Álom zóna

jaj, végre, nem is tudom, mikor álmodtam utoljára… D:

nem tudom miféle helyen voltam, ilyen egyetemi aula/múzeum/kulturális épület/csarnok vmi volt. ablaktalan, hatalmas tér, fa gerendaszerkezettel és ilyen régi, sötét kő járólapokkal.
ilyesmi: https://www.kfvt.hu/img/42617/KFVTharomajtos_altpic_1/5… csak nagyobb négyzetek voltak. főleg feketeszemcsék, de volt bennük világosabb szürkés/barnás szemcse is. és apróbbak voltak a szemcsék… @_@
na, de nem is ez a lényeg.

szóval volt ez a nagy hely, vmi rendezvény/kiállítás volt és elég gyér volt a világítás és nem tudom voltak-e még más kiállított tárgyak, de középen volt egy hatalmas, külsőre kicsit villanykörteszerűségre hasonlító vmi, de nem üvegből, hanem … wow, ezt így hívják? jutazsák anyagból.
ilyen: https://textilwebaruhaz.hu/wp-content/uploads/2016/12/j…
csak ennél nagyobbak voltak a hézagok a szálak közt, de ugye az egész hatalmas volt és nem tudom mi tartotta, mert nem emlékszek kötelekre… belül meg mintha levegő lett volna. de nem fújták bele, csak légüres tér volt benne.

és aztán vmi iskolai íróasztalka szerűnél magyaráztam vkinek és mondogattam a nevét becézve, de rajzolt vmit és nem figyelt, aztán meguntam és kimondtam a teljes keresztnevét erélyesen és arra már felkapta a fejét. és egy áltsulis osztálytársam volt az. spoiler de áltsulis korúnak tűnt még, pedig láttam róla azóta képeket. bár nem sokat változott az is igaz…
és aztán felpattant és elkezdett sürgetve vezetni, hogy menjek utána, nézzünk meg vmit, de akkor mintha már nem is ő lett volna, hanem vmi ismeretlen, de álmomban mintha ismertem volna. vmi művész nő? lehet ő készítette azt a jutazsákos cuccot. mindenesetre oda vitt be, de már félig le volt eresztve az a zsákvászon gömb és emiatt már nem lehetett normálisan közlekedni benne, hanem emelgetni kellett a vásznat, mint mikor nagy lepel alatt tartózkodik az ember. és tök macerás volt úgy haladni benne + nem is értettem hova rohanunk úgy. de aki vezetett, nagyon boldog volt és úgy emelgette/dobálgatta a vásznat, mint aki a mennyországban van.
vagy beszívott… @_@
engem + tök zavart, hogy miért van leeresztve, előtte sokkal jobb volt. ugye, hogy jobb volt? – kérdeztem az akkor már megint osztálytársamat. és ő is azzal volt, hogy előtte, mikor „lebegett”, akkor jobb volt, mert könnyen be lehetett alul menni a lukon…

és így ennyire emlékszek.
+ fel is költöttek szóval… :s

uh és ezt amúgy tegnap de. kezdtem írni, miután rádöbbentem, hogy valószínű a csatolt film miatt álmodtam ilyen jutazsákos körte alakú, levegőtől duzzadó, aztán félig leeresztett cuccost… @_@ csak az volt a fura, hogy sose láttam, hogy ki lenne kötözve vagy tartaná vmi… @_@" kicsit olyan volt, mint vmi… élőlény?
vagy lehet intelligens anyag volt…
vagy spoiler? @_@"""""""""

amúgy a zsák jutazsák színű is volt és voltak rajta hatalmas bordósvörös pöttyök. @_@

jó volna ma is álmodni vmit… =,<

Múlt éjjel azt álmodtam, hogy egy taxiban ültem valami városban, amit nem ismertem. Mindenhol hatalmas házak voltak, amolyan régi, amerikai házak, amiket a XX. század elején játszódó filmekben szoktak mutogatni. Egy nagy házat kerestünk egy barátnőmmel, valakiét, akit ismertem. Amúgy a város tök modern volt, csak az épületek voltak régiek.
Hirtelen megláttunk egy teázót, ami úgy nézett ki, mint egy hatalmas, fehér teáskanna – szó szerint! –, csak voltak ablakai és ajtaja is. Mondtam a barátnőmnek, hogy teázzunk meg, mert igen hangulatos helynek látszik. Kiszálltunk a taxiból, a barátnőm bement, én meg ki akartam fizetni a taxit. A taxis, egy fiatal, bunkó kis csávó közölte, hogy nem akarja megnézni az órát, neki jobb dolga is van ennél. Én meg mondtam, hogy van nálam pénz, ki tudom fizetni, de végül közöltem vele, hogy jó, akkor nem fizetek és bementem a teázóba. A teázó belül hatalmas volt, egy lépcsősor vezetett le a hatalmas térbe, amiben rengeteg asztal volt, de mindnél ültek. Fehér asztalok, székek, meggypiros padló és a falakon barna szekrénykék. Voltak ilyen kis beugrók is, az egyikben néhány kislány nevetgélt és kergetőzött. Ja, csak lányok és fiatal nők voltak benn, mindenkinek rikító színű régies ruha volt. Tudjátok, kötényke, régies lábbeli, egészruha, stb. Engem meg valami hírességként kezeltek, ami meglepett.
Hátul meg volt bolt is, ahol mindenfélét árultak, de mind kézműves cucc volt. Néhány alkalmazott – persze mind nő – éppen készítették az árukat egy asztalnál, én meg körbenéztem. Megpillantottam egy kosarat, amiben boszorkánylány babák voltak jó drágán – 12 500 forint volt egy darab –, de nem tudtam ellenállni és felmarkoltam egyet. Meg még további gyönyörű dolgok is voltak a plüssöktől kezdve mindenféle kerámiatárgyig. Hirtelen megjelent a barátnőm, hogy mennünk kéne, mert délután egyre vissza kell érnünk, vagy baj lesz. Én meg megnéztem a karórámat – szerintem tizenöt éve nem hordok karórát –, amiből kiderült, hogy már háromnegyed három van. Gyorsan kifizettem a babát, majd elindultunk, de inkább gyalog akartunk menni, nem akartuk megint kifogni a bunkó taxist.
Az egyik átkelőnél valami színdarabot adtak elő, színpompás török kori ruhákban, amit le akartam filmezni, de pont zöldre váltott a lámpa. Az egyik nő még meg is jegyezte, hogy milyen kár, hogy ilyen gyorsan váltanak a lámpák. Aztán felébredtem.

3 hete folyamatosan azt álmodom hogy magyar mint idegen nyelvet korrepetálok. Lehet, hogy ez egy jel?

nem filmes, de meg kell örökítenem! bár mintha lett volna már ilyen korábban, de na: azt álmodtam, hogy aludtam! O_O
és aztán felébredtem… jaj, belegondolva, eszembe jutott róla az Eredet… :D
mm álmomban ébredtem fel, a valóságban nem. és aztán csináltam valamit, amit inkább hagyjunk… XD + az emeleten aludtam az utca felőli, szomszéd felőli szobában a mostani berendezéssel, de az ágy mellett, a földön. volt párna + takaró is velem, de mintha ágynemű nélkül lett volna a téli takaróm, + alattam nem volt semmi. régen aludtam így néha a földön, de mindig volt alattam ilyen „derékalj” vagy mi… vagy másik vastag takaró…
és aztán kimásztam a folyosóra és lenéztem a lépcsőnél, ami… hát nem is tudom már hogy volt, de nem úgy, ahogy most van… és alul meg ott ült a sarokban, ahol most a csigalépcső van, annak a helyén tesóm, vmi fotelben és tévézett, de nem látott meg… @_@ odalenn be volt sötétítve, fenn ahol én voltam ott meg fel volt húzva a rolló. + még mikor a szobában voltam, néha láttam magam az ajtó üvegében és mindig kicsit bennem volt, hogy jaj, ugye nem más az? @_@"
+ fura, hogy az ajtón vagy nem volt függöny, vagy a másik oldalon volt…?

+ előtte volt egy olyan álmom is, hogy ilyen rajzfilmszerű volt, de volt benne vmi matt, szürkés árnyalat, nem az a szép ragyogó színek voltak. kicsit mintha esőfátyol lett volna mindenhol, de nem esett, csak úgy folytak le a fűcsomók a sziklákról, amik meg szürkék voltak, szóval lehet amiatt is volt olyan… vagy mintha ködös/párás lett volna a levegő valahogy?
na és autóval mentünk egy zöld, füves hegy szűk ösvényén. nemtom a kocsi hogy fért el, de az is olyan kis, szűk volt kívülről, mint amit összepréseltek, de olyan rajzfilm szerűen. meg nem tudom most tényleg vagy csak így utólag képzelem bele, de mintha kis piros autó lett volna, ilyen kirándulás/nyaralás szerűen teletömve mindenfélével. kívülről nem is látszott a sok holmitól, hogy emberek ülnek benne. én elvileg hátul ültem, de filmszerűen láttam a dolgokat, mert kintről láttam, hogy ahogy mentünk a kocsival, valaki előttünk az ösvényen landolt? biciklivel… vagy csak állt ott keresztben a bicajjal? és ahogy közeledtünk ugrott egyet a bicajjal együtt? de ilyen jókedvűen és……… aztán leugrott a mélybe… ami nagyon mélyen volt… tériszonyom is lett tőle + nem értettem, mi volt ez a jelenet. @_@ de elvileg senki nem látta, csak én.
következőre annyira emlékszek, hogy az már nem rajzfilmszerű volt, hanem rendes élőszereplős vagy hogy mondjam és lenn voltunk a mélyben. épp sötétedett, de ugye a sziklatövében hamarabb sötétedik, úgyhogy fenn az ég még nem volt csillagos, de gyorsan ment lefele a nap…
egy elhagyatott nem is tudom mi volt az, kis, tető nélküli családiház maradványok voltak a sziklatövében, + vele szemben a gizgazban itt-ott, én meg megleltem azt a helyet, ahol a biciklis földet ért, de nem volt ott, csak talán egy sötét folt, ilyen rendőrségesen körbe rajzolva, de már nem nagyon látszott, csak tudtam, hogy az a földet érése helye… nem is emberalakúra volt körberajzolva…
és vmit magyaráztam róla apámnak, közben láttam, hogy anyám ment a hátunk mögé a susnyásos részre az egyik ház romjai közé… szerintem pipilni. ami most belegondolva hülyeség, mivel elvileg csak mi voltunk ott és elég sötét is volt, a kocsi mellett is intézhette volna…
és vissza akartam nézni a foltra, de közben észrevettem, hogy emberek mozognak velem szemben a sziklafalnál lévő romok közt. felkapcsolódtak itt-ott valami fények, de csak az ablakokon szűrődtek ki a tetőtlen romokból. az emberek meg jöttek-mentek, mintha láthatatlanok lennénk és ők eddig is ott lettek volna… vagy mintha szellemek lettek volna és most vettem volna észre őket. átlátszóból váltak elég gyorsan valóságossá… @_@
és megijedtem, hogy mi lehet anyámmal és ahogy hirtelen hátra fordultam, hogy menjek érte, gyerekek rohantak ki az ottani romok közül és ordibáltak, hogy „itt C-k laknak!”… ??????????? =D
de ők is C-k voltak és olyan jellegzetes képet vágtak futás + ordibálás közben, nem lehetett eldönteni róluk, hogy most nevetnek vagy félnek. a kezüket is lóbálták az ég felé, mint azok a nemtom milyen rongybabák, amiket alulról levegő fúj… pedig Family Guyban hányszor elmondják egyik részben annak a cuccnak a nevét… XD
na és aztán felébredtem… :s

Jaj! XD
@Netta88! Vagy 2 napja veled álmodtam! =D

Leltetek valahol egy kis fekete kecskét. Még kis szarva is volt már. És talán gazdát kerestetek neki. Nekem meg nem kellett, de azért átmentem hozzátok megnézni. Meg talán valami olyan is volt, hogy apám keresett közben a kiskecskének párt?

Ilyen családi, emeletes sorházban laktatok és elég sokan voltatok otthon. Mindenki már felnőttebb korú volt. Valami nagybácsiszerűk is voltak ott, de csak úgy… nemtom, hogy ott laktak vagy miért, mert nem volt ünnep meg semmi. Vagy lehet valami családi/rokoni haverok is voltak köztük. Tudod, mint amerikai filmekben, hogy van egy rakás nép a házban, közben a háromnegyede nem is ott lakik, csak lézengenek ott… XD
Aztán hogy megnéztem a kecskét, valami emeleti kis ablakon néztünk ki és tán arról volt szó, hogy elmegyünk az állatkertbe.
…………..
A Nyíregyháziba………. ami ott volt vagy 10 perc sétára tőletek. :D
És aztán következő pillanatban már valami parkszerűségen vágtunk keresztül, ahol volt egy nagy mesterséges tó. De nem volt mély (a fala max 1m ha volt, és fehér, tenyérnyi kocka csempével volt az egész kirakva), ráadásul ki volt száradva, úgyhogy belementünk, hogy azon keresztül vágunk, erre az állatkert felől rohant egy rakás mindenféle jószág felénk. O_O

Aztán mogyorós csokit ettem, de valami asztalnál, de valahogy próbáltam sutyiban enni, de közben láttad és aztán már itt a környékünkön egyik utcában voltunk és végül kérdeztem, hogy kérsz-e a csokiból és ebből valami nézeteltérés lett és már sírtál is én meg épp igazat akartam adni neked, erre felébresztett valami… D:

…

Most belegondolva, lehet ebből https://snitt.hu/kepek/206769 a filmből jött nekem a kecske… @_@ És még ilyen nagy, lógós, fehér-sötétkék csíkos pólószerű is volt ráadva. X,)

****************************************

Lol, közben jön itt anya, hogy tekerjem már vissza neki a Heidit oda, ahol az öreg viszi a nyakában a ………………… kecskét… :D

Álmomban középiskolás voltam, és volt két barátom – két fiú –, akikkel együtt léptünk fel a bullying ellen. Mindhárman elszenvedtük az iskolai bántalmazást, így összetartottunk. Ám ez egy idő után szemet szúrt a suli kiskirályának, egy kb. 18 éves fiúnak, aki kifejezetten engem akart. Mikor ez kiderült, mondtam a fiúknak, hogy engem akarnak, ők maradjanak ki ebből, akkor őket nem fogják bántani. Az egyik fiú, Pete, akivel különösen jó kapcsolatom volt – nem romantikus fronton –, aggódott, de elengedett.
Mikor odaértem a „főnökhöz”, aki körül vagy 15-20 srác is álldogált, mondtam neki, hogy nagyon bátor dolog ennyi erős fiút ráuszítani egyetlen gyenge kislányra. Aztán közöltem vele, hogy kezdjen a saját súlycsoportjával, de nyugodtan veressen meg, erőszakoljon meg, ha ettől kiskakasnak érzi magát a szemétdombon. Valamilyen úton-módon egyetértésre jutottunk, ő el is engedett.
Közben megszűnt a sulink – egy szempillantás alatt –, a két barátom pedig egy másik suliba került, nem oda, ahová én. Az álom szempontjából eltelt két év, én pedig végre ráleltem Pete-re és a másik haveromra, akinek az álomban neve sem volt. Vagyis inkább a sulit találtam meg, ahol ők voltak, de rádöbbentem, hogy az igazi nevüket sem tudom. Ugyanis, bár egy suliba jártunk előtte, de nem egy osztályba és csak a becenevünkön szólítottuk egymást. Egyikünk sem tudta a többiek igazi nevét. A másik barátom öngyilkos lett időközben, mert mint kiderült, Pete olyanná vált, akik ellen küzdöttünk és a másik barátomat addig kínozta és bántalmazta, míg ő inkább megöngyilkolta magát. Ez felháborított, és hirtelen egy irodában találtam magam egy rakás tanárral, majd kicibáltak onnan, mert nem vagyok ottani diák.

Hirtelen felnőtt lettem, egy iskolában dolgoztam, ahol a felsős gyerekek egy törpenövésű diákot cikiztek. Még a csapot is nyitva hagyták direkt a mosdóban, mondván „valaki majd elzárja”. Mikor ezt szóvá tettem a gondnoknál, ő csak annyit mondott, hogy a mai gyerekekben nincs felelősségtudat és együttérzés.

Uhh, nem konkrét film, de most erről https://www.youtube.com/watch… (az elején mikor a rádió hangja eltorzul – amúgy nem néztem meg, mert nincs hozzá adatlap, de ha csinál neki valaki, szóljon és megnézem! :D ) eszembe jutott, hogy basszus ma volt egy fura álmom! D:

A tyúkoknál voltam és leltem egy tojást. Megörültem neki, mert jó nagy volt. Igazából nem tudom, akkor hogy nem volt fura, mert most visszagondolva inkább olyan volt, mint egy krumpli. Alakra is (ilyesmi volt: https://media-cldnry.s-nbcnews.com/image/upload/rockcms… az alja szélesebb volt és görbült kicsit oldalra + enyhén laposkás volt és sima) + méretre is. A tenyeremben elfért, nem nagy krumpli méret volt, de nagyobb volt egy XXL-es tojásnál is. Nekünk meg japántyúkjaink vannak, azok nem szoktak XXL-es tojásokat se tojni… X,)
És nem is volt kemény a héja, de világosas barna tojás színű volt. És valamiért arra gondoltam, hogy jó lesz kikeltetni. És aztán mintha hallottam volna valamit vagy nem tudom miért, de a fülemhez emeltem és hallottam belőle egy nyöszörgést/szuszogást/sóhajt. És az volt bennem, hogy wow, ez már kész is van, mindjárt kikel.
Ami azért fura, mert a kiscsirkék nem szoktak úgy nyöszörögni/szuszogni… meg az volt bennem, hogy valami szőrös valami van benne…
Aztán ahogy hallgattam, elkezdett valami felnőtt/idősebb férfi hangon agresszíven suttogva beszélni valamit, de már nem emlékszem milyen nyelven vagy hogy értettem-e + hogy utána mi történt, de mintha meg akart volna fenyegetni/ijeszteni… vagy figyelmeztetni akart valami szörnyűségre? Mert egyre hangosabb lett… @_@
Bár tudnám, mit mondott… =(

Amúgy most miközben írtam, beugrott, hogy a Berserkben volt valami ilyen tenyérben elférő beszélő tojásszerűség… de azt 1000 éve láttam… Persze lehet tudat alatt el volt raktározva és most valahogy, valamiért előjött… @_@"
Hmm, lehet újra kéne végre néznem…

Ez fura,mert egy ideje nem néztem vele semmit, de Park Hyung Shik-ről álmodtam… Vagyis igazából arról hogy neten nézelődtem az álomban és azt láttam hogy van egy új filmje. Sőt már elérhető is volt… Ami még furább hogy valahogy teljesen az volt bennem hogy ez valóban így van, de megnéztem és nem. XD :P

Azt álmodtam, hogy bevásárolni voltam és nem fizettem ki az árut, hanem pár másik emberkével együtt fizetés nélkül toltuk ki a bevásárlókocsit a bolt hátsó ajtaján. Ott meg egy ilyen hatalmas raktárszerűségbe kerültünk, ahol versenyezni kellett – miközben toltad a kocsit –, és emberek ültek a földön. Mint a hajléktalanok. Még meg is jegyeztem, hogy milyen furát álmodok megint és kíváncsi vagyok,hogy végződik. Hirtelen kijutottunk egy homokos területre, ahol fel kellett mászni egy homokdombra. Én és egy férfi szinte egyszerre értünk fel, de én egy lépéssel megelőztem. Utána le kellett menni, mire fogtam magam és leugrottam a másik felén. Hirtelen egy házban találtam magam egy kínai családdal, ahol a lány magyarul veszekedett az anyjával. Hirtelen kezdett elhomályosodni a kép, és azt hittem, felébredtem. De alig bírtam kinyitni a szemem, az ágyamban feküdtem, sötét volt, de amikor meg akartam mozdulni, kezdtem lecsúszni az ágyról. Ekkor rájöttem, hogy még alszom és felébredtem.

Többször álmodtam már az Odaát sorozattal meg a szereplőivel, és mindig egy kicsit szomorúak voltak a dolgok, de közben meg ilyen nagyon megnyugtatóak is, ami után fájt a szívem felébredni. (csak a szokásos spn hangulat xd)

Na de egyszer nemrég viszont olyan álmodtam, hogy Misha Collins jött valamiért hozzám, talán valami ügyért harcoltunk vagy nem is tudom, többen is így sétálgattak körülöttünk az utcasarkon, és Misha először ugye tök aranyos volt, ahogy azt várni lehet, de ahogy mögöttem állt és magyarázott a fülembe suttogva, hogy mi együtt leszünk, egyre jobban szorított és egyre erőszakosabb lett, nem engedett el, hiába kértem, ami nekem olyan elképzelhetetlen jelenség volt, hogy rögtön fel is ébredtem. Egy pillanatig még mérges is voltam rá, mert hogy képzeli, hogy így visszaél az imázsával és a bizalmammal, de aztán eszembe jutott, hogy ezt csak én képzeltem, és ő remélhetőleg még mindig aranyos ember.