A menekülés (A majmok bolygója III.) (1971) 68% 68★

A harmadik rész már teljesen új nézőpontból kezelte a történetet, mint az első kettőt, fordított rajta.
Elfogytak a lehetőségek a jövőben, mert elpusztult minden. Néhány majom visszautazott egy űrhajóval a múltba (de hogyan!) és nagyjából hasonló utat járták be mint Taylor az elsőben. Egyszer csak megjelentek a majmok a 70-es években. Na, ez akkora baromság. Hogyan? Igen Taylor lezuhant hajójával, ami ugye lemerült a víz alá, honnan tudták, hogy megsemmisül a bolygó és ezt kell tenniük és hogyan hozták ki a hárman azt a mélyből. Nagyon rosszul kapcsolták össze a két epizódot, mert a második rész végén nem ágyaztak meg a harmadiknak, vagy nagyon rosszul folytatták a forgatókönyvírók, mert az ötletek már csak a társadalmi kritika vonalát tudták aránylag jól megvalósítani a történet egyéb elemeit pedig nagyon elnagyolták.
A film többi része elég vicces talán gúnyos is az akkori társadalommal szemben, és valamennyire érdekes is volt, de a film elejét sajnos nem tudom elfelejteni.
Sajnos a siker által generált kényszer miatt elkészült folytatás már nemcsak az első, de a második rész nívóját is rendesen alulmúlta.

A technológiai részébe nem mennék bele, mert az nem lett okosabb elődjénél.
Itt igazából egy fordított helyzetet kapunk, ahol a korabeli ember találkozik a beszélő majmokkal.
Az emberekkel egyáltalán nem tudtam szimpatizálni, egyedül az orvos párossal. Dr. Hasslein visszataszító figura volt.
Kicsit vicces, hogy a ’70-es évek elején más alternatíva nem fogalmazódott meg, mint a pusztítás.
Néhol eléggé gyerekes a film, valahogy nem igazán tudtam komolyan venni.

Na ezt már inkább nevezném az első rész folytatásának, mint a másodikat. Az eredeti történetre hajaz, csak itt beletettek egy csavart, miszerint a majmok jönnek vissza a múltba, és kavarják meg az embereket.
Szerintem egész realisztikusan mutatja be az emberek két csoportjának reakcióját a történtekre.

Talán ilyen még nem is volt, hogy egy filmsorozaton belül, három egymást követő részre, maximális pontszámot adtam. Ismét sikerült hozni az előző részek minőségét, ráadásul úgy, hogy úgymond teljesen új köntösbe került az egész. Valamint üzenete is van a filmnek, s nem kevés tanulsággal bír.

Számomra az utolsó Majmok bolygója rész ami igazán bejött ebből a „filmsorozatból”.

Nem láttam még ezt a részt, valahogy eddig kimaradt. Az eleje kissé bugyutának tűnt így a második rész már-már mély filozófiai élménye után, de az utolsó 20 perc kárpótolt mindenért. Kicsit sajnáltam, hogy nem fejtették ki jobban, hogyan kerültek vissza a múltba, és kissé idegen is volt a metropolisi környezet, de összességében jó film volt, kíváncsi vagyok, mit tudnak még kihozni belőle.

Hát ez elég uncsi rész volt. Most, hogy sorbna nézem a filmeket, próbálok összefüggést találni a régiek és az újak között, és néha csak kapkodom a fejem mennyire kusza az egész. Amúgy meg valaki magyarázza már meg nekem, (és ne úgy, ahogy a pasi a filmben), hogyan jutottak vissza a múltba.

A sztori jó volt, fel is volt építve, nekem mégis végig volt egy hiányérzetem. Nem tudom megindokolni, de nem jött át. Messze volt az első rész zsenialitásától.

Ez a rész eléggé más hangvételű a többihez képest, sokkal könnyedebb. Zira és Cornelius megérkeznek a ’70-es évekbe, és ahogyan az emberek fogadják őket, jó pár mulatságos (és kissé bárgyú) jelenetre ad lehetőséget, amit ki is aknáztak a készítők.
Ezzel szemben a film második fele a sorozat leginkább agresszív és félelmetes darabjává teszik ezt a részt. Szóval felemás, és a hangvételbéli különbség akkor igazán feltűnő, ha sorban nézi őket az ember.
A teljes képhez ez a rész nagyon fontos, mert Zira és Cornelius időutazása eredményez mindent, amiről a következő részek szólni fognak.

Mindenképpen jó, hogy láthatunk egy fordított helyzetet is, ahol a „beszélő majmok” kerülnek a „civilizált” emberek társadalmába. Kifejezetten jó rész, bár egyetértek @Zajec véleményével, jó lett volna egy kicsit többet megtudni arról hogyan kerültek vissza a múltba.