Ez egy nagyon érdekes film. A film első felében először attól féltem, hogy ez „Valentin nap” típusú limonádé film lesz, amelynek a stílusát én nagyon nem bírom. Utána azt hittem, hogy igazi amerikai klisés drámázós vígjáték lesz. Végül szerencsémre mindenben tévedtem. Ha az ember nem mélyül bele és nem gondolkozik el a filmen, akkor egy lapos, unalmas történetnek titulálhatja az egész cselekménysorozatot, viszont én úgy érzem, hogy az egész film mély mondanivalóval, tartalommal rendelkezik, ami egy kicsit meglepett. Nagyon jól bemutatja, mi is a házasság, és sokan, amikor még belevágnak, valójában nem is tudják, és először arcul csapásként élnek meg sok mindent, holott mikor az ember megöregszik, és esetleg bölcs is lesz, akkor érthet meg sok mindent. Ami külön tetszett, hogy egyes jelenet tökre színházszerű volt, és engem ez egyáltalán nem zavart.