A Polar Express a sokat vitatott motion capture-eljárással készült, ami miatt az emberek tulajdonképpen ijesztőnek festenek benne. Egyszerre nagyon valóságosaknak tűnnek és nagyon idegennek (ezt hívja az angol uncanny-nak), és alapvetően emiatt egy kicsit kényelmetlennek érződik. Pedig maga a film jó: nem sok, nem kevés, szép, érdekes, jó a történet, de nem akar igazán érzelgősködni, mindenben megtalálja a középutat, miközben egy teljesen érvényes mondanivalót is át tud adni, nem esik bele sok karácsonyi film hibájába, miszerint túltolja az édeskedést. Érdemes, de a stílus miatt célszerű óvatosan hozzálátni.