Néhol igencsak fájdalmas, de egyben gyönyörűséges is volt ez a sorozat és két év után végre újabb kincs került a kedvenceim közé.
Lassú folyású történet, ami egyszerre fut a jelenben és a múltban, feltárva milyen események vezettek a jelenlegi helyzetükhöz.
Az egész sorozatot átjárja egy különleges hangulat, melyet a zenével, látvánnyal nyomatékosítottak, iszonyúan élveztem csak úgy “benne lenni”, annak ellenére, hogy a szívem majd meg szakadt egy-egy jelenetnél. Ha újrakezdhetném, szánnék rá több órát egyhuzamban, hogy jobban bele tudjam engedni magam Yae és Harumichi saját kis világába.
Persze így is nagyszerű volt és valószínűleg egyszer még újra is fogom nézni. :)
Ps.: Sato Takeru még sosem okozott nekem csalódást és itt is olyan szinten zseniálisan játszott, hogy … na! :) ♥
Egyébként a többi színész alakítása is tetszett, a fiataloké különösen! ♥