Az a helyzet, hogy ritkán értékelek filmeket. Ha mégis megteszem, igyekszem racionálisan csillagozni, még akkor is, ha az adott film a legszélsőségesebb érzelmi reakciókat váltja ki belőlem. Ennél a filmnél ez nem fog menni.
Persze puffoghatnának a szuperlatívuszok, de azok most egyszerűen nem mennek. Ugyanis létezik a nyomasztásnak és a pszichológiai terrornak egy olyan szintje, ahol az ember egyszerűen nem találja a megfelelő szavakat, csak mered ki bambán a fejéből, mert épp az előbb facsarták ki belőle lelkének utolsó cseppjeit is. Itt az érzelmi hullámvasúton nincsenek hegyek és nincs vészfék. Ha derekasan kibírtad a zuhanást, a jutalmad egy kiadós pokoljárás.
Természetesen a hatásvadász ijesztgetésekhez szoktatott publikum tetszését nem fogja maradéktalanul elnyerni, de teljesen egyértelmű, hogy nem nekik készült. A többieknek viszont garantáltan be fog találni, ha eddig is tudták, hogy hogyan kell egy filmet látni és nem csak nézni.