Álom zóna

Azt álmodtam, hogy valami vizsgára készültünk, de egy szót sem értettem belőle. Ott volt egy kolléganőm is, akinek mondtam is, hogy hiába olvasom el a hülye fejezetet, egy szót sem bírok belőle megjegyezni. Kolléganőm meg valami papírt keresett az asztalán a többi papír között – a valóságban sem mindig talál semmit a papírhalmok miatt –, mire odaadtam neki, amit keresett. Mert hogy mint kiderült, nálam van. Utána bejött a tanár, és feltett mindenkinek egy kérdést. Mikor megkérdezte, hogy „Neked erről mi a véleményed?”, tudtam, hogy bármit mondok, úgysem fog tetszeni neki. Erre közöltem, hogy fogalmam sincs. Elég lenézően nézett rám, majd közölte, hogy később akkor kimehetnék segíteni a gyerekeknek cseresznyét szedni. Mint kiderült, nem kosarakat, hanem konténereket kellett volna megtölteni cseresznyével. Én meg közöltem, hogy ezeket én nem szedem le, mert alig rózsaszínek, mi pedig csak a sötétpirosakat szoktuk leszedni.
Később egy ismerősömnél voltam, akiknek baromi nagy lakásuk van – erről a lakásról sokat álmodok amúgy, pedig nem létezik –, ahol meg kellett valamit beszélnem az ismerősömmel. Bementünk egy szobába, ahová egy pasi is követett minket, majd hirtelen rájött, hogy ez női részleg és kiment. Mi meg nevettünk. Később haza kellett mennem, és az ajtó előtt összefutottam ismerősöm anyukájával, meg még pár emberrel.

Amúgy fura, mert ennek az ismimnek álmomban sosem látom rendesen az arcát, vagy utána nem emlékszem rá, ha felébredek.

Na ilyen az, amikor a külső világ elér az álmaimba.
Még egy hete sem dolgoztam az új helyemen, már azt álmodtam, hogy felvettek és elkezdek dolgozni, ám hamar elért a gazdasági válság, ami miatt a kormány bejelentette, hogy mostantól mindenki csak a fizetésének harmadát viheti haza. Emiatt kb mindenki azonnal felmondott, majd egy kicsivel később az oroszok meg is érkeztek Budapestre, és többek között a munkahelyem épületét is szétbombázták. Valamennyi idő elteltével a rommá lőtt Kálvin téren találkoztam a munkatársaimmal, akik nagyon örültek nekem, de sajnos hamar el kellett válnunk, mert szerveztek maguknak valami fuvart, ami kimenekíti őket az országból, de nekem már nem volt hely. Találkoztam egy másik régi ismerősömmel is, aki közölte, hogy Emil helyett Mourinhonak hívják. Egy újabb épület dőlt össze pont mellettünk, és mire elült a por, a romhalmaz túloldalán láttam, ahogy egy orosz katonai vezető lelövi Emilt/Mourinhot, mert az nem árult el neki valami államtitkot.

Azt álmodtam, hogy valami játékban, vagy filmben vagyok. Először egy lepukkant, sötét cirkuszban voltam éjszaka, ami ijesztő volt. Főleg, hogy senki és semmi sem volt ott, csak egy leszakadt plakát, meg egy viharvert sátor. Utána valahogy egy nagy helyiségbe kerültem, ami úgy nézett ki, mint egy könyvtár és labirintus egyben. Volt ott egy rakás római légionárius, akik azt a parancsot kapták, hogy fogjanak el engem élve. De hogy dárdákkal üldözzenek. Én meg futni kezdtem, de jöttek utánam, mire ide-oda rohangáltam a könyvekkel teli folyosókon. Végül már repültem, és leszálltam egy asztalra. A légionáriusok körbevettek, mire közöltem, hogy addig nem szállok le innen, míg nem beszéltem a parancsnokukkal. A végén már kiabáltam, mert valami hangos zene szólt.

Megjegyzés: A cirkusz néha előkerül az álmaimban, pedig rühellem a cirkuszokat. Főleg az állatkínzós számokat.

Álmomban egy nyári táborban voltam, ahol nem igazán éreztem jól magam. Nem tudom, hol volt a tábor, de egy nagy, több szintes épületben voltunk, ahová lifttel lehetett feljutni. A szobánk amolyan szocreálosan volt berendezve négy ággyal. Én meg mondtam, hogy nem akarok itt maradni, mert nem érzem itt jól magam és haza akarok menni. De nem lehetett, mert szólni kellett a felügyelő tanárnak. Én mondtam, hogy szólok, hogy holnap hazamegyek, ha meg nem enged el, akkor is elmegyek. Erre közölték, hogy azt nem lehet. Később két lány ebédet hozott nekem. A leves valami zöldségleves volt, a második meg spenót tükörtojással. Közöltem, hogy utálom a spenótot – a valóságban sem szeretem –, és nem vagyok hajlandó megenni. A leves nem volt rossz, de két kanál után közölte az egyik lány – aki úgy beszélt velem, mintha óvódás lennék –, hogy most megtanuljuk, hogy kell levest merni magunknak. Közöltem, hogy ne bánjon velem dedósként, tudok levest merni és meg is mutattam neki, hogy megy egyedül is. Közöltem, hogy otthon többnyire én főzök, szóval ilyesmi sem okoz nehézséget. A lány meg csak elnézően mosolygott. A levesbe meg valahogy sült húsok kerültek. Ekkor felébredtem.

Az igazság az, hogy életemben háromszor voltam ilyen nyári táborban. Az egyiket gyűlöltem – Balatonszepezden voltam –, mert a szobatársaim folyton piszkáltak. És nem is éreztem ott jól magam, de a két hetet valahogy kibírtam. Néha előjönnek ilyen emlékek. Fura, de az ilyen álmaimban általában 12-16 év közötti vagyok, pedig már régen nem vagyok gyerek.

Azt álomdtam, hogy egy élelmiszerboltban voltam, ami belül tök üres volt, és csak a falnál voltak polcok, amiken az áruk voltak. A kassza meg – egy darab volt – a bolt közepén állt, ott lehetett fizetni. Én odamentem, de közben mikor csipogták le a cuccaimat, valaki kihívott. Mire visszamentem, addigra a kocsimat eltolták az holmimmal együtt a bolt egyik sarkába. Visszahúztam, és észrevettem, hogy mindenem eltűnt a kocsiból. Szóltam az eladónak, de ő azt mondta, hogy nem is volt semmi a kocsiban. Én viszont tudtam, hogy igen. A bolt hátulja felé mentem, mire hirtelen a már húsz éve bezárt általános iskolám alsó tagozatos épületében találtam magam. Pont úgy nézett ki, mint anno a valóságban – ahogy minden álmomban, ami itt játszódik –, és tudtam, hogy meg kell keresnem valakit. Benyitottam az egyik terembe, de ott csak pár diák volt. A másik teremben meg tök sötét, de ott nem volt senki, csak az üres asztalok és székek. Így fogtam magam, és végigmentem az egy darab folyosón (kis, vidéki iskola volt, két, egy szintes épülettel), majd ki az udvarra a szemközti, felsős épületig. Tudtam, hogy – mint a valóságban is – a mi termünk a mosdó utáni második. Útközben valahogy egy utcán találtam magam, ahol egy rakás japán iskoláslány sétált. Engem meg megkértek, hogy álruhában férkőzzek be egy fiúiskolába, mert ott valami történt. Egy fiút meg, aki nagyon ellenkezett, a lányiskolába akartak beszervezni. Még az ágyból is megpróbálták kirángatni a srácot, aki keményen kapaszkodott az ágytámlába.
Utána egy teremben voltunk, ahol az ominózus srác a falnál állt, vele szemben két másik fiú, meg egy lány. A lány volt a főnök, aki azt mondta a fiúnak, hogy „Te nagyon szánalmas vagy, tudod?” Aztán kiküldte a két fiút, és odalépve a falnál álló sráchoz, elkezdte nyalogatni a nyakát, mondván, hogy ha megteszi, amit mondanak neki, akkor majd megjutalmazza. Ekkor felébredtem, de sejtem, milyen jutalom volt kilátásban. XD

amúgy az éjjel pont olyan holttestekkel álmodtam, mint amilyeneket a Tunnelből a sorozatgyilkos hagy hátra. vagyis először csak egy holttest volt egy kihalt úton az erdő közepén – amúgy én is detektív voltam :D –, de aztán konkrétan elkezdtek hullani a holttestek az égből, mármint az út mentén lévő fákból, s köztük olyanok is voltak, akik amúgy részt vettek a nyomozásban. cseppet sem volt creepy :DDDD
amúgy tök lazán ébredtem fel utána, mintha nem lett volna épp egy rémálmom :D valami nincs rendben velem :D

Ezek az elmúlt 1 hónapban voltak, csak most jutok ide…

1, Erre már nem emlékszem olyan jól, hónap elején volt, csak annyi maradt meg belőle, hogy postán kaptam valami kis csomagocskát, ilyen kis tenyérben elférő szövet zsákocskát, amire rá volt írva fura betűkkel (vagy olyan betűs gyöngyökkel volt kirakva? valami gyöngyök is voltak rajta, az tuti…) az egyik becenevem, de valahogy rosszul volt írva és az volt benne a félelmetes, hogy elvileg innen Snittről kaptam valakitől, pedig senki (2 ember kivételével) nem tudja itt, ki vagyok, + mi az a régebbi becenevem, vagy hogy hol lakok és ráadásul…………………. az a Snittes egy JW (Jehova tanúja) volt!!! D: És tök mérges voltam, hogy ki ez és mit akar tőlem és miért nem hagy békén ez a szekta és közben nyitni akartam ki a kis csomagot, de……. felébredtem… =_=
De a kis csomag is félelmetes volt annyiból, hogy nem volt véres vagy horrorisztikus kinézetű, de a Blair Witchből arra a véres rongyba csomagolt fogakra emlékeztetett… X(

2, Ez is hónap elején volt. Élőben napok óta néztem reggel-délben-este-éjjel, hogy át lehet-e már venni a 100 epizód 2022-ben plecsnit, de nem lehetett és egyik nap azt álmodtam, hogy mikor legközelebb megnéztem………………… MÁR ÁTVETTÉK ELŐTTEM 175-EN!!!!! DX
Pedig ugye első szerettem volna lenni… X,)
Ma viszont erre ébredtem végre: https://snitt.hu/kituntetesek/100-epizod-2022-ben
Majd kiugrottam a bőrömből, mert még nem vette észre előttem senki és csak sikerült 1.-nek lenni! *0* Sőt! Még itt https://snitt.hu/kituntetesek/200-epizod-2022-ben is… *w*♥

3, Ezt meg tegnap álmodtam, de………….. uhh… nem emlékszem, csak arra, hogy Scarlett Johansson volt benne, csak már mikor felébredtem se emlékeztem, hogy én voltam ő, vagy valami filmszerűt álmodtam-e, mintha ő lenne filmben, de nem látni őt, olyan FPS jellegű az egész és tudom, hogy ő volt az és szerintem emiatt https://snitt.hu/karcok/87680 a karc miatt került a képbe, mert amúgy nagyon nem az esetem a csaj (kivéve a Don Jont, ott tök szimpi volt), + nem is emlékszem a filmre, csak előző nap kigugliztam, hogy honnan van az a kép… @_@

Jaj… múltkoriban azt álmodtam, hogy nálunk voltunk, de kicsit másabb volt a házunk/kertünk és itt voltak unokatesómék és szürkület/este volt és nem tudom, így mindenki elvolt, ilyen szokásos rokonos zsongás volt mindenhol (ami amúgy sose volt jellemző ránk, legalábbis itt nálunk), házban, kertben, valami teraszfélén… na és mikor felébredtem, kicsit később esett le, hogy ott volt Colin Farrell is……………. mert hogy ő is a rokonsághoz tartozott… =DDD
Viszont vagy nem voltunk nagyon jóban vagy nem tudom, de nem beszéltem vele, sőt, mintha kerültük volna egymást… @_@
Amúgy ez azért fura, mert 1000 éve láttam CF filmet vagy bármit vele kapcsolatban… @_@
Viszont talán akkoriban néztem valami filmet, ahol valaki hasonlított rá, lehet amiatt.
De hogy hogy lett a rokonunk? XD

Meg mintha lett volna még valaki színész, akivel álmodtam az elmúlt napokban, de már nem ugrik be. De az is fura, miért álmodok színészekkel mostanában? Még régebben, mikor fel-fel lángoltam egyik-másikkal kapcsolatban, megértettem volna, de most? @_@

Ma is pl. tök jót álmodtam. Először ilyen erdős, sziklás hely volt és sajnos már nem emlékszem, csak ugye a sziklaszirten voltam/voltunk? és talán már este volt akkor is és köd/felhő úszott a perem alatt és nem lehetett tudni, milyen mély a szikla alatti rész, de aztán valaki leesett vagy lemászott, lehet én voltam és az volt a lényeg, hogy az valami átjáró szerű volt és nem lehetett lezuhanni, csak átléptél egy másik világba, ami amúgy elvileg ugyanott volt, csak a színek változtak. Volt valami sötét, feketés-lilás, meg egy világos verzió. És már nem tudom hogy lehetett váltogatni őket, vagyis úgy, hogy ki-be lépegettél a mélységbe, és elvileg lehettél a sötét verzióban is, meg aztán a világosban is, szóval nem az volt, hogy választani kell egyik vagy másik oldalt. Meg ugye lehettél azon a helyen, ahonnan indultál, „a sima, mi világunkban”, viszont egyszerre nem lehettél a 3 verzió közül, csak egyikben. De időben talán nem utaztál, csak térben. És amúgy visszagondolva elég félelmetes volt, hogy így bele kellett lépni a mélységbe, a füst/köd/felhők közé, mármint óvatosan is lehetett, de volt, hogy csak úgy, mintha medencébe ugrana az ember, úgy mentünk bele és basszus mi lett volna, ha megszűnik ez az átjáró és csak simán lezuhanunk a mélybe? D:
De emlékszem, még volt, hogy valakinek én mutattam, hogy nyugi, nem kell félnie, csak így lépjen bele a mélybe, nem lesz baja… végül nem tudom lett-e baja, mert nem tudom, utánam jött-e…
Meg annyi, hogy a sötét lilás verzióban volt valami gyönyörű kastély szerűség a szikla egyik oldalán és ott tanítgattam azt a valakit. Ez a hely tetszett nekem legjobban.
De aztán a vége az volt, hogy a saját világunkban voltunk, de ilyen régi koros hangulat volt, lovaskocsin, meg ilyen gypsy wagon szerűn (csak nem volt olyan csicsás) közlekedtek a népek, állati szőrmék voltak rajtunk kabát helyett és nyilakkal lövöldözött valaki és egyik ahogy néztem valami átkozott/mérgezett nyíl volt. Réges-réginek tűnő fekete volt, mint amiket ásatásokon lelnek és porladt szét a kezemben, mikor megfogtam, pedig előtte lőtték ki, ebből lehetett tudni, hogy mérgezett/átkozott/elvarázsolt, valami ilyesmi volt. És volt valami főméltóság, aki menekült, de ő se csicsásan volt öltözve, de lehet csak a menekvés miatt, vagy nem méltóság volt, csak főnök, bandavezér, és az ő feleségét akarták kinyírni azzal a nyíllal, csak elvétették. És biztonságba kellett őket juttatni és én is azok közt voltam, akik harcoltak/vigyáztak rájuk útközben és………… ez a fővalaki Brad Pitt volt……… X,)
És kicsit csodálkoztam is, de aztán elkönyveltem, hogy persze, hogy Brad Pitt, ki más lehetne? :D De lehet ez valami filmforgatás volt vagy nem tudom, de aztán fel is ébredtem… :s
…
Most belegondolva valami ilyesmi szőrmékben volt: https://snitt.hu/kepek/50374 csak barnás színűekben, meg a fején nem volt tökfödő és hosszabb haja volt, válltól kicsit lejjebbi és valahogy régi korosan volt összefogva, na valami ilyesmi: https://snitt.hu/kepek/4612 volt, de Pitt volt és le volt rogyva a földre, olyasmin, mint a Jesse Jameses képen, és fogta a feleségét, akkoriban volt a nyilas támadás, én meg valahonnan kicsit fentebbről láttam őket és akkor láttam meg, hogy az BP… :D

Jaj, de jó lenne, ha le lehetne tölteni az agyunkból az álmokat és fel lehetne tölteni őket a netre és bárki nézhetné, aki akarná… a jövő YTakármi csatornái erről szólnának! Gyó! Ebből filmet lehetne csinálni! O_O
A jogok az enyémek, már most szólok!
…
És mindjárt jön valaki, aki elárulja, hogy ilyen film/könyv már rég létezik… :l

Ui.: most van épp híradóban, hogy esett hó Bánkúton… most álmomban is amúgy volt havas rész, meg néhány napja is havazással álmodtam… *0*
Kiskoromban megálmodtam dolgokat… :o

Ui.2: a sziklaszirtes dolog hasonló volt ehhez: https://www.youtube.com/watch… csak annyi, hogy mondom, nem ilyen volt… X,) De lehet ez ihlette, mert https://snitt.hu/karcok/84255 <-- 3. muzsika…

Én két napja ezt álmodtam:
A régi általános sulimban voltam (amit amúgy már nagyon régen bezártak, mert kevés volt a gyerek), ahol anyukám is tanított (ő óvónő volt amúgy a valóságban és sajnos tavaly meghalt), ráadásul alsós is voltam. Talán negyedikes. Aztán hirtelen otthon voltam a mostani szobámban, és raktam össze a táskámat másnapra. Este volt, égett az asztali lámpa (ami már nincs), és kiderült, hogy két fajta énekóránk van. Az egyik rendes énekóra, a másiknak meg olyan fura neve volt, de a lényeg, hogy pártdalokat kellett rajta énekelni. Kiderült, hogy arra nincs könyvem. Erre hirtelen megint a suliban voltam, és rohantam anyuhoz a tanáriba, hogy nincs meg minden könyvem. Anyu meg mondta, hogy majd később kapom meg. Átmentünk az udvaron, ami fura mód füves volt, meg dombos és egy csomó elsős ült ott asztaloknál és rajzolt.

Tegnapi álmom:

Egy olyan városban voltam, amit nem ismertem. Ott volt egy nő, meg egy másik lány (velem egykorú, mivel mindig tizenévesnek álmodom magam valamiért), akivel el kellett mennünk valahová. De nem együtt, hanem külön. A társnőm elindult, de én nem tudtam, merre kell mennem. Elkeseredtem, sírtam, de elindultam erre-arra. Aztán azt mondtam, haza akarok menni. Erre felébredtem.

JAJ! El ne felejtsem! =D
Ma megint jó, ez a 2., de nah :D volt egy Snittes álmom. :D

Az internet tele volt a hírrel, hogy meghalt Freddie Mercury és valaki egyből csinált is neki kihívást. Azaz csak próbálkozott vele. Elvileg 5 filmet kellett volna megnézni, de még nem volt kész a kihívás, viszont a kihívás úgy nézett ki, mint egy filmes adatlap, csak nem volt plakát feltöltve hozzá, ezért legelőször azt hittem ez hír. De mivel pont előtte olvastam a hírt, hibajelezni akartam, hogy ez a hír duplán van felvíve. Csak aztán ahogy frissítgettem, akkor jöttem rá, hogy ja oké, ez kihívás, csak még nincs kész. Aztán egy idő után már az volt kiírva, hogy „azt hittem az appon vagyok”… vagy valami ilyesmi. És onnantól a kihívás plecsnijével szenvedett az illető, ami tök menő volt, csak nem tudom honnan szedte a képet, mert látszott, hogy jobb oldalról valami rajzprogival le kéne satírozni egy függőleges vonalat. Ehelyett jobbra-balra tologatta az illető a képet, meg a méretén próbált változtatni és már épp írni akartam neki, hogy majd inkább megcsinálom neki a képet, mert annyira idegesített, de ekkor átváltott valami másik, tök béna képre és azzal próbálkozott és aaaaaaaaaaahhhhhhhhh… DX

És felébredtem… =_=

És akkor esett le, hogy Freddie már tök rég meghalt, ráadásul nem is színész volt, itt meg úgy volt előadva, mintha színész lett volna… @_@
Mondjuk lehet reinkarnálódott és tényleg színész lett és mostanában halt meg… @_@"
Vagy egy másik univerzumban történt mindez… @_@"""