Aztabakker… 6 éve élünk Lyonban, követtük az eseményeket amióta kitudódott a történet, gyakorlatilag nem volt meglepetés a filmben, amikor Preynat egyik levelét olvastuk még úgy két éve, elég élesen kirajzolódott egy hányingert keltő, beteg ember képe, pont ilyennek képzeltük, de aztabakker ez durván erős volt így megfilmesítve. Ő is csak egy áldozat végülis, nem is lehet elítélni. Sok kérdést megválaszolt, mert a gyerekkori molesztálás hatásairól itt aztán kapunk egy terített asztalt, ahogy a szülői reakciókról is #na meg a Lyonra annyira jellemző képmutató, zárt, összetartó közösségről is-itt nem az áldozatokra gondolok# erős rendezés, erős színészi játék, erős operatőri munka. Erős érzelmeket váltanak ki.
Ha az embernek van gyereke, nézze meg, biztos, hogy levonja a tanulságot: beszélni kell és hallgatni és ébernek lenni.