Szeretem Jókai regényeit (még ha ritkán olvasok is tőle), és nagyon örülök, hogy a sok-sok Jókai-művet abban az időben filmesítették meg, amikor még a magyar filmszakma szinte kizárólag tehetséges, nagyszerű színészekkel és színésznőkkel volt tele. Akkor még pezsgett a filmélet, készült a sok jobbnál jobb magyar film…
Köztük a Kőszívű ember fiai is.
Szeretem a régi magyar filmeket, így ezt is. Igaz, egy kicsit a Kőszívű ember fiait is megunja az ember, ha március 15-én állandóan lejátszák (mostanában nem vagyok képben, hogy leadja-e a köztévé), de azért klasszikus és szép.