkság, de belehaltak volna, ha van normális sztori? :D
Volt olyan része, ami jó volt, nevettem, leketött, és kifejezetten tetsző részek is akadtak. Aztán volt amit egyszerűen csak untam. Nem ezzel leszek Coen rajongó, az már biztos. :/
Aki ezután tervezi megnézni, annak tényleg csak annyit tudnék javasolni, hogy ne fetrengve nevetős vígjátékot várjon. Mert ez nem az. Mást kaphatsz tőle, de hasfogós nevetést nem.
Bevallom, nem nagyon láttam még Cohen-filmet, de ez kifejezetten tetszett, és egészen szórakoztató volt. Clooney hatalmas figura, és Scarlett J. alakítása sem volt rossz, sőt. A matrózos-táncos részt szívesen megnézném teljes musicalben is, ha lenne.
Alapvetően jól szórakoztam a filmen, szeretem amúgy is az ilyen filmes környezetben játszódó történeteket :) a humora nagyon egyedi, Hollywood hőskorát pedig remekül idézte számomra – természetesen szatíra formában, de akkor is jó volt. A kisebb szerepekben is neves színészek tűnnek fel, szóval a sztárparádé adott. Az biztos, hogy később is szívesen elő fogom venni, azonban erősen rétegfilmnek tartom – talán pont a sajátos humora és történetvezetése miatt, de érdemes azért adni neki egy esélyt :)
Nem mondom azt hogy az eddig legjobb film amit láttam, de azért nem is volt olyan rossz. Én nem nagyon nem erre számítottam, kicsit azt hittem hogy viccesebb lesz, jó voltak benne jók dolgok, főleg a spoiler, de azért voltak részek amiket nagyon untam! Nem nagyon láttam Coen filmet, úgy hogy nincs nagyon viszonyítási alapom, de azért annyira nem rossz mint ahogy mondják. Mondjuk története az elég furán van megoldva, de én szeretem az ilyen kis történet szálakat! A szereplők jók voltak, nekem Josh Brolin és Alden Ehrenreich volt a kedvencem! :D
Igazi filmélmény ez a film-kor-szak szatíra, zseniális vizualitással.
Persze, ahogy látom, most is el kell mondani, hogy a szatírában a humor forrása nem az áramba nyúlt, feláll a haja és még pukizott is jellegű sitcom alapelemek, hanem a téma groteszk, karikatúra szerű ábrázolása.
Pedig Tatum stepp táncjelenetén, vagy Johanesson vízi balettjén és ismét Tatum (aki kb egy mondatot mond az egész filmben) tengeralattjárós jelenetén gurultam a röhögéstől.
Jó, mondjuk ehhez ismerni kell az alap témát, és tényleg nem érthet mindenki mindenkihez, de hogy Hollywood aranykorának jellegzetes kliséi is már antropológiai veszteségnek számítanak, az picit szomorúvá tesz. Most tényleg ennyien nem látták a Ben-Hurt? Mert ha igen, akkor felesleges volt feltalálni a torrentet.
Ami előny szokott lenni, most a hátrányommá vált, nevezetesen, hogy nem tudtam miről fog szólni a film. Ha tudtam volna, nem biztos, hogy most ezt választottam volna.
Én nem mondom, hogy a maga műfajában ez egy rossz film, de engem most nagyon nem kötött le, pedig jobbnál jobb színészek adták egymásnak a kilincset a jelenetekben. Ráadásul Clooney jól hozta a szerepet, de nekem ez most ingerszegény volt, talán majd ha újranézem.
Mostmár biztosan tudom:
a) Vagy a Coen testvérek azért születtek, hogy tökéletes filmeket rendezzenek számomra
VAGY
b) Én születtem azért, hogy a Coen testvérek filmjeinek tökéletes rajongója legyek! :D
Ez meg mi a bánat volt?? Ilyen értelmetlen, semmitérő „filmet” talán még nem is láttam. Számomra csak időpocsékolás volt. :(