A szüfrazsett (2015) 152

Suffragette
106' · angol · dráma, történelmi 12

1912-ben járunk. Maud Watts egy mosodában gürcölve keresi keserves kenyerét. Egy nap a munkából hazafelé menet a szüfrazsettek tüntetésébe botlik. A nőknek szavazati jogot követelők között meglepetésére ott látja egyik munkatársát is. Kezdetben ugyan vonakodva, de lassan azonosul a szüfrazsettek… [tovább]

angol
angol · magyar

Képek 11

Szereposztás

Meryl StreepEmmeline Pankhurst
Carey MulliganMaud
Helena Bonham CarterEdith New
Romola GaraiAlice
Ben WhishawSonny
Brendan GleesonSteed
Anne-Marie DuffViolet Cambridge
Samuel WestBenedict
Adrian SchillerDavid Lloyd George
Natalie PressEmily Wilding Davison

További szereplők

Hirdetés

Kedvencelte 19

Várólistára tette 269


Kiemelt értékelések

Emilie

Majdnem letéptem a tulajdon arcom, annyira tetszett. (Érdekes, ezzel csak én vagyok így.)

7 hozzászólás
Haspók 

Nagyon tetszett, parádés szereposztás, feminista mozgalom, mi kell még ?!

Valentine_Wiggin 

Mivel feministának vallom magam, ezért nagy hatással volt rám. Külön tetszett, hogy egy anyukát és feleséget helyezett a középpontba, mert a feminizmust nagyon ellenzők többnyire azt állítják, a feministák megtagadják a családvállalást… itt pont az adta az erőt a főszereplőnek, hogy szerette a fiát. Elsőtől az utolsó pillanatig lekötött, sokat gondolkoztam rajta, a mozgalom eredményein és nehézségein (akik nem értik, hogy miért volt fontos, és nők, nézzenek magukba: ide sem írhatnának semmit, ha a szüfrazsettek annak idején nem teszik amit), és nagyon sajnálom, hogy nem láthattam moziban. Az tette volna teljessé az élményt.

Lady_Hope

Vége lett a filmnek és felkapcsolták a villanyt. És mindenki csendben ült tovább a székében, némán. Egy, két perc múlva törte csak meg valaki a döbbent csendet.
Lassan álltunk fel, hogy a legkisebb zajt generáljuk. Hihetetlen élmény volt.
Azt hiszem ez a jó film.

2 hozzászólás
Röfipingvin

Abban a világban, ahol 2015-ben még mindig voltak (és sanda gyanúm szerint vannak is) nők, akiknek csak ígérték a szavazati jogot, szükség van ilyen filmekre.
Persze nem pont ugyanilyenekre, de a csapásirány már jó.

Gothic01 

Az ilyen filmeket látva mindig mérhetetlenül hálás vagyok a véletlennek, amiért a 21. századba születtem – ezzel párhuzamosan még kevésbé értem azokat az embereket, akik évtizedeket, netalántán századokat másznának visszafelé, mondván, „akkor jobb volt”, mikor még most is vannak bőven visszamaradott területek.

Azt hiszem… egy ideig kerülni fogom a hasonló alkotásokat, mert annyira piszkosul fel tudnak dühíteni, hogy arra nincsenek szavak. Annyira fel tud konkrétan az dühíteni, hogy mennyire visszahúzták az értelmes szellemiségű embereket az idióták, hogy vajon hol tarthatnánk, ha nem teszik azt, hanem örülnek neki, hogy vannak náluk okosabbak, akik előre mozdítják a világot, fel tud dühíteni, hogy nem tudok belenyúlni a történetbe, és nem tudok megrázni jó néhány embert. Amikor például a főszereplő férje arról rinyált, hogy kénytelen volt a szomszéd nő főzni, hogy ő enni tudjon, – mindjárt megsajnálom – mert a feleségét letartóztatták, akkor viszketett a tenyerem. Mégis ki a fene akadályozott meg benne, hogy felemeled azt a rohadt fakanalat és fazekat, és TE FŐZZ, ne pedig ölbe tett kézzel várd, hogy valaki kiszolgáljon, te életképtelen, hüllőagyú véglény?!

Afelett pedig totális értetlenséggel állok, hogy egyes értékelésekben olyan alapon nevezik rossznak a filmet, hogy nem derült ki / nem győzték meg őket, mit érnek a szavazati jogukkal a nők, hogy minek az nekik.

Minek nekik? Polgárpukkasztó meglepetés, de azért, amiért a férfiaknak. A férfiaknak mégis mi a búbánatra kellene? Nekik minek járna automatikusan? Ők mi értelmeset csinálnak vele? Ja, hogy ezáltal alakítják az életet, ezáltal van beleszólásuk abba, hogy milyen világban éljünk? Azt meg minek? Értelmetlen, hallatlan, őrültség… Minek fejlődni? Minden jó úgy ahogy van! Minek kellett felfejlődni parlamentté arról a szintről, amikor a kolónia két legnagyobb, legagresszívabb behemótja ölre ment, és aki életben maradt, az lett a főnök? Nonszensz! Érthetetlen! o.o Hiszen tízezer évekig remekül működött!

Na, és minek szóljanak bele pont a nők abba a szavazati jog által, hogy milyen legyen a világ?
– Talán azért, hogy… meglegyen a lehetőségük ugyanolyan korlátok nélkül tanulni, munkát választani, mint a férfiaknak.
És ezzel nem ártanának senkinek, nem kényszerítenek rá azt, akinek megfelel, hogy egész álló nap otthon mosogat és főz, hogy professzor legyen belőle. Egyszerűen azt mozdítják elő vele, hogy eldönthesse, hogy mosogatni akar vagy agyműtétet végrehajtani. Hogy nyitva legyen az ajtó, ha ezzel foglalkozna.
– Talán azért, hogy… ne kapjanak kevesebb fizetséget csak azért, mert más van a lábuk között, egy olyan munkáért, ami van annyira megterhelő, mint a férfiaké.
– Talán azért, hogy… ne zaklathassanak szexuálisan büntetlenül a munkaadók se tizenkét éves kislányokat, se felnőtt nőket azzal az ultimátummal, hogy ha nem hódolnak be a beteges vágyaik kielégítésének, akkor kalap-kabát, másnap nem kell dolgozni.
– Talán azért, hogy… ne csak egész nap a mérges gázt nyeljék a gyárakban, míg a férfi munkások kapnak lóti-futi munkákat is, amik során friss levegőn vannak, arra hivatkozva, hogy „egy nőnek nem való ekkora felelősséggel járó feladat, mert túlmutat az agykapacitásukon.”
– Talán azért, hogy… ne haljanak bele az élhetetlen munkakörülményekbe pusztán azért, mert olyan őrültek, hogy néha napján szeretnének enni, inni, szeretnének egy fedélt a fejük fölé, amihez pénzt kell keresni.
– Talán azért, hogy… ne legyen teljesen oké, hogyha egy nőt összevernek csak azért, mert a véleménye fenyegetően hat a többség rögeire.
– Talán azért, hogy… ha már szerencsétlen nő megszüli a gyerekét, és ő látja el 100%-ban, miután a férje még saját magáról is képtelen gondoskodni, akkor legyen joga ahhoz a gyerekhez. Ne vehesse el tőle a férje, ha gondol egyet, ne adhassa akarata ellenére örökbe.
– Talán azért, hogy… egy alapjáraton is egész családért robotoló, a már meglévő gyereket is pénzzel alig bíró nőt ne erőszakolhasson meg csak úgy „ez a természetes” mentalitással a férje, ezzel magán az erőszak tényén túl plusz terhet nyomva a nyakába egy újabb gyerekkel, mikor az addig születettek is nyomorognak.
– Talán azért, hogy… ne egy olyan világban éljenek, ahol a férfi tulajdonát képezik, aki bármit tehet velük, bármikor rendre intheti őket, mint egy gyereket, teljes hatalommal rendelkezik a testük és a személyiségük felett is.
– Talán azért, hogy… ne üldözzék, zárják börtönbe, fosszák meg emberi méltóságuktól, verjék őket össze odabent is, mert úgy gondolják, hogy a felsorolt változásokra szükség van.

Akinek ezeket külön, konkretizálva fel kellett sorolni olyasféle módon, ahogy én tettem, az egyszerűen nem figyelt a filmre, vagy nehéz felfogású.

Megrázó a megjelenített helyzet, ép ésszel szerintem bele se tudja magát maradéktalanul élni egy mai ember, hogy micsoda felháborítóan barbár körülmények voltak ezek. A főszereplőt meggondolatlanul majdnem leírtam először, mintapéldánya volt a rendszernek, annak a tökéletes nőtípusnak, ami csak serényen, halkan, engedelmesen, mosolyogva kidolgozza a belét is a családjáért, és nem akar mást ezen kívül – gyenge, szánalmas, elnyomható, egyéniség nélküli, fakó gép. Jól megmutatta Maud karaktere, hogy nem szabad beskatulyázni az ilyennek tűnő nőket se a látványosan felvilágosultak ellenében, mert ha meglebegtetik nekik, hogy lehetne ÍGY vagy ÚGY is, akkor egyáltalán nem biztos, hogy vigyorogva visszafordulnak a dézsához, hanem kapnak a lehetőségen. Egyrészt remek volt végigkísérni, ahogy lassan kinyílt a világra, másrészt elkeserítő volt nézni, hogy a tuskó férje folyamatos gúnyolódásoknak tette ki onnantól kezdve, mikor már nem csak a szorgalmas kis szolgája volt, hanem többet akart. Mint ahogy az is egy elkeserítő momentum volt, hogy Moud megpróbálta más megközelítésből felvezetni a pasinak a témát; hogy mi lenne, ha nem egy kisfiuk lenne, hanem egy kislányuk? Hogy ilyen feltételekkel milyen élete lenne? Mire a férj tök zavartalanul rávágta, hogy „hát olyan, mint neked”, és ennyivel le is volt tudva, nem fogta az adást.

Helena Bonham Carter viszonylag keveset szerepelt, mégis rendkívülit alakított, ezen kívül bármennyire is élveztem Moud jellemfejlődését, jól esett látni valakit a másik végletből – egy olyan társsal az oldalán, aki támogatja, megmutatva ezzel, hogy nem csak „habzó szájú nők feministák”, hanem az értelmes férfiak is kiállnak emellett.

Egyedül a tálalással akadtak problémáim, sokkal jobb lehetett volna a film, ha jobban bele lehet látni abba a szakaszba, amikor a tagok előtt „kinyílt a világ”, illetve közelebb lehetett volna lenni a tűzhöz, Pankhursthöz, a tervezési folyamatokhoz. Ahhoz, hogy mit csinál ennek a mozgalomnak a vezetője, ameddig a ha úgy tetszik, kiskatonák a maguk korlátolt körülményei között vergődnek a változásért, hogyan lettek kitervelve a megmozdulások stb-stb.

A végéről nem hiányoltam annak a külön mutatását, hogyan alakult később Moud élete – a zárás után felolvasott adatokból, a jelentős változások időpontjából nyilvánvalóan kiderül, hogy nem ért meg a magánéletére vonatkozóan, lényegi változást, hogy nem lehetett happy endje. Mire a kisfiára joga lehetett volna, addigra már ő maga is felnőtt korba lépett, nem adatott meg a lehetőség, hogy gyakorlati értelemben az anyja lehessen.

Azt látva pedig, hogy a záró felsorolás alapján egyes helyeken még 2015-ben (!) is csak ígérték a szavazati jogot a nőknek, úgy gondolom, nyugodtan becsukhatja a száját, és magába szállhat, aki szerint ez „a feminizmus dolog már lejárt lemez, nincs szükség ilyen filmekre, könyvekre, ma már csak a hisztis, férfigyűlölő – off: még mindig nem fér a fejembe, hogy vannak, akik olyan tudatlanok, akik szerint ezt jelenti a feminizmus – szukák mániája”.

2 hozzászólás
Lunemorte 

Sajnos nekem semmi pluszt nem adott a film. Én inkább élnék egy olyan világban, ahol nem a nők irányítanak. A filmből nem derült ki számomra, hogy mit értek a szavazati jogokkal a nők…Untam ezt a filmet és egy csomó szál lezáratlan maradt. Nem derült ki az sem, mi lett aztán Maud családjával, így csak egy búskomor lázadásnak láttam az egészet…

Mr_White 

Egy fontos történelmi téma propaganda ízű feldolgozása. Végig megmarad a felszínen, a rendező végigrángatja Maudot gyorsított ütemben a fejlődési fázisokon, aztán félúton elvágja a történet szálát. Többet érdemelt volna a téma.

1 hozzászólás
Pandalány

Az ÉV FILMJE, legalábbis nálam!
Azt hittem,hogy ebben az évben már minden jó alkotást láttam, de ez felülírta mindet. Eszméletlen jó, érdekes alkotás zseniális színészekkel és színészi játékkal. Számomra Carey M. mindig is az Egy lányból, valamint a Büszkeség és balítéletből ismert fiatal kiscsaj marad, eleinte ebben a filmben furcsa volt anyaként és feleségként látni, de annyira hitelesen alakított, hogy abszolút elfelejtettem mindezt. A többi színészt és színésznőt is ugyanígy csak dicsérni tudom.
Gyönyörű zenék, drámai és megdöbbentő jelenetek sora ez a film. Lehet,hogy azért is volt rám ennyire hatással, mert nem vagyok tájékozott a témában sajnos ezen mindenképpen változtatok a közeljövőben.
Nagyon örülök,hogy moziban láthattam ezt a filmet, bár továbbra sem értem,hogy a mozink miért csak egyetlenegy este, egyetlenegy alkalommal vetítette mondjuk holnaptól megindul a Star Wars-hisztéria, tutira az szorítja ki, de akkor sem értem.
Újra kell néznem ezt a filmet minél előbb!

2 hozzászólás
Little_Monster 

Kosztümös történelmi filmként nézve remek alkotás. Jók a színészek, korhű a díszlet, feltárja a történteket, így az is képbe kerül, akinek semmilyen korábbi információja nincs erről a mozgalomról. Ennyit a trailer alapján is tudtunk, most tekintsünk tovább. A probléma pedig itt kezdődik, hogy nincs mire. Végre itt lenne egy film, ami a nemek közti egyenlőséget jelöli meg központi témaként, mégis olyan sablonosan dolgozza fel, hogy az egyenesen elkeserítő. Nem vagyok a feminizmus ellen, épp ellenkezőleg, azt gondolom, hogy a mai napig kellene beszélni a nemi szerepekről, és az ilyen filmeknek lenne legfőképp feladatuk, hogy ezt megtegyék. Mégis a film megelégedett annyival, hogy elmondta, amit muszáj volt, tette ezt izgalom és bonyodalmak nélkül, egyszerűen bemutatva azt, hogy mi történt. Nem vetett fel kérdéseket, nem tett utalást a jelenre, csak tankönyvbe illő dramaturgiával vázolta a történelmi helyzetet. Láttunk már ilyet százszor, el is felejtjük egy héten belül. Főleg úgy, hogy a szélsőséget bemutatta (békés nőkből harcosok, majd önfeláldozás) és mindenkit megnyugtatott a film végén, hogy ez már a múlt, a helyzet azóta normalizálódott. A Kövér Ákosok országában élve, ahol „a nő dolga a szülés” elszomorított, hogy ez a film csak ennyi volt, pedig lehetett volna jóval több is, ami gondolatot ébreszt, lelkesít és a kötelezőnél több, mélyebb tartalmat is közvetít.

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

Valentine_Wiggin 

They want me to respect the law? Then make the law respectable.

Drucocu

Mit akar tenni? Mindenkit bezár? Mindenhol ott vagyunk, nem fékezheti meg az emberi faj felét.

Valentine_Wiggin 

We don't want to be law breakers. We want to be law makers.

Kontra_Judit 

– A bánásmód, már a barbárság határát súrolja.
– Mi mást tehetnénk? Nem hódolhatunk be a fenyegetésüknek.
– A félelem nem töri meg őket. Ha egyikük meghal, vér tapad a kezünkhöz és ők kapnak egy mártírt.
– Erre nem kerülhet sor! Különben Mrs. Pankhurst győz!

Sadie

– Ha lányunk lenne, hogy neveznéd el?
– Margaret. Az anyám után.
– És milyen élete lenne?
– Mint a tiéd.

Sadie

– Mit jelentene önnek a szavazati jog, Mrs. Watts?
– Nem gondoltam, hogy megkaphatom, így nem tűnődtem, mit jelentene.
– Akkor miért van itt?
– A gondolat, hogy… esetleg… hogy ez a lét… hogy másképp is lehetne élni.


Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is


Hasonló filmek címkék alapján