Watchmen: Az őrzők (2009) 79% 300★

Bárhányszor látom, nem tudom megunni. A képregényalapanyag is irtó jó, persze a film ettől még ócska is lehetne, de hála az égnek méltó lett. Kiváló zenei aláfestés, és az abszolút látványosan koreografált harcok is jól illenek a hangulatba, a színek és fények atmoszférájáról nem is beszélve. Majdnem elfeledkeztem a sok kiszólásról, utalásról és iróniáról az amerikai képregénnyel kapcsolatban, ezekért is érdemes nézni.
Simán szinkronnal tv-ben is láttam többször és az Ultimate Cut verzió is volt már előttem. Hát rengeteg hosszú. Aki inkább csak a szuperhősös tömegfilmeket szereti az inkább csak az alapfilmet nézze szerintem. Kicsit felszabdalja a filmet az a párhuzamosan beleszerkesztett animáció az Ultimate Cut verzióban, bár vitathatatlan, hogy hozzátesz az élményhez a metafora. Ugyanakkor így enélkül is egy intelligens és folyamatos figyelmet igénylő filmről van szó.
Szuperhősös filmből és képregényadaptációból is nálam ez etalon. Mindenképpen érdemes rászánni az időt.

Először is a zenék amit meg kell említenem, te jó ég de piszkosul jól eltalálták őket.
Érdekes és fordulatos film. Nagyon tetszett ahogy szépen lassan kibontakozik a történet, és minden a helyére kerül.
Lehet egyedül vagyok a véleményemmel de Doctor Manhattan nem egy isten hanem egy bar*m. spoiler
Kedvenc karakterem Rorschach volt.

Az egyik legtökéletesebb képregény-adaptáció amit láttam. Tele rengeteg apró utalással a valós, az alternatív és a képregényes történelemre is. Talán ez tetszik benne legjobban, a „mi lett volna ha?” történések. Végig licenszelt zenéket hallhatunk a film alatt, amik nagyon jól el vannak találva. A színészi játékok hagynak némi kívánnivalót maguk után, de az összképet nem rontják végülis. A harcok koreográfiája remek. Ha valaki rászánja magát a megtekintésére, mindenképp az Ultimate Cut verziót nézze, ebben ugyanis van egy fél órás animációs film is beágyazva, amitől csak még érdekesebb lesz a film.

Megrázóan komor, sötét és mégis realisztikus képet fest arról, hogy milyenek is lennének a szuperhősök egy korban, ahol közelgő totális háború fenyeget és a Föld pusztulása csupán egy gombnyomásnyira van. Érződik rajta a „300” hatása, ugyanakkor megvan a maga kis külön varázsa, hangulata, illetve a karakterek is könnyen magával ragadják az embert. Zseniális darab tehát, ami kiemelkedik a szalagon gyártott képregényfilmek hosszú sorából. Megtekintése kötelező!
(Megjegyezném továbbá, hogy én végig a Komédiás és Rorschach pártján álltam.)

A sorozat miatt újranéztem, hogy ne legyek nagyon fogalmatan, de az voltam. Ez nem a film hibája, hanem a sorozat bomlik ki lassan. A képregényt nem olvastam, de amit láttam belőle azt szinte teljesen visszaadta Snyder műve. Az újranézés mellett még egy érv szolgált: az ultimate cut verziót még nem láttam. Különben tetszik az alternatív történelem és a noiros hangulat szóval nem csalódtam.

Vonakodtam újranézni a Watchment, mert bár megvannak a maga pillanatai, első nézéskor sem hagyott bennem maradandó nyomot.
Ami tetszett benne, hogy az itteni „hősök” egyszerű emberek. Nincsenek emberfeletti képességeik (kivéve Dr. Manhattant), és a kormány sem áll mellettük, sőt tiltja a működésüket. Mindnek megvan a saját problémája.
Ehhez még jön egy kis hidegháborús hangulat.
A gond az, hogy nagyon hosszú. Az Ultimate Cut három és fél órás és ebben nagyon sok a felesleges jelenet. Például benne van egy srác, aki képregényt olvas. A néző pedig animálva láthatja, hogy mi van a képregényben. Értem, hogy meta, de a történethez nekem nem tett hozzá, a harmadik-negyedik ilyet már áttekertem.
A film egyébként minden hősnek ad elég időt, megismerhetjük a hátterüket, a múltjukat. Az a baj, hogy a film pörgősebb is lehetett volna, nagyon elnyújtottnak éreztem.
Látványa még ma is ott van a szeren, Manhattan effektjei jól néznek ki, a lassítások sem feleslegesek. Egyedül Nixon orrát találtam furcsának.
Nem finomkodik, kegyetlen és véres.
Viszont ugyanaz a bajom, mint amit sok mostani képregényfilmnél tapasztaltam. Nekem az egész nagyon mű volt. Nem éreztem katarzispontokat, végig olyan érzésem volt, mintha a készítők húztak volna egy vonalat és azon sétáltatták volna a figurákat. Így a drámai részek is „megvoltak”, igazából nem éreztem a történések súlyát.

Váratlanul ért maga a történet és lassan is állt össze. Nem vagyok nagy képregényismerő és kedvelő ember, de így is élvezhető volt. Hosszú film,és ha a többiek nem is Rorschach a szívembe lopta magát. (Az a folyton alakot váltó tintapaca álarc és az a hang…)

Igazi klasszikus, amit még a nem DC rajongóknak is ajánlok.
Olyan remekül lett felépítve a látvány, hogy tényleg igazi képregény hangulata volt és egyáltalán nem cenzúráztak, hanem maradtak a brutális realitásnál.
Kedvenc karakterem nincs, de azt megmelíteném, hogy mindegyik karakter remekül lett felépítve.
A történet kicsit nehéz volt, de megérte alaposan kielemezgetni, mert alapos és klasszul megírt történetet vittek vászonra. Ez főleg Alan Moore dicsérete.

Azt hiszem én a bővítet verziót néztem most, de annyira régen láttam, hogy nem tudom a képregényen kívül mi lehetett a plusz benne. Sose tudtam megmondani, mi tetszik ebben a filmben, de valami mégis. Lassú, nyomasztó, nyers, emberi?

Cool
Ezt a filmet is először képregényben olvastam, és elég pozitív csalódás volt, mert bár egy-két dolgot kihagytak, de a sztori mégis hű volt a képregényhez. Sőt, továbbmegyek, a színészi játék még többet hozott ki belőle, főleg Rorschah esetében. Egyszerűen fenomenális volt, olyan jól tudta adni a tökéletes pszichopatát, amit nagyon kevés filmben látni.
Ami negatív volt, hogy egy-egy mondat úgy kimaradt, ami fontos lett volna (mint az, hogy Dr. Manhattannek a fején egy hidrogénatom van, ami ugye nincs kimondva, vagy hogy Rorschah maszkja miért ennyire változékony…Amit nagyon jól oldottak meg, és zseniális a korhoz képest)
Borzasztó hosszú volt, de megérte, egyszerűen imádom, és ezek után még jobban kíváncsi vagyok a sorozatra, hogy az mit tud másképp mutatni.