Hatalmas kedvencem volt általános iskolában, de már csak azért is különleges helyet foglalt el a szívemben, mert millió és egy másolt VHS kazettám volt, azonban csak ez az egy eredeti, míg az összes barátomnál sorban álltak a szuperebbnél szuperebb borítóval rendelkező mesekazetták. Igen, ez 7 évesen még fontosnak tűnt :D
Bár a 101 kiskutyát már jóval a ezután láttam, engem egyáltalán nem zavart, hogy fogalmam sem volt az előzményekről, imádtam az iszonyúan aranyos kiskutyákat és főleg imádtam Furát, a pöttytelen dalmatát, aki cserébe a legbátrabb mind közül. Utólag, felnőtt fejjel persze a történetnek nem sok értelme van, abszolút kiszámítható, de vicces, aranyos, szerethető és annyi szép emlék fűz hozzá, hogy soha sem pontoznám le :)