A felmérés (2024) 75% 2★

Elöljáróban annyi sejtésem volt a filmről, hogy kevés szereplős, nívós húzóneveket mozgató kamaradarab, megragadó alapvetéssel, amikre általában fel szoktam kapni a fejem. Végül valamivel több lett annál, más szempontból viszont kicsit mégse.
A szülői alkalmasság pszichésen rendkívül fontos téma, főleg ha ez egy elég nyomasztó jövőképre van rávetítve, és ezt a film jóformán intimebb tettekben, reális reakciókban tudta igazán bemutatni. Ezt az elszigetelt, roppant hangulatos helyszínt, az egyszerre high-tech-nek és némileg robusztusnak ható házzal, annak maroknyi szereplőjével nekem részleteiben Alex Garland Ex Machináját juttatta eszembe.
Cselekményügyileg akadnak kikövetkeztethető húzásai, kissé furcsa megoldásai, de zömében a pár megterheltségével együtt lehet rezonálni. Spoiler nélkül megemlíteném a nagyobb vacsorajelenetet, amiben meglepően sok dolog történik egyszerre, és a kialakult társadalmi rendszerről, egyéni hozzáállásokról érdekfeszítő gondolatokat lehet elcsípni. Ugyanakkor ezúton sajnáltam, hogy nem igazán nyújtott nagyobb betekintést a külső világ működésébe, helyzetébe, pedig de nagyon adtam volna és amúgy lett is volna rá lehetőség.
A párbeszédek igazán figyelemfelkeltőek, különösen a végefelé volt erősen pattogós két személy között, ahol az átérezhető motivációkkal, drámákkal markánsan bővültek a jellemrajzok. Ezekhez pedig remek színészek dukáltak. Himesh Patel rendben volt, Minnie Driver a rövidke játékidejében hatásos, Elizabeth Olsen eszméletlen természetességével megint betelhetetlen voltam, a show-t azonban nálam Alicia Vikander egyértelműen lopta. Tök ironikus, hogy korábban felhoztam az Ex Machinát, mert Garland mesterművéhez hasonlóan ebben a filmben is kulcsfontosságú karaktert formált meg fantasztikus átéléssel. A testjátékával, apró gesztusaival, őszinte megnyilvánulásaival egy briliánsan sokrétű személyiséget testesített meg. Hiányérzeteim ellenére is módfelett lekötő alkotás.