Párizs, 1968 májusa. A diákok az utcára vonulnak, hogy a francia oktatási rendszer ellen tiltakozzanak. A munkások hamarosan követik őket és néhány nap leforgása alatt az elégedetlenkedők száma akkorára dagad, hogy kezdi komolyan veszélyeztetni a fennálló politikai rendszert. Isabelle és… [tovább]
Kedvencelte 39
Várólistára tette 145
Kiemelt értékelések
Álmodozók (2003) 75%
A leírás alapján teljesen mást vártam, nem mondom, hogy egy pörgős filmre számítottam, de őszintén nekem elég unalmasra sikeredett…
Az Álmodozók beavatási út…. írja a adatlap, hát nem tudom… olyan hatalmas tapasztalatokat nem szereztek a fiatalok (legalábbis szerintem)
Abszolút egyszer nézős!
Álmodozók (2003) 75%
Másfél éve is nyolc pontosra értékeltem és most is erős nyolcast adok rá. Már csak részletekre emlékeztem belőle, viszont többször eszembe jutott, ezért újranéztem.
Szerintem életszerűen visszaadták a hatvanas évekbeli francia hangulatot (legalábbis én elhittem). Viszont valami plusz szálat vihettek volna a történetbe, valamiért hiányérzetem volt a film végén. Ettől függetlenül akit vonzanak az ilyen jellegű filmek, annak kötelező darab.
Álmodozók (2003) 75%
Tényleg kicsit Utas és holdvilág-érzetű film, de annyira nagyon szeretem a szépségét, a hangulatát és a lassú, andalgós történetet. Azt is szeretem benne, hogy sokrétű és sok mindenről szól. Egyrészt szól a furcsa szerelmi háromszögről, a fiatalságról és szabadságkeresésről, lázadásról, énkeresésről, a mozi szeretetéről… De amitől nekem igazán sokat mond, az a lezárás, az elválásuk. Az utolsó jelenet, amikor Theo és Isabelle nem hallgatnak Matthew-ra és otthagyják, belevetve magukat az erőszakos tüntetésbe, az a pillanat az, amikor benne is és a nézőkben is realizálódik, hogy ők sosem fognak összetartozni. Igaz, hogy a testvérek sokat tanítottak Matthew-nak, de egyre világosabbá válik, hogy nekik is kéne tanulniuk tőle, nekik kell kilépniük a való világba. De a végén egyértelművé válik, hogy sosem lesznek képesek rá, nekik ez az egész csak egy játék, menekülés a valóság elől a saját képzelt ideológiáik és díszleteik mögé és amíg ők ketten nem válnak el, addig ebből sem fognak kilépni. Szóval bármennyire is csábító az Álmodozók, ne legyünk örökké Theo-k és Isabelle-ek.
(Louis Garrel…jajj a szívem)
Álmodozók (2003) 75%
Egy film azoknak, akik rettentően sokat szeretnék látni Eva Green p*náját és a melleit.
Álmodozók (2003) 75%
Határozottan jobb, mint a regény, pedig sok helyen hű marad hozzá. Leginkább a befejezésben jobb. Bertolucci itt sem csinál belőle titkot: a szenvedély egy vákuum.
Álmodozók (2003) 75%
Les enfants terribles és Utas és holdvilág harmadszorra is megírva, és filmre rakva, szerencsére, mert Eva Greent nem rossz meztelenül látni, de jó, hogy azért ennél több a film. Mondhatni: pokoljárás. A pokol eleinte mennyországnak tűnik.
Népszerű idézetek
Matthew: Yes, I'm drunk. And you're beautiful. And tomorrow morning, I'll be sober but you'll still be beautiful.
Álmodozók (2003) 75%
Theo: Isa okos, de nem tudja, hogyan kell kezelni a szülőket. Elég, hogy ismerjük mindenüket. Le kellene tartóztatni őket! Hogy megvallják, eskü alatt, a bűneiket! És vidékre száműzni őket, hogy önkritikát gyakoroljanak, és átnevelődjenek!
Matthew: De már vidéken vannak.
Theo: A tengerparton. Az nem ugyanaz.
Álmodozók (2003) 75%
Before you can change the world, you must realise that you, yourself, are part of it. You can't stand outside looking in.
Álmodozók (2003) 75%
Isabelle: Oh, Matthew. How nice of you to keep my image close to your heart.
Álmodozók (2003) 75%
– Mindenkinek van egy apja.
– Igen, de a tény, hogy Isten nincs, nem jelenti azt, hogy ő a helyére léphet.
Álmodozók (2003) 75%
Matthew: I was one of the insatiables. The ones you'd always find sitting closest to the screen. Why do we sit so close? Maybe it was because we wanted to receive the images first. When they were still new, still fresh.