Lehet, hogy nem a pandémia közepén kellett volna megnéznem ezt a filmet, bár elég valószínű, hogy pandémia nélkül sem dobott volna jobban fel. Az a szerencsém, hogy süt kinn a nap, különben gyanús, hogy most fejest ugranék az ablakból a betonra…. Ez nagyon kemény, az ember simán lejön az életről tőle.
A magyar címadás megint csodálatosra sikerült, köze nincs a történethez, még nagyon belemagyarázva se tudnám ráhúzni a filmre. Ezzel szemben az eredeti cím tükörfordítása tökéletes lett volna.
A színészek hozták, amit kellett, a zene….ki más is lehetne, mint Max Richter, a nyomasztó hangulat megteremtésének egyik legjobbja, és a rendezés is abszolút átadja azt a kilátástalanságot, zavart, amit egy ilyen helyzet megkívánna. Soha többet nem akarom látni ezt a filmet még egyszer.