A sólyomszigeti küldetés (1984) 56% 5★

Természetvédelmi propagandát filmre vinni nem egyszerű feladat. Főleg akkor nem, ha az alkotók rágörcsölnek a dologra és a kereskedelmi siker is szemponttá válik a gyártási procedúra során. Ilyenkor előjön a családbarát, vígjátéki él, meg az akciódús, kalandos vetület – ami aztán rendre beleesik a komolytalanság csapdájába. Ilyen téren Chuck Norris hasonszőrű erdei szellemes gyerekfilmje érdekes induló volt, nem lehetett rá haragudni, ez a film azonban nagyon közel áll a totális kudarchoz.

Ennek oka érzésem szerint elsősorban is Rutger Hauer. Pontosabban a karaktere, amit a rá jellemző alapossággal próbál életre kelteni, miközben az egész figura egyszerűen csak nevetséges, távol áll bármiféle realitástól. Komolyan vehetetlen, így hiába a színen az egyébként potens színészgárda, az alkotóelemeiben értelmezhető történet, meg a rendező és az operatőr néha egészen szellemes megoldásai, sem 12 éves kor felett, sem alatta nem funkcionál igazán jól a film. Mintha a fent említett Chuck Norris mozi, meg az első Rambo szerelemgyermekét néznénk. A film nem elég derűs, de nem is elég sötét, két szék között esett a pad alá.
Kathleen Turner és Powers Boothe egyébként rendben van, amennyire rendben lehetnek egy ilyen produkcióban, úgyhogy talán az mentett volna legnagyobbat a projekten, ha kiveszik a szerelmi évődést és a mellvillantást, és feltöltik a színt gyerekekkel. Nem lett volna persze jó, vagy időtálló a végeredmény, de biztos szebben muzsikálna a maga módján, mint most…

Nem mondom, hogy kár érte, mert sokkal jobb nem, maximum kevésbé rossz lehet egy efféle film…