Film-narkózis -
Csillaggyermek -
vagyok én,
meg te is.

Első körben ezt hozta ki belőlem ez a film; másodikban pedig szétbontja a fejemben a hétköznapi gondolatokat, és olyan szintű filozofálásra késztet, amitől egyre hidegebb lesz, fázom, és furcsa, de félek.
Nagyon mély ez az egész, monolitfekete. Ezernyi szálon lehetne elindulni, kibogozni a szimbolikát, de én csak egyet emelnék ki, ami számomra a legerőteljesebb metafora:
Istenember, ez a fajunk – HAL, ő a teremtményünk. És Nietzsche:

„Mi a majom az embernek? Nevetség avagy fájdalmas szégyen. És kell, hogy ugyanez legyen az ember az emberfölötti embernek: nevetség avagy fájdalmas szégyen. Megtettétek az utat a féregtől az emberig és bennetek még sok van a féregből.”
Tedd össze.
Zseniális. A vége –