Ártatlanságra ítélve (2024–) 78% 28★

Tárgyalótermi drámák között akár a legjobb is lehetne a sorozat, de egy kicsit vannak gondjaim vele. A töltelék nem tetszett, egyes történetelemek kifejezetten klisések és idegesítőek voltak számomra, de a tárgyalásos részeket tényleg élveztem. Egyrészt inkább az érzelmekre mentek itt rá, másrészt egy ilyen típusú feszült tárgyalás hangulatát jól meg tudták teremteni a szereplők.
Nekem tetszett Jake Gyllenhaal játéka, bár bevallom a szereplő egy kicsit végig kettős maradt nekem – ahogy az egész családja is, egyszerűen nem is nagyon tudták nekem őket eladni úgy, mint egy család. spoiler
Összességében egyszer meg lehet nézni szerintem, főleg, ha az embert érdeklik az ilyen tárgyalótermi drámák. Többször nem hiszem, hogy elővenném magamtól.

Egyáltalán nem rossz tárgyalótermi dráma, sőt, minden hibája ellenére szerintem ott lehet az évvégi sorozatos toplistákon. Jake Gyllenhaal játszott már ennél jobban, az tény, és őszintén remélem, hogy a feleségét megformáló Ruth Negga is csak jobb ennél… VISZONT az is igaz, hogy sokan mások helyettük is baromi nagy alakítást hoznak: a macskás Peter Saragaard igazi szánnivaló rohadék, az ügyvéd Bill Camp egyszerűen egy zseni, O-T Fagbenle meg kiérdemelte a létező legpöszébb szemétláda címét.

Nagyon frankó szereplőgárda vonul fel itt. Nekem ezek a színészek eladták ezt a sorozatot — nélkülük biztosan kevésbé élvezem. Így aztán hiába a záró epizód nyakatekert végső csavarja (ami nem csak, hogy szerintem rettentő felesleges, de végtelenül ostoba is egyben), ez összességében egy elég tisztességes élmény volt.