A felolvasó (2008) 81% 273★

Olyan páratlanul finom és érzékeny lelkű ez a film.
Érdekes lénián mozog a film, valahogy nem tudom teljesen elítélni Hannát, pedig sok rosszat hallottam róla a filmben, de itt mégis túl emberi. Talán az, hogy nem próbálta magát menteni, a tartásához ragaszkodott, a gondolataiban és az emlékeiben, majd később a megbánásban elmerült, ezzel valahogy előttem tisztára mosta magát. Michaelt sajnáltam nagyon, mert neki az egészé életére kihatott és meghatározóelemmé sűrűsödött a Hannával való kapcsolata.
Nagyon kellemes a zenei világa. Így a végén olyan érzésem van, mintha valaki a félhomályban finoman a nyakamba fújna. Borzongok, de mégis jól eső érzés.

Hihetetlen film. Hannát nem tudtam megkedvelni, egyszerűen nem értek vele egyet. Valamint nem értettem a kapcsolatukat a sráccal. Hogy Hannát egyáltalán miért érdekli.
Sajnáltam Michelt, ahogy Hanna bánt vele. Itt most nekem ő az áldozat.
A felolvasások voltak a kedvenceim :)

Korábban mindig csak az elejét láttam a filmből a tévében, így fogalmam sem volt róla, miről is szól a teljes mű. Most viszont sikerült megismernem az egész történetet és átkozom magam, amiért ennyire féltem tőle, már-már szabályosan kerültem, mivel sehogy sem fogott meg soha. Aztán valahogy mégis rávettem magam.
Egyszerűen nehéz szavakba önteni, mi minden volt benne. Annyi biztos, hogy potyogtak a könnyeim rendesen, a film nagy része alatt. Ahogy a könyvek szeretetét, az irodalmat, az olvasást és felolvasást végigvezették a filmen, a többi holokausztról szóló alkotás közül egyértelműen kiemeli. Persze, egyértelműen nem csak emiatt páratlan, hiszen a színészek játéka mind-mind zseniális volt, a három főszereplőnket mindenképp kiemelve.
Egyszerűen nem tudom, mit mondjak. Látni kell a filmet, és mindenkinek magának levonni a saját következtetéseit, a tanulságait, a saját érzéseit.
Valóban páratlan.

Most, hogy elolvastam a könyvet, muszáj volt újranézni a filmet is hozzá. Elképesztő, a szó minden értelmében. Két komoly témát feszeget a történet és rendkívül könyvhű lett a film szerintem. A színészek tökéletes választásnak bizonyultak, nagyon érdekes, magával sodró film, szép a vége is.

Sokáig ellenálltam neki, de itt végleg megszerettem Kate Winsletet. :)

Az ilyesmi történeteket meg egyébként alapból szeretem, ahol nem rágják a számba, hogy mi fehér és mi fekete. Szép film.

Három éve, hogy olvastam a könyvet. Szavakba önteni nem tudom, milyen mély benyomás tett rám. Sokáig kellett várnom, hogy a filmhez jussak. Egy üveg bor, sok zsebkendő. Nem volt csalódás a könyvhöz képest. Ritka ezt mondani. Csodálatos volt. Ezt is ritkán mondom. Újra kézbe kell vennem a könyvet.

Amikor először láttam, egy haverom ajánlotta, akivel erősen hasonló a filmes ízlésünk. Amikor először láttam, fél óra múlva kikapcsoltam, és legközelebb csúnyán lecsesztem a havert, hogy mi a vért ajánlgat nekem, romantikus filmet, meggárgyult az agya?! Ő meg kinevetett, és azt mondta: „Fogadjunk, nem nézted végig. Nézd végig, a film második fele a finom.” Úgy volt :D

Kivételes, sok mondanivalóval bíró mű. Minden bizonnyal a könyv is az.
Nagyon szép beállítások és jó zeneszerzés jellemzik. Azt hiszem a színészi játékot nem kell külön dícsérni, elég az a néhány tucatnyi jelölés és díj, amit a film kapott, megérdemelten.
Tetszett a lezárás, és az is, ahogy bemutatták, az éremnek mindig két oldala van.

Ez egy nagyon komoly történet. Végig izgalmas, leköti a figyelmet. Tetszik ahogy megoszt, egyszerre taszít és vonz. Szeretem az ilyen típusú filmeket.

A könyvet alig néhány napja olvastam, így nagyon friss az élmény. A könyvvel nem lettünk barátok, a filmmel sem feltétlenül sikerült igazán megtalálni a kapcsolódást. Az biztos, hogy nagyon szépen adaptálták a történetet, a fiatal Michaelt sokkal jobban kedveltem mint a felnőttet. Lehet azért, mert a felnőtt nagyon kiégett az évek során, valahogy nem éreztem át igazán a felnőtt Michael történetét. Hanna karaktere itt is nagyon meggyőző volt, talán az egész filmet ő vitte a hátán, Kate Winslet remek választás volt, bár nagyon fáztam, amikor a „szerelmes” jeleneteket láttam, valahogy itt, hogy láttam, nehezebben vette be a gyomrom egy felnőtt nő és egy 15 éves fiú kapcsolatát, mint a könyvben, ahol „csak” olvastam róla.
Nagyon szép film, mindenképpen megéri megnézni.