Nem az én műfajom az amerikai vígjátékok, általában unom és cseppet se találom viccesnek az erőltetett poénokat, főleg nem az alpári-altáji humort. Nos, ez a film kivétel volt, és azt hiszem, nem most láttam utoljára. A szituk viccesek voltak, a poénok ültek, még az ócska poénok is (bár az altáji mennyiség rengeteg volt, ezért is az egy csillag levonás), a karakterek is mókásak voltak, és McCarthyt imádtam. Kevés vígjáték kerül a kedvencek közé, de ennek ott a helye.