Árvák hercege (1999) 79% 107★

Szerettem ezt a filmet. Valahogy éreztem a végét is, de azért lekötött a történet. Nem egy vidám kaland, de érdemes volt megtapasztalnia Homer-nak a kinti világot is. Sokat megtudunk a filmből az adott korról is. Érdekes világ volt akkor.

Különösen erős film egy különösen erős évből. Érzéki, mély, emberi, gyönyörű film ez az életről. Jó választás volt Irving, aki a saját könyvét ültette át forgatókönyvbe és szerintem át is tudta csempészni a könyve kvintesszenciáját, bár nem olvastam a művet. A színészi alakítások parádésak, a zenei aláfestés remek, az operatőri munka pedig szép és korrekt.
Fontos és értékes alkotás, amit mindenkinek látnia kéne.

Szomorú-szép történet, szép képekkel és még szebb zenével. Tele van az emberi természet finom kis szörnyűségeivel.

Már elkezdtem nézni a filmet, amikor rájöttem, hogy én ezt néhány éve már láttam. Sebaj, úgysem emlékeztem minden részletére. spoiler
Örülök, hogy újra megnéztem, mert nagyon szép film remek színészekkel. Szépsége mellett pedig kemény is; bizony van itt több olyan téma is, amit más film nem mer, vagy nem tud felvállalni anélkül, hogy közönséges lenne. Ez pedig nem az. Gyönyörű, erős alkotás, és bevallom: a végét én bizony megkönnyeztem.
Köszönöm az élményt John Irving és Lasse Hallström!

Egy csomószor sírtam. Még szerencse, hogy egyedül néztem.

Egyik kedvenc filmem. Jó volt újra nézni. Egy igazán mély mondanivalójú film. Remek színészi alakításokkal mutatják be az , akkori kort illetve bepillantást nyerhetünk egy árva fiú élete alakulásában hogyan találja meg a helyét az életben. :)

Könyvben ez is sokkal jobb volt.

Az Árvák hercege az a fajta filmélmény, melynek minden perce le tudott kötni, és egyben egy érzékeny, megosztó témát is mélyrehatóan ábrázol. Lasse Hallström rendezése gyönyörűen mutatja be egy fiatal férfi önkeresését, miközben komoly morális és erkölcsi kérdéseket vet fel. Később tudtam meg, hogy a történet John Irving regényéből készült. Láttam már másik adaptációt is a szerzőtől, ami hasonló érzéseket váltott ki belőlem lebilincselő történetvezetésével és karaktereivel. Valamikor a jövőben biztosan el fogom olvasni ezeket a műveit.

A film középpontjában Homer Wells áll, akit Tobey Maguire alakít visszafogott, de hiteles játékkal. Homer egy árvaházban nő fel Dr. Wilbur Larch (Michael Caine) kezei alatt, aki nemcsak orvos és nevelő, hanem egyfajta apafigura is számára. Bár a doktor arra neveli, hogy folytassa az árvaházban végzett munkáját, Homer úgy dönt, hogy a saját útját akarja járni, és kilép az ismeretlenbe.
Michael Caine játéka zseniális, nem véletlenül kapott érte Oscar-díjat. Dr. Larch karaktere egyszerre szigorú és szeretetteljes, és az a fajta morális komplexitás, amit képvisel, a film egyik legnagyobb erőssége.

Ami különösen tetszett benne, az az, hogy nemcsak Homer belső útkeresésére koncentrál, hanem bátran mutatja be a feketék társadalmának belső problémáit is. Amikor Homer elhagyja az árvaházat és egy almáskertben kezd dolgozni, betekintést nyerünk a fekete mezőgazdasági munkások világába, ahol a hierarchia, a társadalmi különbségek és az igazságtalanságok is terítékre kerülnek. A film nem fél megmutatni azokat a nehézségeket, amelyeket ezek az emberek átélnek.

A látványvilág és a rendezés szintén kiemelkedő. A film képei – a Maine-i tájak, az árvaház atmoszférája, az almáskertek világa mind hozzájárulnak a hangulathoz, amely egyszerre nosztalgikus és valós érzéseket kelt.

Homer, bár rendkívül kiemelkedően sajátítja el a szakmai feladatokat az árvaházban, gyermeki lélekkel lép ki a világba, és kezd el szocializálódni. A szerelmi szál ugyan része az útkeresésének, mégis ez az egyetlen elem, amit személy szerint feleslegesnek éreztem. Inkább egy kötelező elem, mintsem valódi szükségszerűség a történetben. Nélküle is teljes értékű filmet kaptunk volna. Gyakorlatilag el is felejtettem ezt a szálat azóta, hogy láttam a filmet. Egyébként Charlize Theron-t sem igazán kedvelem.

Összességében az Árvák hercege egy remek darab, a cselekmény magával ragadó, és teljesen el lehet merülni benne. Egy olyan film, amely érzékenyen, de őszintén kezel egy olyan témát ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

A könyv is kedvenc, a film is. Kicsit átszabták a filmet, de így is kerek egész maradt.

Határozottan meg voltam győződve róla, hogy én ezt egyszer már láttam, csak semmire nem emlékszem belőle. Aztán most kiderült, hogy dehogy is láttam. De nem baj, így legalább újdonság volt, és ami még jobb, hogy sikerült odatapasztania a képernyő elé. Ez mostanában olyan ritka. (Lehet régebbi filmeket kéne néznem… :D)

Szóval semmit nem tudtam a történetről, és eléggé megdöbbentett a témája. Erre számítottam a legkevésbé egy ilyen filmcím láttán. Gondoltam, biztos valami árvaházas story lesz, és persze, az is van benne, de sok egyéb más is. Egy maszek orvos, aki illegális abortuszokat hajt végre, miközben igazgatja az árvaházat. Egy srác, Homer, aki más életet akar magának, mint amit a doktor kijelölt számára. Feketék, akiknek még mindig az alja munka jut. És persze megannyi felkavaró érzelem. Emlékezetes egy darab, az már biztos.

A színészi játék nagyon tetszett. Pókember, izé Tobey Maguire jó alakítást nyújtott. Egyáltalán nem tartom rossz színésznek, csak számomra összeolvad a pókjelmezzel. Charlize Theron-t viszont nagyon szeretem, és tetszett ebben a szerepben is. Jó volt ilyen régi filmjében látni, habár nekem legutóbb a Hófehér és a vadászban is nagyon tetszett. Delroy Lindo-t pedig A mag című filmből ismerem, és hát basszus, micsoda szerepet osztottak rá itt. De le a kalappal előtte.

Sokat gondolkoztam azon, hogy vajon az eredeti filmcím-e a jobb, vagy amit mi adtunk neki, de igazából nem tudok dönteni. Más-más dolgot emelnek ki, de mind a kettő megállja a helyét. Talán az Árvák hercege inkább figyelemfelkeltő. Legalábbis számomra.