Az úgynevezett szovjet Tom és Jerry, de persze mint minden jó koppintásnak, ennek is megvan az eredeti íze, ami végül mégiscsak nagyon mássá teszi, mint amiről mintázták. A farkas és a nyúl kalandjai ugyanis először csak sima üldözős rajzfilmnek indulnak, később azonban jóval komplexebb kapocs is kialakul köztük. Mindeközben kiváló hátterek emlékeztetnek a Közép- és Kelet-Európai életre, és nagyon jó kis zenéket válogattak össze (kicsit szépséghibája a dolognak, hogy ezen zenék viszont nincsenek címezve, a mai napig vannak benne azonosítatlan muzsikák). Összességében kiváló szórakozás, gyerekkoromban mindig vártam, de most is egész jó mulatság újranézni, bőven túlélte a saját korát.
Egyébként erre is kicsit vonatkozik szerintem a Mr. Bean-szindróma: alig mertem rákeresni, mert biztos voltam benne, hogy 200+ rész, erre mindössze 22, amiből legfeljebb 18-at láthatott az egyszeri néző a fénykorában.