A történet régi, mégis időtlen: egy kis francia falucskában él egy káprázatosan szép, megejtően bájos és okos fiatal leányzó, Belle, akit szabályosan üldöz szerelmével a jóképű, de durvalelkű, törtető Gaston. Egy napon Belle apját elrabolja a környéken magasodó kastélyban lakó, rettegett… [tovább]
A Szépség és a Szörnyeteg (A Szépség és a Szörnyeteg 1.) (1991) 829★
Képek 77
Szereposztás
Kedvencelte 395
Várólistára tette 49
Kiemelt értékelések
Örökkévaló kedvenc Disney mesém. A karakterek, a zene, a humor, az animáció, a történet. Minden. Nem véletlenül szereti ennyi ember, még felnőttkorban is.
A történet varázsát, lényegét tényleg a mondanivalója adja: a szeretetről szól, a szeretet gyógyító erejéről. És nem számít, melyik korban élünk, örökkévaló ereje van. Lehet ez bármennyire közhely vagy hangozzon nyálasnak, így van. A másik, ami egészen vicces Belle könyvszeretete miatt, de milyen igaz: don’t judge a book by its cover (ne ítélj meg egy könyvet csak a borítója alapján).
Szükség van ilyen bájos és elragadó, meseszerűnek tűnő történetekre is, mert mély igazságok lapulhatnak a sorok mögött.
Az egyik legjobbnak tartom a „hercegnős” disney mesék között, mert tényleg szép az üzenete. Ellentétben mondjuk a Kis Hableánnyal, vagy a Hamupipőkével, itt nem csak a szerelem körül forog az egész film, és számomra az is egy nagy extra, hogy a hercegnek van személyisége, problémái, döntései, amiket meg kell hoznia, és nem azért van ott, hogy az egyébként szintén nem túl összetett személyiségű hercegnő szerelme legyen. Szintén szépek a zenéi, a rajzolása, bájosak a mellékszereplők is, nincs olyan, akire azt kell mondanom, hogy az agyamra ment.
Az egyetlen, amiért levonom a csillagot, az Belle: illetve, nem is Belle maga, mert ő önmagában egy szimpatikus lány, pozitív értékrenddel. Az viszont bosszant, hogy minek akarják beállítani, és mi valójában. Mert Belle-t abszolút az intelligencia és az ész képviselőjeként akarják bemutatni a Disney lányok között, és ennek bizonyítására könyvet adnak a kezébe. Mármint, ennyi. Belle igazából abszolút érzelemvezérelt karakter, minden döntésének alapját az érzelmei képezik: egyszer sem fordul elő, hogy leül, átgondol valamit, logikázni kezd a következő lépés előtt. Szép dolog az, hogy képes a felszín mögé látni, de az is abszolút érzelmi alapú. Az intelligenciája egy dísz, amire a környezete azt mondhatja, hogy fura, de sosem mutatja meg, hogy tényleg kezd is vele valamit. Valahogy mindig bökte a szemem, hogy egy olyan tulajdonságát tolják előtérbe ennek a mesének a marketingjében, ami igazából semmi szerepet vagy bizonyítást nem kap a történetben.
Ezt a mesét akárhányszor megnézhetem, soha nem fogom megunni. Gyerekkorom egyik legmeghatározóbb klasszikusa és szerintem 30 év múlva is szívesen megnézem majd. :)
Gyönyörű történet, szerethető karakterek, humor, izgalom, szuper dalok és van mondanivalója is. Belle az egyik kedvenc Disney hercegnőm marad, még mindig annyira tudok azonosulni a karakterével. Az egyik legjobb amit a Disney valaha készített.
Imádom.♥
Klasszikus Disney, amit a hozzám hasonló romantikus lelkű emberek nagyon szeretnek. Nem számít, hogy hányszor nézem újra, mindig találok benne valami újat. Csodaszép a zenéje, csodaszép a rajzolása, és nem mellesleg imádnivalóak a szereplők. Ez is egy nagy kedvencem! :)
Bár a film is nagyon jó, de szerintem mesében sokkal szebb A Szépség és a Szörnyeteg. Csészikét és Kanna mamát, illetve a többi személyzet is sokkal jobban néz ki rajzolva. Viszont, ami a legjobban megragadott az a zene volt, mind a két változatban. Egyszerűen gyönyörűek, amiért minden elismerésem Alan Menkennek. :)
Imádom. ❤ Gyerekkorom egyik legszebb Disney meséje. Gyönyörű történt nagyon szeretem. A zene, a karakterek, humoros, nagyon, de nagy kedvenc. Van mondanivalója és sose lehet megunni. :-) ❤
Gyerekként ez volt a kedvenc mesém. Szerettem, hogy Belle nem dőlt be a szépfiúnak és nem a külső alapján választott. Arról nem is beszélve, hogy a főhősnő nem csupán szép volt, hanem jól olvasott is; éppen ezért nagyon könnyen lehetett azonosulni vele. (Nem, sajnos nem a szépsége miatt.) A dalokat a mai napig imádom és plusz élmény, hogy tiniként volt szerencsém látni az Operettszínház színpadán a musicalt is.
Tudom, hogy sok felnőttnek problémája van a Szépség és a Szörnyeteg kapcsolatával, de legyünk őszinték, gyerekként nem kezdtünk el pszichológiai elemzéseket futtatni egy romantikus, hercegnős sztoriról és nem hiszem azt sem, hogy borzasztó hatással lett volna ránk a rajzfilm látványa. Nekem ez örök kedvenc és kész.
Nagyon régen láttam, és most, hogy pár órája megnéztem az élőszereplőst, kíváncsi lettem, hogy mit csinált a Disney saját magából… Nos, minden, amit az élőszereplősben nem szerettem, az itt nagyon is szerethető, sőt… a logikai bukfenc, ami az élőszereplősben nagyon blőd, egy rajzfilmben teljesen jól megállja a helyét spoiler … szóval a rajzfilm szerintem jobb, még akkor is, ha az élőszereplős igen látványos!:)
Számomra ez A mese. Mióta csak az eszemet tudom elvarázsol, akárhányszor is nézem újra. Egyszerűen minden megvan benne, ami számomra tökéletessé és varázslatossá tesz egy történetet. Egész egyszerűen ahányszor meglátom az első filmkockát újra visszatérek a gyermekkor idilli világába, s mintha először nézném, ugyanúgy izgulom végig ezt a gyönyörű mesét.
Mit is írhatnék róla, ami még nem hangzott el… Kedvenc, megható, romantikus és felemelő mesém, amit sosem fogok megunni. A szörnyeteg még mindig messze helyesebb emberként, mint szörnyként, de ez így van rendjén. A dalokat fejből énekelem, a szereplők szövegét betéve tudom, de ezredszerre is megnézem. Örökzöld. :)
Hol volt, hol nem volt, régi nóta száll… Volt két idegen, aki hirtelen, egymásra talál…
Népszerű idézetek
Könyvesboltos: Ó, Belle!
Belle: Jó reggelt! Visszahoztam azt a múltkori könyvet.
Könyvesboltos: Máris kiolvastad?!
Belle: Alig bírtam letenni! Nincs valami újdonság?
Könyvesboltos: Ugyan már! Tegnap óta?
Belle: Na jól van. Akkor majd… ezt veszem ki!
Könyvesboltos: Igazán? Hiszen már kétszer is olvastad!
Belle: Ez a kedvencem! Távoli táj, lovagi párbaj, tündér bűbáj, és egy elvarázsolt herceg!
Könyvesboltos: Ha már ennyire szereted, neked adom!
Belle: Nekem adja?
Könyvesboltos: A tiéd.
Belle: Köszönöm! Nagyon szépen köszönöm!
Kanna mama:
Hol volt, hol nem volt,
Régi nóta száll:
Volt két idegen,
Aki hirtelen
egymásra talált.
Apró változás,
Csöppnyi, mint a könny.
Nem számított rá,
Fél is még talán
Szépség és a Szörny.
Mindig ugyanúgy,
Mindig meglepő,
Mindig úgy mint rég,
Ahogy nem kétség,
Új nap mindig jő.
Hol volt, hol nem volt,
A vén idő mesél.
Édes búsan szól,
Hogy még változol,
S néha tévedsz még.
Új nap mindig jő,
Felszárad a könny.
Hol volt, hol nem volt,
Rimmel így dalolt
Szépség és a Szörny.
Hol volt, hol nem volt,
Rímmel így dalolt
Szépség és a Szörny.
Mesélő: Valahol messzi tájon, vadregényes szép vidéken, gyönyörű palotában élt egy ifjú herceg. Bár mindene megvolt, amit csak megkívánhatott, mégis kapzsi volt, irigy és önző. Egyszer aztán egy téli éjszakán egy vénséges vén koldusasszony zörgetett a kapuján, és cserébe egyetlen szár rózsát kínált, hogy meghúzhassa magát a didergető hideg elől. A herceg megriadt a néne csúf küllemétől, kevesellte az ajándékot, és megtagadta tőle a menedéket. Az öregasszony intette: meg ne tévessze a rút külső, mert a szépség a bensőben lakozik! Amikor a herceg másodjára is elutasította, az ösztövér test hirtelen semmivé foszlott, és egy világszép tündér állt a helyén. A herceg már hiába próbált mentegetőzni, mert a tündér tudta, hogy szikrányi szeretet sincs a szívében. Büntetésből rémséges szörnyeteggé varázsolta, s szigorú átokkal sújtotta a kastélyt és annak minden lakóját. Szégyellvén iszonyú külsejét, a szörnyeteg várának rejtekén bujdosott. Csupán varázstükrén át vetett néha egy pillantást a világra. A rózsa pedig, a tündér virága, varázslatosan virít majd az ifjú huszonegyedik születésnapjáig. Ha addig képes lesz megszeretni valakit, és szerelme viszonzásra lel, mielőtt az utolsó szirom lehull, akkor megtörik a súlyos átok. Ha nem, szörnyeteg marad örökre, az idők végezetéig. Ahogy múltak az évek, az ifjú egyre komorabb lett. Úgy érezte, nincs remény. Mert ugyan ki lenne képes megszeretni egy szörnyet?
Belle: Mert könnyel jegyzi majd a krónika, hogy élt s halt, Rómeó és Júlia.
Szörnyeteg: Hmmm… Felolvasnád még egyszer?
Belle: Jobb lenne, ha te olvasnál nekem!
Szörnyeteg: Hát… Jól van… Ööhmmm… Ez nem megy nekem!
Belle: Nem tanultál olvasni?
Szörnyeteg: Tanultam! Egy kicsit. És az is régen volt.
Belle: Se baj, majd segítek! Kezdd mondjuk innen!
Szörnyeteg: Innen… Ühmm… Hét.
Belle: Két.
Szörnyeteg: Két, ja igen! Két…
Belle: Ó, ez a könyv a legszebb, és a legjobb rész csak most jön még! Nézd, itt a szőke herceg, de a lány nem ismer rá csak majd a legvégén!
Belle:
Oly kedves így, már majdnem szép.
Azt hittem rút és irigy, ó ez szörnyűség!
Pedig hát jó és oly szerény.
Nem tudom, hogy nem vettem eddig észre én?!
Szörnyeteg:
Hogy rám tekint, most másképp néz.
Már nem is fél, ha hozzám ér, megáll az ész!
Ez szédítő, el sem hiszem,
hogy minden megváltozott ilyen hirtelen.
Belle:
Új, nem csoda, ha meglep,
ez az érzés, hogyha így tör rád.
Jó, nem egy szőke herceg, mégis szép a lelke, mint a bíbor szín virág
Lumiere: No lám, csak lám!
Kanna mama: Még ily csodát!
Tik-Tak úr: Minő talány
Kanna mama: Fiú és lány
Lumiere: Hogy ilyen váratlanul egymásra talál!
Kanna mama: Hogy csoda lesz,
Hárman közösen: de várjunk még, csak egy-két hét,
aztán majd biztos lesz, hogy ő rá vártunk rég!
Tik-Tak úr: Bár néha magam is úgy látom, hogy őrá várunk rég!
Csészike: Miért?
Kanna mama: Végül, majd biztos lesz, hogy őrá vártunk rég!
Csészike: Miről beszéltek, Mama?
Kanna mama: Ssh, majd megmondom, ha nagy leszel.
Jöjj el hát! Gyere hát!
Vár a finom vacsorád!
Szalvétádat kösd csak fel, cherie
és bízd a többit ránk.
Soup de jour, hot hors d'oeuvres,
Téged szolgálnunk öröm!
Kóstold csak meg, ugye finom?
Nem hiszed el? Kérdezz bátran!
Válaszol, táncra kel, minden tányér énekel,
Hiszen vacsorádat tálalhatja fel!
A menü pompás étek, ki ne hagyd, mert vétek!
Kezd el hát lakomád, rendelj hát!
Húsragu, sajtsouffle, torta, pudding „en flambe”,
tálaláskor körítésnek kulináris kabaré.
Társad nincs? Félsz gyötör? A díszlakoma kész gyönyör!
Minden gondod odébb áll majd, száz tányért, ha száz kanál hajt.
Fényűző zsonglőrszám, fogás jön fogás után!
Csak a legjobb ízlés diktál itt mindent!
Igyál egy korsó sört! Díszvendég vagy, sőt több!
Na gyere hát! Soha nem találsz hibát, ha dúsan tele a tál!
Gyere hát! Gyere Hát! Gyere Hát!
Nem élet az élet, ha a szolga senkivé lett,
Hiszen ki sem vénhedt kidobta a sors.
Ó, de szép volt, mikor még volt hasznunk!
Vége lett egy szomorú napon.
10 éve mar a rozsda és hiába vágyunk jobbra,
Vágyunk csillogni, hogy megfogjon egy kéz.
Majdnem elvegyültünk itt a lomban, alkalomra várva,
Megjöttél.. hát rajta, hoppsza!-
Gyere hát! Gyere hát! Fényes konyha vár te reád!
Tüzes borral teli pohár ontja bíbor illatát.
Végül még teázni sikk, édességhez jól esik.
Itt a csésze! Fogd csak kézbe! Alig várod, végre kész-e?
Aranyló aromám, gőze illan gyere hát!
Kóstold meg az íze mindig imponál!
Úgy várunk jöjj tehát, igyál egy jó teát!
Na gyere hát! Gyere hát!-
Gyere hát, hív a hang, kívánságod itt parancs!
10 év óta minden pang, de most már jókedvünk csapong!
Idehúz minden íz, élvezi gyomor és szív.
Míg a gyertya el nem lobban, eltelsz vélünk egyre jobban.
Jóra jó, szépre szép, míg nem szólsz: ennyi elég!
Aztán altatónak könnyű nóta szól.
Kedélyes ünnepéllyel várunk minden éjjel.
Gyere hát! Gyere hát! Gyere hát, ó, gyere hát!
Belle: Kicsi ház ott a város szélén, sose jő semmi változás.
Ugyanúgy köszön „Jó reggelt!”-tel szomszéd és barát.
Városlakók: Bonjour! Bonjour! Bonjour! Bonjour! Bonjour!
Belle: Nagy tálca kiflit hoz a pék, mint mindig,
és csupa édes illat száll.
Lehet, másnak így a jó,
csakhogy nékem nem való
igen bús, unalmas hely.
Városlakók: Nézzék csak, ott megy az a furcsa kislány!
Annak még mindig mese kell.
Soha vérig nem pletykál
mer' a fellegekben jár.
Nem is kétség, hogy mily' furcsa lány a Belle.
Bonjour! Hallo! Hogy van a férje?
Bonjour! Nagysád! Hogy van a lány?
Kérnék, hát szép…
Hogy milyen drága!…
Belle: Ott messze távol szebb világ vár rám.
Városlakók: Gyönyörű lány és mégis furcsa lélek,
randira sose jönne el.
Hiszen nem közénk való
ez a szép mesefaló.
Milyen elképesztő rejtély ez a Belle!
Belle: Ó, ez a könyv a legszebb!
És a legjobb rész csak most jön még!
Nézd, itt a szőke herceg,
de a lány nem ismer rá,
csak majd a legvégén.
Városlakók: Neve is azt mondja, hogy tiszta szépség,
ezt senki nem vitatja el.
Csak a szép külső mögött
ez a lány kicsit lökött.
Olyan észvesztően más, mint mi,
hát mindenképpen más, mint mi,
hát mindenképpen más, mint mi, a Belle.
Gaston: Már első pillantásra eldöntöttem,
hogy végül őt veszem majd el.
Ez a lány egy kedves lény,
legalább oly’ szép, mint én,
nem is illik senki más hozzám, csak Belle.
Hölgyek: Mon Dieu, ha jő, én berosálok!
Monsieur Gaston elragadó.
Szívem úgy ver, hogy elalélok.
Mert bírta szív és oly' vár ami jó.
Városlakók: Bonjour! Pardon! Tessék!
Mais oui! Még ilyen sort, hát! Ez szép, mily föld.
Szép sajt! Tíz rőf. Egy font. Kérem. Kérem.
Hozom a kést Engedjen már! Remek a hal.
Enyém. Büdös! Madame, ön téved!
Belle: De messzi távol szebb világ vár rám.
Gaston: És végül én teszem majd asszonnyá.
Városlakók: Ő az a lány, aki oly furcsán terves,
Egyébként szép kis mademoiselle.
Milyen mérhetetlen kár,
hogy nem hasonlít ránk!
Mivel tényleg olyan furcsa lány,
mert tényleg olyan furcsa lány,
oly’ szépségesen furcsa lány a Belle!
Bonjour! Bonjour! Bonjour!
Bonjour! Bonjour!
Folytatása
Összehasonlítás |
Ha tetszett a film, nézd meg ezeket is
2 | 2 szavazat · Összehasonlítás | |
2 | Aladdin (1992) 88% | |
1 | 1 szavazat · Összehasonlítás |